Maradona utolsó interjúja: Féltem, hogy már nem fognak szeretni

Utolsó kívánsága az volt, hogy múljon el a koronavírus-járvány, mert Argentínát nagyon megtámadta a pandémia – november végéig 1,4 millióan fertőződtek meg, közel 38 ezer halott volt, köztük Maradona sógora is. A már beteg futballista 60. születésnapján adta utolsó interjúját, pár héttel később halt meg, ezt háromnapos nemzeti gyász követi országában, amely félistenként imádta, hibái ellenére.

„Nagyon boldog voltam mindig, és az is vagyok. A futball adta nekem mindazt, amim van, többet, mint valaha képzeltem. És

ha nem lett volna az a függőségem, akkor sokkal többet játszhattam volna.

De ez már a múlt, jól vagyok, csak azt sajnálom, hogy elvesztettem a szüleimet. Mindig csak azt kértem, hogy még egy napot lehessek Totával, de tudom, hogy a mennyországban büszke rám, és nagyon boldog volt" – mesélte Maradona a 60. születésnapján a Clarínnak, pár héttel halála előtt. A futballistát szoros kapcsolat fűzte anyjához, akit Totának becézett.

Maradona és lánya, Giannina egy 2000-ben készült képen Forrás: Picture-Alliance via AFP/Verwendung weltweit/Rafael Herlich

„A vágyam most az, hogy a járvány mielőbb véget érjen, hogy Argentína kijöjjön ebből, és elinduljon előre. Azt akarom, hogy minden argentin jó egészségben legyen. Szépséges országunk van, és én bízom az elnökünkben, aki kisegít minket ebből a helyzetből. Nagy szomorúság nekem, ha látom, hogy gyerekeknek nincs mit enniük.

Én tudom, milyen az éhezés, tudom, mit érzel a gyomrodban, amikor napokig nem eszel...

és ez nem történhet meg az országunkban. Ez a vágyam tehát, az argentinok legyenek boldogak, legyen munkájuk, és legyen meg a napi betevőjük" – nyilatkozta.

Maradonára emlékeznek Argentínában Forrás: Anadolu Agency via AFP/2020 Anadolu Agency/Muhammed Emin Canik

A járvány visszatérő téma volt az interjúban, hiszen a testvére, Lili, elkapta a kórt,

Maradona sógora pedig koronavírus miatt halt meg:

„Ez a legrosszabb, ami velünk történhetett, soha nem láttam ilyet. És Latin-Amerikát még erősebben sújtja. Bízom benne, hogy hamar véget ér, mert sokan szenvednek, munka nélkül maradtak, és nincs mit enniük."

Országos gyász kezdődött Forrás: Anadolu Agency via AFP/2020 Anadolu Agency/Muhammed Emin Canik

A rajongóhoz való viszonya is szóba került: „Örökké hálás leszek az embereknek. Minden nap meglepnek.

Amit átéltem azzal, hogy visszatértem az argentin futballba, soha nem fogom elfelejteni. Mindent várakozásomat felülmúlta.

Én sokat éltem külföldön, és ilyenkor az ember azon tűnődik, hogy szeretik-e még otthon, hogy ugyanúgy éreznek-e. Amikor megjelentem edzőként a Gimnasia pályáján, éreztem, hogy az emberek szeretete soha nem fog elmúlni."

Természetesen téma volt a válogatott és a nemzeti érzések is. „Mi sportolók, fiatalon elmegyünk az országból, sok időt élünk külföldön, és persze megvan a honvágy. Ezért van, ha hív a válogatott, akkor jössz, ha más nincs, úszva! Mert attól vagyunk mások, ahogy otthon érezzük magunkat az országunkban, és megvédjük a nemzeti lobogót. Én sok sportot nézek, követem az argentinokat, bárhol is legyenek. Ahol az argentin zászló feltűnik, én mindig drukkolni fogok. Ha pedig látom egy argentin sportoló arcát, amint épp nyer, akkor meghatódom."