Örökre hőssé tette a brazilok elleni felkötött kar, a meccsen átélt iszonyatos fájdalom

Mészöly Kálmán helyében minden héten megjátszanám a lottón a 61-es számot. A „Szőke Szikla" ugyanis 61-szer öltötte magára a válogatott címeres mezét és 61-szer ülhetett a szinte mindig forró szövetségi kapitányi kispadon. (Vagy inkább ugrált fel róla). A két számot összeadva a 122-vel a magyar labdarúgás rekordere. Mögötte Baróti Lajos 119-ig (117+2), Bozsik József 102-ig (1+101) jutott. A magyar futball történetében egyedüliként vehetett részt játékosként és szövetségi kapitányként is világbajnokságokon.

Felkötött karral győzelem a brazilok ellen Liverpoolban. A legendás marseille-i mondat: „a mi időnk lejárt". A norvégok elleni repülőjegy-foglaló selejtezőn készült film izgalomtól, indulattól kifakadt cifra szavai vagy éppen az MLSZ Életműdíjának átvételekor vastapssal felállva fogadott nyílt titkokat feltáró emlékezései villannak fel a legtöbb emberben nevének hallatán.

Mészöly Kálmán tizenegyese: a harmadik magyar gól a Magyarország-Brazília mérkőzésen a labdarúgó-világbajnokságon. A végeredmény 3:1 Forrás: MTI/LVB

Nekem az jut eszembe, hogy válogatott mérkőzésen először az ő lövése nyomán kiálthattam gólt.

A hollandok ellen 1967 májusában a 7. percben 11-esből mattolta Van Leeuwen kapust.

Meg az is, hogy kis híján fegyelmit kaptam, amiért a válogatott külföldi túrája idején élménybeszámolóra vittem egy óbudai gyárba Farkassal és Alberttel. Ugyanis titokban tartott büntetés miatt maradtak le a túráról. Mindig készséggel állt rendelkezésre akár a pálya szélén, akár irodában, akár a Bródy Sándor utcai stúdióban. Élmény volt vele interjút készíteni. Még teniszeztünk is egymással Alicante mellett a spanyolországi világbajnokságon. Éppen a török válogatott szövetségi kapitánya volt, amikor Isztambulban tartotta kongresszusát a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség. Szívélyesen vendégül látta a magyar résztvevőket, elegáns üzletekbe vitt bennünket, láthatóan büszke volt megbízatására, de ugyanakkor keserűen száműzöttnek érezte magát a magyar labdarúgásból.

Mészöly Kálmán „Minden idők legjobb magyar középhátvédje" a FourFourTwo magazin tizenegy évvel ezelőtti összeállítása szerint. Minden idők huszonkettedik legjobb magyar játékosa, de eléje egyetlen középhátvéd sem került!

„Bármit teszünk, tegyük szenvedéllyel, vagy sehogy!" – vallotta Szepesi György nyomán.

Nos, Mészöly Kálmán szenvedélyes játékos volt, szövetségi kapitányként is szenvedélyes, és a magánéletében is. Játékostársaitól elvárta, majd később játékosaitól szinte megkövetelte, hogy mint ő, tegyenek meg mindent legjobb formájuk eléréséért, a győzelemért. Mint rablóból lett pandúr végigjárt minden mellékágat, ismerte a pokol minden bugyrát. Mindkét végén égette a gyertyát! Mindenben a maximumra törekedett. Igazi reneszánsz emberként habzsolta az életet.

Magyarország-Szovjetunió Eb-selejtező mérkőzés 1968. május 4. Seszternyov és Mészöly Kálmán csapatkapitányok zászlót cserélnek Forrás: Fortepan

Az óbudai gyerek, Mészöly Kálmán húszévesen már ifjúsági Európa-bajnok volt, a Vasas középhátvédjeként pedig magyar bajnok, amikor Baróti Lajos betette a válogatottba a dél-amerikai túrán. Legjobbjaink Chilétől elszenvedett csúfos veresége után Baróti átszervezte a védelmet: söprögetőként felavatta Mészölyt, s az újonc mellé úgy nevezett beállósként rakta a csapatba az addigi középhátvéd Sipos Ferencet. Sokak szerint az 1961. decemberi chilei 1:5-nek egyetlen haszna volt ez. Négy nappal később ugyancsak Chilében 0:0 lett az eredmény, s Mészölyt közel egy évtizedig kirobbantani sem lehetett a válogatottból.

Már 1962-ben „Az év játékosa" lett. Ismét bajnokságot nyert a Vasassal, és kiemelkedő teljesítményt nyújtott a chilei világbajnokságon is.

Egyesek szerint az egész vb-nek nem akadt még egy olyan jól fejelője, mint az „egekbe ugró" Mészöly. Fejjátékán kívül nagyszerű helyezkedése, kifogástalan keresztezései, remek közbelépései, megelőző szerelései, pompás ütemérzéke révén vált legjobb középhátvédünkké. Remekül adogatott is, pontosan, időben és lekezelhető labdákat küldött előre. Mindkét lábával jól rúgott, előretöréseivel és fejeseivel az ellenfél kapujára is veszélyes volt. Játékának frissessége, lendülete, fiatalos heve fokozta eredményességét. (Pályafutása alatt 279 bajnoki mérkőzésen 32 gólt lőtt vagy fejelt). Chilében a külföldi újságíróktól kapta a „Szőke Pilóta" becenevet, ami itthon hamarosan „Szőke Kősziklára", majd „Szőke Sziklára" változott. Két év múlva tagja volt az Európa-bajnoki bronzérmet szerzett csapatnak, s meghívták az Európa-válogatottba is.

Ha a számokkal való játékot folytatom, a 61 és 1962 után 1966-nak, majd 1981-nek kell következnie.

A magyar válogatott az 1966-os angliai világbajnokságon a portugáloktól elszenvedett vereség után káprázatos játékkal 3:1-re legyőzte a kétszeres világbajnok, címvédő Brazíliát. A sepregető Mátrai előtt Sipossal belső védőt játszó Mészöly harcolt, szerelt, a magas labdákat elfejelte, indított, Bene és Farkas szépségdíjas gólja után pedig 2:1-es vezetésünknél gond nélkül értékesítette a Bene által kiharcolt büntetőt, amellyel kétgólosra nőtt a csapat előnye. A sorsdöntő gól előtt sokan oda sem mertek nézni, ő azonban laposan, nagy erővel a jobb alsó sarokba lőtt. Majd válla megsérült, s mivel akkor még cserélni nem lehetett, a kezdő tizenegynek kellett végigjátszani a mérkőzést.

Felkötött karral, rettenetes fájdalmak közepette, hihetetlen akaraterővel harcolt, küzdött a mérkőzés végéig.

„A Mészöly, Albert, Farkas hármas a legjobb játékot nyújtotta, amelyet angol pályán valaha láttak" - írta a mérkőzés után a nyugatnémet lap, a Kicker. Azért az jelent valamit, hogy a csupaszív védő nevét említette az első helyen az újságíró. A bolgárokat még legyőztük, de a szovjetektől kikaptunk, így a chilei ötödik hely után Angliában a hatodik jutott a magyar válogatottnak, s Mészölynek is.

Mondanom sem kell, a Vasas ismét megnyerte a bajnokságot, Kálmánnak ez már a negyedik bajnoki címe volt. A piros-kékek a Bajnokcsapatok Európa Kupájában bosszút álltak a portugáloktól a világbajnokságon elszenvedett vereségért.

A Népstadionban 5:0-ra, Lisszabonban 2:0-ra verték a Sportingot.

Az előző évben a Közép-európai Kupát is elhódították a Szarajevó, a prágai Sparta és a Fiorentina legyőzésével. Az olaszok ellen Mészöly 11-es gólja döntött. A következő évben a Hexagonal-tornán végeztek az első helyen az angyalföldiek, pedig Pelé is az ellenfelek között volt. Mészölyt szerződtette volna a Real Madrid, az Internazionale, sőt még a Santos is. De akkoriban egy ilyen ajánlat beteljesülésének még nem kedvezett a hazai légkör.

Nemcsak egy külföldi topcsapatban való megméretés maradt ki Mészöly életéből, hanem a mexikói világbajnokságon való részvétel is. A magyar válogatott 1969-ben először bukott el a vb-selejtezőn. Egy ostoba dániai vereség miatt Prágában győzni kellett volna a csehszlovákok ellen, 3:1-re vezettünk is, de Sós Károly lecserélte Mészölyt, és a hazaiak kiegyenlítettek. Harmadik mérkőzést kellett játszani Kvasniakékkal semleges pályán Marseille-ben.

A magyar futball Mohácsát jelentő összecsapáson átgázoltak rajtunk a csehszlovákok, az 1:4 után hangzott el a vb-szereplés elvesztésén bosszankodó, a magyar sportvezetés csetlő-botló lépésein méltatlankodó, a magyar futball hanyatlásán kesergő Mészölynek tulajdonított mondat, hogy „a mi időnk lejárt".

Alberté, Göröcsé, Mészölyé, Farkasé, vagy már az egész magyar labdarúgásé. Kálmán a válogatottból kimaradt, a világválogatottba viszont még Jasin búcsújátékán belefért. A Vasasban is egyre kevesebbet játszott, méltatlanul korán, 33 esztendősen búcsúztatták el. Edző lett, tegyük hozzá, hogy kedvelt edző a Ganz-MÁVAG-nál, a Budafoknál, a Békéscsabánál, majd a Vasasnál, 1980-ban pedig kinevezték szövetségi kapitánynak.

Mészöly Kálmán szövetségi kapitány (j) a kispadon a Magyarország-Románia világbajnoki selejtező labdarúgó-mérkőzésen a Népstadionban Forrás: MTI/Németh Ferenc

1981 volt három kapitányi ciklusának (1980-83, 1990-91, 1994-95) legeredményesebb éve. Az angolok, svájciak, románok és norvégok előtt csoportelsőként kijuttatta a magyar nemzeti tizenegyet a spanyolországi világbajnokságra. A szűk hét hónap alatt lejátszott nyolc mérkőzésen 21 (nyerő szám) játékost szerepeltetett, de élesen kirajzolódott a 4–3–3-as felállásban játszó (Mészáros – Martos, Bálint, Garaba, Tóth J. – Müller, Nyilasi, Sallai – Fazekas, Kiss L., Törőcsik) alapcsapat. Mészöly Kálmán azóta is gyakran emlegetett nagy húzása volt, hogy újoncot avatva a románok ellen Sallai Sándort állította be a nagy karriert befutott karmester, Iordanescu őrzésére. Sallai azután nyolc év alatt ötvenötszörös válogatottságig jutott. A csoportelsőség a norvégok elleni 4:1-gyel vált valósággá. A találkozón film készült Mészöly Kálmánról. A sajtóvetítésen nagy sikert aratott a mozi, a nagyközönség viszont meghökkenéssel, már-már megbotránkozással fogadta. A kapitány ugyanis öltözőben, kispadon eleresztett néhány vaskos káromkodást.

László György szerkesztő-rendező úgy gondolta, az a hiteles, ha benne hagyja a filmben a szám szerint hat cifraságot.

Sallai kapcsán érdemes azt is megvizsgálni, hogy kik voltak még a „Szőke Szikla" felfedezettjei, azaz kiket válogatott be ő először, kiket indított el a „siker" útján. Esterházy Márton, Varga József, Pölöskei Gábor, Dajka László, Kardos József, Lőrincz Emil, Lipcsei Péter neve emelkedik ki a nem rövid névsorból. Mint ahogy az is érdekes, hogy a középhátvéd Mészöly játékos korában milyen hírességekkel vette fel szemtől-szembe a harcot, kiket állított meg a magyar válogatott vagy a Vasas kapuját támadók közül.

A hevenyészett névsorban a külföldiek közül az angol Greaves és Bobby Charlton, az NDK-beli Peter Ducke, a francia Combin, a spanyol Suarez, a csehszlovák Adamec, a portugál Eusebio és Torres, a brazil Tostao és Pelé, a holland Cruyff, a dán Laudrup, a szovjet Sztrelcov és Malofejev, a nyugatnémet Gerd Müller található.

Itthon pedig Tichy, Albert, Bene, Monostori és a többiek ismerhették meg, mennyire nem leányálom Mészöly ellen játszani.

Mészöly Kálmán 61-szeres válogatott labdarúgó, edző, a magyar labdarúgó-válogatott volt szövetségi kapitánya, az MLSZ életműdíjasa Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Az ember keresi azt az egyetlen szót, amellyel Mészölyt jellemezni lehetne. Betyár, csibész, gézengúz, kópé, pernahajder, rosszcsont, vagány, zsivány? Mindegyiknek van egy kis negatív tartalma. Az értelmező szótár szerint egyik-másik vásottat, csintalant, rakoncátlant, nőkkel huncutkodót, pajkost, haszontalant, szófogadatlant jelent. De mindegyik egyben arra is utal, hogy szeretjük azt, akire ezek a jelzők félig-meddig illenek.

Mégis, ha választani kellene, a vagányra szavaznék.

A vagány vakmerő, rámenős, többnyire fiatal férfi, minden buliban benne van, nem fél semmitől. Mint Mészöly. Emberi!