A pénz miatt a labdarúgó-világbajnokságok szétverésére készül a FIFA

Első látásra és olvasásra (és aztán a sokadik olvasásra is) agyrémnek tűnik a Nemzetközi Labdarúgó Szövetség (FIFA) azon kezdeményezése, hogy a labdarúgó-világbajnokságokat az eddigi négyéves szünetek helyett kétévente rendezzék meg. Az első reakciók azt tükrözték, hogy ennek a megvalósítása lehetetlen, pedig a sportvilág jó néhányszor bizonyította be, hogy semmi sem lehetetlen. Pláne akkor nem, ha a sportszakmai indokok nemhogy másodlagosak, de az első tízben sincsenek.

A nyári és a téli olimpia, a labdarúgó-világbajnokság és Európa-bajnokság még mindig a világ legjelentősebb, legnézettebb sporteseményei között van. (Azon el lehet vitatkozni, hogy a nyári olimpiát letaszította-e már az első helyről a labdarúgó-vb, de ennek a cikknek nem ez a kérdése.) Ezeknek a gigaeseményeknek a varázsa pontosan az, hogy négyévente rendezik meg őket.

Paolo Rossi (kék mezben) az 1982-es vb elődöntőjében a lengyelek elleni mérkőzésen. Ekkor még senki sem gondolt arra, hogy kétévente legyen focivébé Forrás: AFP

Az olimpiák esetében 1992-ben volt az utolsó olyan év, amikor a téli és a nyári játékok azonos évben kerültek sorra (Albertville, Barcelona), a labdarúgó vb-k 1958-ig számítottak egyeduralkodónak, majd 1960-ban született meg az Európai Nemzetek Ligája, amelyből mára kinőtt a labdarúgó Európa-bajnokság. Jelen pillanatban az a helyzet, hogy minden páros évben vagy labdarúgó Eb-t és nyári olimpiát, vagy labdarúgó vb-t és téli olimpiát rendeznek.

A páratlan években ezekre az eseményekre nem kerül sor –

kivétel volt a 2021-es tokiói nyári olimpia és a páneurópai rendezésű labdarúgó Eb, amelyet a koronavírus-járvány miatt 2020-ról 2021-re halasztottak.

Egy jelenet a páratlan évben - 2021 - megrendzett magyar-francia Eb-mérkőzésből Fotó: Csudai Sándor - Origo

Ezekkel az eseményekkel kapcsolatban mindig nagy volt a várakozás. Mind a sportrajongók, mind a csapatok körében.

Előbbiek alig várták, hogy eljöjjön az az év, amikor labdarúgó vb-t rendeznek. Így voltak ezzel a résztvevő csapatok is, amelyek számára a futball és a sport ünnepe volt az az egy hónap, amikor labdarúgó-világbajnokságot rendeztek.

Érdemes megnézni az olimpián szereplő labdasportokat, s azt, hogy ezekben milyen időközönként rendeznek világbajnokságot. Kézilabdában kétévente kerül sor a vb-kre, ugyanez a helyzet a vízilabdával is, amely a FINA vizes-világbajnokságok része. A kosárlabda ugyanakkor nem tért még le a hagyományos útról: ebben a sportágban a világbajnokságot továbbra is négyévente rendezik meg, csakúgy, mint a röplabdában és gyeplabdában is. Az egyetlen kivétel a jégkorong, amelyben minden évben rendeznek világbajnokságot (még azokban az években is, amikor téli olimpia van), de itt a divíziós felosztás miatt az évenként megrendezett vb minden esetben nagy izgalmakat tartogat, hiszen az A-csoportos vb-ről egy rossz szereplés miatt azonnal ki lehet esni a B-csoportba, ahonnan viszont nagy bravúrral még Magyarország is kétszer fel tudott jutni a legjobbak közé.

Az a felvetés, hogy a labdarúgó-világbajnokságra ne négy, hanem kétévente kerüljön sor, nem újdonság. Bár sokan az Arsenal volt francia edzőjéhez, Arséne Wengerhez kötik az ötletet, erről már 21 évvel ezelőtt, 2000 nyarán is szó esett. Az újságokat lapozva feltűnt, hogy a FIFA akkori elnöke, Joseph Blatter 2000 júliusában kizártnak tartotta, hogy a labdarúgó vébéket minden második évben rendezzék meg.

Az ötletet páncélszekrénybe zártam és elfelejtettem, milyen kóddal lehet kinyitni az ajtaját" –

nyilatkozta a FIFA akkori első embere. Hogy miért mondta ezt?

A FIFA elnöke Joseph Blatter és az UEFA elnöke, Lennart Johansson már 1999-ben összebalhézott azon, hogy kétévente legyen-e a focivébé Forrás: Keystone via AFP/Michele Limina

Mert 1999-ben éppen ő, azaz Joseph Blatter volt az, aki felvetette a világbajnokságok kétévenkénti megrendezését.

Blatter akkor még csak fél éve volt a FIFA elnöke, s ez volt az első, forradalminak szánt ötlete. Az elképzelése az volt, hogy a 2006-os (németországi) vb után 2008-ban újra vb-t rendeznének, s a selejtező erre a szintén abban az évben megrendezett Európa-bajnokság (is) lett volna (meg a többi kontinentális labdarúgó-torna, azaz az Afrika Kupa, a Copa America és így tovább.) A svéd Lennart Johansson, aki akkor az UEFA elnöke volt (és pont Blatterrel szemben maradt alul a FIFA 1998-as elnökválasztásán) így replikázott:

Ez a terv képtelenség. Nem alacsonyíthatjuk le sportágunk legnagyobb seregszemléjét például a jégkorong szintjére, amelyben évente rendeznek vb-t úgy, hogy alig akad néző a lelátókon"

- szólalt fel Johansson, aki arra is kitért, hogy Blatter elképzelése ellen szól az Európa-bajnokságok rendezése is. „Képzeljék el, hogy az Eb-k miatt minden második világbajnokságot az európai csapatok nélkül rendeznék meg" - tette hozzá Johansson. (Ami a jégkorongos kiszólását illeti, abban azért eléggé melléfogott a svéd sportvezető.)

Hat évvel később, 2006-ban a 18 befolyásos labdarúgó klubot tömörítő G14 csoport állt elő ezzel a javaslattal. Akkor sem lett belőle semmi.

Az események igazából idén pörögtek fel újra ebben a kérdésben, bár a francia Arséne Wenger, aki a jelenlegi FIFA-elnök, Gianni Infantino egyik legfontosabb és legnagyobb befolyással bíró tanácsadója már 2020-ban elmondta, hogy a vb-ket kétévente kell megrendezni, a Nemzetek Ligáját pedig azonnal meg kellene szüntetni.

Arsene Wenger szerint itt az ideje, hogy kétévente rendezzenek labdarúgó-világbajnokságot Forrás: AFP/Joel Saget

Wenger idén márciusban aztán újra a nyilvánosság elé állt elképzeléseivel.

Ha bárki megnézi a világbajnoki kereteket, az átlagéletkor 27-28 év. Mivel a tornát csak négyévente rendezik meg, nagyon kicsi az esély a duplázásra, ugyanis ezek a labdarúgók a következő tornán már 32-33 esztendősek. Ezért is gondolom, hogy kétévente kellene lennie a világbajnokságoknak" –

jelentette ki Wenger. A francia szakember korábban élesen kritizálta az európai szövetség (UEFA) által életre hívott Nemzetek Ligáját, ami helyett szerinte a kontinensviadalokat is kétévente kellene megrendezni.

Minden mást meg kellene szüntetni, és csak olyan tornákat szervezni, amelyeknek igazi tétje van" –

tette hozzá Wenger.

A Magyar Labdarúgó Szövetség elnöksége ezen a héten nyilvánította ki, hogy nem ért egyet ezzel az ötlettel. Ugyanis az ügyben felgyorsultak az események.

Már régen nem arról van szó, hogy Wenger magányos harcosként küzd a világbajnokságok kétvenkénti megrendezése mellett.

A FIFA ugyanis bejelentette, hogy a kérdés megvitatására nemzetközi videokonferenciát hív össze – mégpedig ezen a héten, csütörtökön. S bár az MLSZ gyorsan és határozottan mondott nemet a javaslatra, a FIFA 211 tagországából 166 igennel voksolt, amikor azt kérdezték, hajlandóak lennének-e megszavazni ezt a javaslatot?

Aleksander Ceferin, az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) elnöke (b) és Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke. Mindketten hevesen ellenzik a kétévenkénti focivébét Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

A 166 igen (a 211-hez képest) elsöprő többség, azaz mindezt már nem lehet egy kézlegyintéssel lesöpörni az asztalról. Ugyanakkor azt hallani, hogy Európa mellett Dél-Amerika sem kér ebből a javaslatból. Ha ez így van és minden európai, valamint dél-amerikai ország nemmel szavazott, nem jön ki a matek.

A FIFA-nak 55 európai és 10 dél-amerikai tagországa van.

Ez összesen 65 ország. Ha a 211 tagországból levonunk 65-öt, akkor 146-ot kapunk. Közben meg azt kommunikálták, hogy 166 tagország mondott igent. Most vagy ez nem igaz, vagy mégis voltak olyan európai és dél-amerikai országok, amelyek "kiszavaztak" a nagy egységből.

A menetrend

Az elképzelések szerint a 2026-os (amerikai-kanadai-mexikói rendezésű) vb után 2028-ban jönne a következő világbajnokság, miközben az Európa-bajnokság (amely szakmailag van olyan érdekes és izgalmas, mint egy 48 csapatos vb) 2027-től szintén két évente, azaz minden páratlan évben kerülne megrendezésre, s Európából ez kvalifikálna a vb-re.

Mi se vessük el az első látásra tényleg őrültségnek ható ötletet. Mégpedig azért nem, mert az újabb létszámemelés és a vb-k 48 csapatra történő – amúgy eszement – duzzasztása után Európából nem 13, hanem 16 csapat jut ki a világbajnokságra. Így lesz ez 2026-ban is.

Magyarul: az Európa-bajnokságon – a jelenlegi szabályok szerint – a csoportkör túlélése, azaz a legjobb 16 közé jutás világbajnoki részvételt érne.

(Eszerint a 2016-os franciaországi Eb-n való magyar csoportelsőség szintén ezt érte volna.) A helyzetet tovább bonyolítja két dolog. Egyrészt az, hogy az UEFA szlovén elnöke, Aleksander Ceferin hallani sem akar minderről. Másrészt az, hogy az UEFA is azon agyal, hogy az Európa-bajnokságot a jelenlegi 24 csapat helyett 32 együttessel rendezze meg. Lesz itt még háború, abban biztosak lehetünk.

Gianni Infantino őrült terve lehet a 48 csapatos focivébé, amelyet kétévente akarnak megrendezni Forrás: AFP/Fabrice Coffrini

Ceferin most odáig ment, hogy egyenesen bojkottal fenyegette meg a FIFA-t, mert az amúgy tényleg a végletekig túlterhelt európai klubok és játékosok nem nagyon szeretnék, ha megvalósulna a FIFA tényleg eszementnek tűnő ötlete. Azaz: nagyjából sejthető, hogy a FIFA 166 azon tagországa, amely igent mondott erre, nem európai. A dolog végül is érthető, mert a futball harmadik világbeli országainak Gianni Infantino ötlete maga a mennyország. Az MLSZ weboldalán nem véletlenül olvashattuk a következőket:

Európában az összes érintett aktív szereplő, a játékosok, klubok, nemzeti szövetségek és az UEFA páratlan egységben, alapos indoklással elutasítják a javaslatot."

Tényleg itt lenne az ideje, hogy a sportág döntéshozói „békén hagyják" legfőbb koronaékszerüket, a labdarúgó-vb-t? Nyilvánvaló, hogy a legegyszerűbb válasz erre az igen lenne, csakhogy a focivébék által tejelt (vagy fialt) irdatlan pénzmennyiség sem elég.

Semmi sem elég.

A minap látott napvilágot az az előrejelzés, amely szerint s 2026-os világbajnokág várható nyeresége 11 milliárd dollár lesz. A 2002-es (ez nem volt olyan régen) Dél-Koreában és Japánban rendezett vb nyeresége még „csak" 1,8 milliárd dollár volt, a legutóbbi, 2018-as oroszországi vb után pedig 6,1 milliárd dollár volt a pluszbevétel.

Csak a pénz számít, semmi más Forrás: Belga via AFP/Jean-Luc Flemal

Ezek önmagukban megrészegítő számok, hát még, ha hinni lehet a 2026-os vb-re való előrejelzésnek. Most akkor képzeljük el, hogy mindez nem négy, hanem kétévente lesz.

Infantno és társai előtt (meg a 166 igent mondó tagország szeme előtt) úgy pörögnek a dollárjelek, mint a félkarú rablókon az eprek, vagy a cseresznyék.

Holmi sportszakmai szempontokkal már nagyon kevesen foglalkoznak. Önmagában a világbajnokságok létszámának 32 csapatról 48-ra emelése is közelít az agyrém kategóriájához. Akik ezt kitalálták, azt mondták, hogy a vb győztesének nem kell több meccset játszania (7-et), mint eddig. Ez igaz. A dolog nem is itt kap gellert, hanem a torna elején, amikor a 48 csapatot 16 darab hármas csoportba sorsolják, majd innen az első és a második jut tovább. Egy csoportban összesen tehát három meccsre kerül sor, így:

• A-B
• B-C
• A-C

Ez a lebonyolítás a csalás melegágya – bár tudjuk, hogy rossz az, aki rosszra gondol, de azért nem volt olyan régen

az 1978-as Argentína-Peru és az 1982-es Ausztria-NSZK vb-meccs,

hogy ezekre ne lehessen emlékezni.

Paul Breitner (fekete nadrágban) és Bruno Pezzy az 1982-es NSZK-Ausztria vb-mérkőzés után. Az NSZK és Ausztria kipörgette a csoportból Algériát Forrás: DPA/AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Werek

Szóval, a hármas csoport egyik tagja a csoport harmadik meccse alatt a lelátón ül, s eszi a kefét, hogy a pályán nehogy „véletlenül" olyan eredmény szülessen, amellyel – az eredmények ilyetén alakulása esetén – a két „küzdő" fél kipörgesse a harmadikat.

Pedig mindez könnyen előfordulhat. Nézzünk is erre egy példát.

• A-B 5-1
• B-C 1-0

Az két meccs után a helyzet az volt, hogy az „A" csapatnak 3 pontja volt (5-1-es gólkülönbséggel) a B csapatnak 3 pontja (2-5-ös gólkülönbséggel), míg a C-csapatnak 0 pontja (0-1-es gólkülönbséggel.) A két továbbjutó csapat ekkor az „A" és a „B" volt.

Ekkor a „B" csapat felült a lelátóra és azt látta, hogy:

• C-A 3-1

A csoport végeredménye:

1. A 3 pont (6-4)
2. C 3 pont (3-2)
3. B 3 pont (2-5)

Azaz az „A" és a „C" vígan kipörgette a második meccs után még továbbjutó "B"-t.

Ezek ellen valahogy senki sem tiltakozik, miként az is eszement, hogy a vb-ken 2026-tól az eddigi 64 meccs helyett 80 találkozót rendeznek meg. Minden előítéletet félretéve nyugodtan mondható, hogy a 48 csapattal megrendezett világbajnokságok első szakasza – a csoportmeccsek – nagy részben

halálosan unalmasak és érdektelenek lesznek a világ nagy részének.

Az igazi harc a 32-es táblán, az egyenes kieséses szakaszban kezdődik majd el.

A 2026-os vb-t már 48 csapattal rendezik meg, a torna egyik házigazdája Mexikó lesz Forrás: NurPhoto via AFP/Foto Olimpik/NurPhoto/Foto Olimpik

Tegyük hozzá, hogy Gianni Infantio már a 2022-es katari vb-n is 48 csapatot szeretett volna látni, de a rendező ország (Katar) méretéből adódóan képtelen lett volna ezt a tornát megrendezni, így jövőre még megmenekültünk a végtelenségig felduzzasztott világbajnokságtól. Arról pedig már tényleg nem szólunk, hogy a 48 csapatos vb-re Afrika az eddigi 5 csapat helyett 9 együttest delegál (Ázsia meg nyolcat, Észak-Amerika meg hatot) – szakmailag mindez teljes nonszensz, na de mindenki tudja, mi kellett ahhoz, hogy Gianni Infantino FIFA-elnök legyen: ez.

A végtelenségig felhígított, felvizezett labdarúgó-világbajnokság, amelynek kétévenkénti megrendezése szakmailag szinte biztosan tönkretenné ezt az eseményt.

Pénzügyileg persze aligha, s ez az, ami számít. Pontosabban: ma már csak ez számít.