Amikor 2018. április 20-án kiderült, hogy Arséne Wenger 22 év után távozik az Arsenal kispadjáról, azonnal beindult a sportújságírók fantáziája, és rögtön tucatnyi edző nevét dobták be a képzeletbeli kalapba lehetséges utódként. Pletykaszinten boldog-boldogtalant leültettek már az Arsenal kispadjára,
a valóságban viszont csak két igazi jelölt volt a posztra: Mikel Arteta és a Paris Saint-Germaintől elküldött Unai Emery.
Május végig úgy tűnt, Arteta lesz a befutó, azonban az Arsenal vezetői nem merték meglépni, hogy egy vezetőedzői tapasztalattal nem rendelkező fiatalra bízzák a csapatot. Így hát biztonsági megoldásként kinevezték a szintén baszk Unai Emeryt, aki előtte megbukott a Paris Saint-Germainnel. Ő szűk másfél év alatt annyira leépítette az Arsenalt, hogy tavaly novemberben – amikor kirúgták – már mínuszos volt a csapat gólkülönbsége, és még a csont utolsó Norwich kapujára is kevesebb lövés ment, mint az Arsenaléra.
Ezt követően tavaly karácsonykor Mikel Artetát, az Arsenal korábbi csapatkapitányát nevezeték ki az csapat élére, másfél évvel később, mint ahogy azt kellett volna, azonban a csúfos szezonkezdet miatt szinte teher nélkül dolgozhatott. Tavaly decemberben úgy vette át a gárdát, hogy annak semmi esélye sem volt a BL-szereplés kiharcolására, így nyugodtan építhette a csapatát, amit szépen lassan el is kezdett a saját képére formálni.
Arteta néhány hét alatt rendbe tette az Arsenal csapatszintű védekezését, ráadásul fizikálisan is felhozta a játékosokat. Nem mellesleg, azok az emberek, akik tavaly ősszel a legnagyobb kerékkötőnek számítottak, kivirágoztak a baszk mester kezei alatt.
Az Arsenal végül a nyolcadik helyen zárt a Premier League-ben, viszont Arteta irányításával megnyerte az FA-kupát úgy, hogy az elődöntőben a Manchester Cityt, a fináléban pedig a Chelsea-t győzte le az észak-londoni csapat.
A baszk mester így már az első évét két trófea megnyerésével zárta, mivel augusztusban a Szuperkupa-mérkőzést is megnyerte a Liverpool ellen.
Arteta remek belépője után az Arsenal-szurkolók joggal reménykedhettek benne, hogy az idei szezonban a csapatuk a Bajnokok Ligája-szereplésért fog harcolni a Premier League-ben. Nyáron azonban több olyan dolgot is történt, ami kihatott a csapat szereplésére. A futballban ősi közhely, hogy a jó csapat úgy kezdődik, hogy végy egy jó kapust. Márpedig az Arsenalnak volt egy ilyenje, de nem Bernd Leno a neve, hanem Emiliano Martínez.
Az argentin kapus 2010-ben az Independiente csapatától érkezett az Arsenalhoz, és közel tíz évet kellett várnia arra, hogy megmutathassa, mit tud.
Martínez a német válogatott Leno sérülése után remekül szállt be az Arsenalba, és kulcsszerepet játszott abban, hogy a csapat megnyerte az FA-kupát. A tündérmeseszerű beugrás után a szurkolók nagy része az argentin kapust követelte a kezdőbe, az Arsenal edzője azonban kitartott Leno mellett, Martínez pedig 20 millió euróért az Aston Villához igazolt, mert rendszeresen akart védeni, hogy bekerülhessen az argentin válogatott 2022-es vb-keretébe.
Emiliano Martínez eladása óriási hiba volt, mert hosszú évek után ismét világklasszis kapusa volt az Arsenalnak, amit a számok is igazolnak.
Az Arsenal-szurkolókat az átigazolási időszakban leginkább Pierre-Emerick Aubameyang jövője tartotta tűzben. A gaboni támadó 2018 januárjában érkezett az Arsenalhoz, azóta 123 meccsen 74 gólt lőtt, többet, mint ez idő alatt bárki az angol mezőnyben. A szerződése azonban csak 2021-ig volt érvényes, így az Arsenal vezetői válaszút elé érkeztek. Vagy eladják jó pénzért a gaboni támadót, vagy pedig megpróbálnak szerződést hosszabbítani vele komoly összegért.
Az utóbbi években az Arsenal rendre rosszul jött ki ezekből a helyzetekből, ugyanis a sztárjátékosok - mint például Robin van Persie vagy Alexis Sánchez - a szerződéshosszabbítás helyett inkább átigazoltak egy olyan csapathoz, ahol reális esélyük volt komoly trófeákért harcolni.
2018 februárjában az Arsenal átlépte a saját határát, és heti 350 ezer fontos fizetését maradásra bírta a német világbajnok Mesut Özilt, ezzel is jelezve, hogy komoly tervei vannak a jövőben. Özilnek a szerződés aláírása óta jószerivel alig volt értékelhető meccse az Arsenalban. Most Aubameyang is hasonló utat jár be. A gaboni támadó szeptember 15-én hároméves szerződést írt alá az Arsenallal, a fizetését pedig felemelték heti 370 ezer fontra. A tinta megszáradás óta azonban Aubameyang csak egy gólt lőtt a Premier League-ben, azt is tizenegyesből, a játékára pedig rá sem lehet ismerni.
Aubameyang megtartása nyilván presztízskérdés volt az Arsenalnak, azonban a legtöbb profi csapatban a harmincon túli játékosok már nem kapnak hároméves szerződést, pláne nem csillagászati összegért. Hogy miért, arra a Chelsea-től érkező Willian esete a legjobb példa, akivel a londoni kékek csak egy évre akartak hosszabbítani, az Arsenaltól viszont sikerült kialkudni egy hároméves kontraktust heti 200 ezer fontért, a teljesítménye meg körülbelül a nullával egyenlő. A brazil támadó a Premier League nyitófordulójában adott két gólpasszt a Fulham ellen, azóta viszont nagyítóval kell keresni a pályán. Az érkezése óta sokan már azzal poénkodnak, hogy a Chelsea leggyengébb játékosai az Arsenalba járnak levezetni – utalva ezzel a tavaly nyáron igazolt David Luizra, aki szinte minden meccsén összehoz egy gólt.
A történet most ott tart, hogy az Arsenalnak van több harmincon túli focistája is, akik csillagászati összegeket keresnek, de az életkoruk és a mutatott teljesítményük miatt lehetetlenség őket eladni, így csak a pénzt a viszik.
Az Arsenal azzal nyerte meg a legtöbb meccset, hogy a szokásos 4-2-3-1-es játékrendszerről átváltott 3-5-2-es hadrendre, három belső védővel és két szárnyvédővel, amivel Arteta biztosabbá tette a csapat védekezését. A rangadókon többnyire bejött, hogy az Arsenal átadta a kezdeményezést, és gyors kontrákkal veszélyeztetett, a problémák akkor kezdtek mutatkozni, amikor az Arsenalnak kellett volna kezdeményeznie. Az ellenfelek gyorsan kiismerték Arteta taktikáját, így az Arsenal óriási bajba került, amikor kezdeményeznie kellett, ugyanis a csapat középpályáján egyegyetlen egy kreatív futballista sincs, aki helyzeteket tudna kialakítani.
Az Arsenal ezért nyáron 38 millió euróért le akarta igazolni az Olympique Lyon irányítóját, Houssem Aouart, azonban a klub elnöke nem ment bele az alkudozásba, kerek perec kijelentette, hogy 50 millió euró az ára a francia válogatott focistának. Aouar mellett Szoboszlai Dominik volt az Arsenal másik fő célpontja, de a magyar válogatott középpályás - állítólag - visszautasította az észak-londoni csapatot, ugyanis ő a Bajnokok Ligájában szeretne futballozni, az Arsenal pedig legutóbb négy éve szerepelt a legrangosabb európai kupasorozatban, és nem úgy tűnik, hogy egyhamar visszatérhet oda.
Artetának végül az Atlético Madridtól igazolt Thomas Partey-val kellett beérnie, de a robusztus felépítésű ghánai középpályás egyelőre csak öt bajnoki mérkőzésen tudott pályára lépni, és folyamatosan sérülések hátráltatják. A posztját tekintve pedig nem nevezhető támadó középpályásnak, így akármennyire jó futballista is, az Arsenal támadásépítési gondjait nem tudná megoldani.
Az Arsenal dilettáns vezetőségére jellemző, hogy két irányító közül egyet sem tudott leigazolni, pedig igazság szerint egyikükre sem lenne szükség, ha nem jegelnék több mint fél éve Mesut Özilt. A német világbajnok irányító Mikel Arteta érkezés után több mint két hónapig alapember volt a csapatban, aztán a márciusi koronavírus miatti leállás után kegyvesztett lett.
Özil száműzésének szimplán üzleti (politikai) okai vannak. Tavaly decemberben a német világbajnok a hivatalos Twitter-csatornáján tett közzé egy bejegyzést, amelyben a kínai állam ujgurokkal szembeni brutális elnyomása elleni tiltakozott. Az eset után Özil feketelistás lett Kínában, még a hatmillió követővel rendelkező Weibo-profilját is törölték. Ráadásul a Premier League kínai televíziós partnerei is jelezték, hogy ők innentől kezdve nem közvetítenek Arsenal meccseket.
A történet odáig fajult, hogy 32 éves irányítót nem nevezték be a Premier League idei szezonjára és az Arsenal Európa-liga keretéből is kimaradt. Arteta vállalta a villámhárító szerepét, mindig volt egy indoka arra, hogy Özil miért nem játszik. Hol a hátsérülése hátráltatta, hol nem volt elég motivált, a végén az edző már azzal magyarázta a mellőzését, hogy nem elég jó. Ez utóbbi akár hihető magyarázat is lenne, ha nem látnánk hétről-hétre azt a borzalmas játékot, amit az Arsenal bemutat. Mert egy dolog biztos: ebbe a jelenlegi Arsenalba még egy félrészegen támolygó Mesut Özil is erősítést jelentene.
A sikertelenség után szinte mindig az edzőnek kell repülnie, de a mondás szerint a fejétől bűzlik a hal, márpedig ez az Arsenalra nézve nagyon is igaz.
2017 decemberében az Arsenal leszerződtette a Borussia Dortmund vezető játékosmegfigyelőjét, Sven Mislintatot, akinek komoly érdemei voltak Jürgen Klopp BL-döntős csapatának a felépítésében. Miatta került Dortmundba Mats Hummels, Sven Bender és Robert Lewandowski is.
A gyémántszemnek becézett német szakember azonban egyfolytában falakba ütközött, ugyanis a nyakára hozták sportigazgatóként Raul Sanllehit, aki korábban 15 évig dolgozott a Barcelona csapatánál. A spanyol üzletember viszont a tehetségek felkutatása helyett inkább a kapcsolati rendszerét próbálta kihasználni az átigazolási piacon, több-kevesebb sikerrel.
Idén augusztusban azonban kirúgták, mert állítólag 10 millió fontos jutalékot csippentett le magának abból, hogy az Arsenal 2019 nyarán 72 millió fontért leigazolta a Lille-től Nicolas Pépét – így folyamatban van egy vizsgálat ellene.
És hogy milyen emberek dolgoznak az Arsenal vezetőségében, arra jó példa a koronavírus miatti fizetéscsökkentés. Áprilisban az észak-londoni klubnál 12,5%-kal akarták csökkenteni játékosok bérét, ebbe azonban többen nem mentek bele, a lapokat azonban Mesut Özil nevével adták el, mintha csak ő mondott volna nemet a dologra. A német világbajnok azonban nem a pénzét féltette, csak tudni akarta, hogy a kasszában maradó összeget jó célra fordítják majd, és a klub alkalmazottai nem veszítik el a munkájukat. Állítólag Mikel Arteta rengeteget tett azért, hogy a klubvezetés végül megállapodásra jusson a játékosokkal, és létrejöhessen a bércsökkenés.
Ezt követően augusztusban hidegzuhanyként érte a játékosokat és a szurkolókat, hogy a klub 55 alkalmazottját elbocsájtotta a koronavírus-járvány okozta gazdasági nehézségek miatt. Októberben még azt a Jerry Quy-t is kirúgták, aki az elmúlt 27 évben a dinoszaurusznak öltözve, kabalaállatként szórakoztatta a közönséget.
Quy kirúgásának hírére rátett egy lapáttal, hogy aznap vált hivatalossá vált, hogy az Arsenal 50 millió euróért kivásárolta a szerződéséből Thomas Partey-t, az Atlético ghánai középpályását.
Amikor Artetát tavaly karácsonykor kinevezték, akkor vezetőedzői tisztséget kapott, nyáron azonban már átkeresztelték menedzserré, ami sokkal komolyabb feladatkör, mert szinte mindenbe lehet beleszólása. A koronavírus-járvány miatt azonban rengetet kellett közvetítenie a vezetőség és a futballisták között, és mivel a vezetők rendre cserbenhagyták a futballistákat (és szurkolókat), könnyen lehet, hogy Arteta kereszttűzbe került. Sokak szerint akkor kezdte elveszteni az öltözőt, amikor Mesut Özilt kihagyta a Premier League-keretből és egy mondvacsinált nyilatkozattal azt mondta, hogy Özil nem elég jó, holott mindenki tudta, hogy a mellőzésének teljesen más okai vannak.
Az Arsenal jelen pillanatban a 15. helyen áll a Premier League-ben. Négy győzelem mellett egyszer játszott döntetlent, és hétszer kapott ki. Ami ennél is dermesztőbb az észak-londoni csapat szurkolói számára, hogy 12 mérkőzésen mindössze 10 gólt tudott rúgni az Arsenal, amely ennél rosszabbul csak az 1974/75-ös szezonban rajtolt. Akkor 12 forduló után két győzelem mellett három döntetlen és hét vereség állt a neve mellett.
Az Arsenallal 61 éve nem fordult elő olyan, hogy sorozatban négy hazai bajnoki mérkőzését is elveszítse.
A Burnley elleni vasárnapi találkozó után bejárta egy kép az internetet, amelyen egy Arsenal-szurkoló a szája helyett a szeme elé húzza a maszkját, mert már nem bírja nézni a csapat játékát.
Ennek ellenére Mikel Artetát megerősítették a pozíciójában a Burnley ellen elvesztett meccs után.
Mikel remekül végzi a munkáját. Persze normális és könnyű csak az eredmények alapján megítélni valakit, de én látom a jövőt, látom az építkezést és hogy hova tartunk. Nagyszerűnek látom a jövőt.
Tudom, hogy a jelen helyzetben ez most furcsán hangzik, de én így érzem" – mondta Eduardo César Gaspar, az Arsenal technikai igagatója, aki két bajnoki címet nyert az Arsenal játékosaként, és 2004-ben tagja volt Arséne Wenger legyőzhetetlen csapatának.
„Az Arsenal nem találna jobb edzőt nála. Nem kell nyilvánosan a támogatásomról biztosítanom, mert bírja a támogatásomat.
Ő az egyik legjobb szakember, akit valaha láttam, és akivel valaha együtt dolgoztam. Biztos vagyok benne, hogy bekövetkezik a fordulat, és a csapata úgy teljesít majd, ahogy azt mindenki várja.
Ha egy klub hullámvölgyben van, időre van szüksége. Ha én az igazgatótanács tagja lennék, nem lenne kétségem a képességei felől, és hogy az Arsenal újra a megérdemelt helyére kerül" – állt ki a kollégájáért Pep Guardiola, aki a Manchester Citynél három és fél évig dolgozott együtt a baszk trénerrel.
Artetát ugyan megerősítették, de az Arsenalra pokoli hetek várnak.
Ezen a négy meccsen az Arsenalnak csak a Southampton ellen van reális esélye a győzelemre, a másik három találkozó papírforma vereség. Márpedig ha így lesz, akkor könnyen lehet, hogy az Arsenal vezetői is átértékelik a helyzetet, és Arséne Wenger 2018-as távozása után a második edzőt is elküldik majd a csapat éléről.