Győr, 1983. június 11.
Szendrei József , az Újpesti Dózsa kapusa csak buktatással tudja megállítani a kitörő Szabó Ottót, a Rába ETO csatárát a Rába ETO-Újpesti Dózsa labdarúgó-mérkőzésen Győrben. Balra Sarlós András (Újpesti Dózsa). A megítélt 11-esből született a győriek negyedik gólja. A végeredmény 6:1 és ezzel a győri csapat sorozatban a második bajnokságát ünnepelte.
MTI Fotó: Németh Ferenc
Vágólapra másolva!
Egészen meghökkentő eredményt, a Paks 9-2-es győzelmét hozta a labdarúgó NB I vasárnapi mérkőzése Budafokon. 1981 decemberében a Rába ETO-Ózd meccsen pontosan ugyanez az eredmény született meg, csak akkor a hazai csapat nyert ilyen arányban. Egy legendás győri mérkőzés, amely miatt az onnan tudósító rádióriporter, Takáts Árpád is kapott a fejére.
Ózd-Rába ETO 4-3.
Így kezdődött az 1981-82-es NB I-es szezon, amelyben a győri csapat megreformálta a magyar labdarúgást.
A nyitány pillanatában senki nem gondolta, hogy ez az újonc Ózdtól négy gólt kapó Rába ETO lesz.
Ám a Verebes József vezette társulat valamire nagyon ráérzett 1981 őszén. Igaz, hogy 17 mérkőzéséből ötöt is elveszített, és csak a harmadik helyen állt féltávnál, ám 45 gólt rúgott.
A listavezető Újpesti Dózsa 29-nél, a második helyezett Videoton 26-nál tartott ekkor. A bajnokság után az 1982-es világbajnokság miatt három fordulót előre hoztak, vagyis az ETO-nak még abban az évben lehetősége nyílt visszavágni a nyitófordulóban elszenvedett ózdi vereségért.
1981. december 5-én került sor az Ózd elleni győri találkozóra. És néhány röpke pillanat erejéig úgy tűnt, hogy ott folytatják a felek, ahol a nyári első találkozásuk végén abbahagyták. Ugyanis a vendég Kohász a 17. percben vezetést szerzett.
A góllövő, Madarász örömében oda is szólt a hazaiak egyik sztárjának, Hannichnak: „Nesztek, megkaptátok!"
Egy bő órányi játék után viszont már más mondatot hallott Hannich az ellenfél egyik játékosától. Szilágyi kérlelte, hogy ne rúgjanak már többet, ám a győri középpályás így válaszolt: „Mi nem állhatunk meg, nekünk menni kell."
A két mondat között öt gólt szerzett a hazai csapat. Az ózdi vezetőtalálatot követő középkezdés után azonnal egyenlített Szentes Lázár. A szünetben pedig már 3-1 volt a hazai csapatnak. Aztán jöttek sorban a további gólok. Szentes összesen háromszor volt eredményes, Burcsa Győző kétszer, a többi találaton igazságosan megosztozott Magyar Lajos, Szabó Ottó, Hajszán Gyula és Hannich Péter.
A mérkőzéshez egy máig élő rádiós legenda is kapcsolódik. Ebben a fordulóban mindössze két meccs kezdődött 16.30-kor: a Megyeri úton a listavezető Újpesti Dózsa a SZEOL AK-t látta vendégül, míg Győrben az Ózd vendégeskedett. A Petőfi Rádióban erről a két meccsről nem volt Körkapcsolás. A Kossuth Rádióban 18.45-18.50 között ötperces adásban számoltak be a meccsekről.
A Megyeri úton ülő Vass István Zoltán az adásban figyelmeztette a győri Takáts Árpádot, hogy először csak az eredményt és a góllövőket mondja. Takáts azonban változtatott a sorrenden és előbb a gólszerzőket kezdte el sorolni. Vass István Zoltán – aki nem tudta, hogy Győrben 9-2 lett a végeredmény – egy idő után szólt adásban Takátsnak, hogy
nem az összeállításokat kellene mondania.
Ekkor Takáts elmondta, hogy a meccs 9-2-re végződött, és ő csak a góllövőket sorolta. Vass mosolyogva adta vissza a szót: „Ó bocsánat, tudhattam volna, hogy az ETO nem szokott három lőtt gólnál megállni, szóval, parancsolj, folytasd a beszámolót."
Szentes Lázár a meccs után megerősítette, hogy valóban a vendégjátékosok megijedtek egy súlyos vereségtől:
A negyedik és az ötödik gól után az ózdi játékosok egyre sűrűbben mondogatták: mit akartok még? Mennyit akartok rúgni? Mi minden csapattal, minden játékossal jó barátságban vagyunk, de a pályán nem ismerünk irgalmat. Ezt joggal várja el tőlünk a közönség is."
A nézők a lelátón egy új gazdasági társaságról, a VGTSZ-ről beszéltek. Vagyis a Verebes-féle Góltermelő Szövetkezetről. Nem véletlenül. Verebes József remekül összerakta azt a csapatot, ezért kapta a Mágus becenevet. Látványosan, ötletesen, és ami a lényeg: gólratörően játszott az ETO. A fél szezon alatt szerzett 45 gól is ezt bizonyította, de ez még csak az első rész volt a győri hőskölteményben.
A második az Ózd kivégzésével kezdődött. Pedig szegény újonc addig nem is állt rosszul. 17 találkozón 26 gólt kapott, és bent maradó helyen horgonyzott. Ezen a Mikulás nap előtti szombaton azonban túl nagy csomagot kapott.
Kajdi, az Ózd védője ezt mondta a lefújás után: „15 éve játszom, de ilyen 90 percben még nem voltam részem. Az ETO lehengerelt minket."
A 9-1-nél a végeredményt beállító Dudás is elismerően beszélt az ellenfélről:
Más együttes ha egy-két gólos vezetésre tesz szert lefékez, játszadozik. Ők viszont még 8-1-nél is úgy jöttek, mintha ezen múlt volna az életük. Elképesztő dolgokat műveltek. Egyszerűen a földbe gyökerezett az ember lába."
A kilenc kapott gól ellenére Fekete kapus érdemelte ki az agyonvert csapat tagjai közül a legjobb osztályzatot. 7-est egy olyan meccsen, amelyen kilenc gólt szedett be. Még érdekesebb, hogy a kilenc gólt lövő hazai csapatból csak ketten kaptak ennél jobb osztályzatot: Szentes és Magyar 8-ast. Az ózdi kapus kicsit sem volt vidám:
Pályafutásom alatt ilyet még nem éltem át! Még soha nem voltam ilyen kiszolgáltatott helyzetben. Az ETO remekül játszott, kívánom, hogy nyerjenek bajnokságot!"
A rongyosra lőtt háló őrének második mondata azért is érdekes, mert ezt megelőzően csak két alkalommal fordult elő, hogy nem budapesti csapat nyert bajnoki címet. A háború idején az igencsak hektikus bajnokságban a Magyarországhoz visszacsatolt Nagyvárad gárdája, illetve 1963-ban a félszezonos pontvadászatban éppen a Győr.
Józsa Károly, a megyei Testnevelési- és Sporthivatal elnöke logikusan foglalta össze ennek a különleges szombatnak a történéseit:
Aki sportembernek tartja magát és nem jár manapság a Rába mérkőzéseire, az önmaga ellensége. Ez a mai találkozó is olyan élményt nyújtott, amelyet nem kárpótolhat semmi sem."
Valóban óriási élmény volt a győri csapat meccseire járni. Tavasszal már megállíthatatlan volt az ETO. 34 mérkőzésen 102 gólt rúgott, ez pont háromgólos meccsenkénti átlag.
Az Ózdnak rúgott kilenc találaton kívül abban a bajnokságban nyolcat kapott a Győrtől a Szeged és a Debrecen, hetet a Diósgyőr, ötöt a Videoton, a Tatabánya és a Csepel.
A bajnoki címet eldöntő találkozón négyet rúgott az Üllői úton. Aranyérmes lett, története során másodszor. Ezzel, és a játékával történelmet írt. És nem fékezett. A nyár során a magyar válogatottal döntetlent játszó német sztárcsapatot, a Kaiserslauternt 7-0-ra verte. Majd a következő évben megvédte bajnoki címét.
Abban a bajnokságban azonban már nem találkozott az Ózddal, mert a borsodi csapat a 9-2-es vereség után olyan zuhanásba kezdett, hogy az 1981-82-es szezon végén utolsóként kiesett.
A bajnokság második felének 17 mérkőzéséből 14-et elveszített. A hatalmas győri pofon után képtelen volt felállni.
Rába ETO – Ózd 9-2 (3-1) Győr, 6000 néző. Vezette: Nagy Béla. Rába ETO: Kovács 0 — Csonka 7, Hlagyvik 6, Mile 6, Magyar 8 — Hannich 7, Póczik 6, Burcsa 7 — Szabó 7, Szentes 8, Hajszán 7. Edző: Verebes József. Ózd: Fekete 7 — Pribék 5, Szilágyi 4, Kajdi 5, Madarász 5 — Tokár 0, Ligeti 5, Stanev 4 — Utassy 3, Magyar 4, Dudás 4. Edző: Pallagi Róbert. Gólszerző: Madarász a 17. percben, Szentes a 18. percben, Burcsa a 34. percben, Magyar a 37. percben, Szentes az 54. percben, Szabó a 62. percben, Burcsa a 68. percben, Hajszán a 72. percben, Hannich a 74. percben, Szentes a 81. percben, Dudás a 85. percben.
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!