Az észak-svédországi csapat 2011-ben még a negyedik vonalban szerepelt, öt évvel később azonban már az élvonalban játszott. Elsősorban az angol szakvezető, Graham Potter nem hétköznapi módszereinek köszönhetően egy nagyon jó közösség, ezzel együtt egy nagyon jó csapat épült a bányászatáról híres kisvárosban, amelyik a 2017-es idényt (Svédországban tavaszi-őszi rendszerben zajlik a bajnokság) az 5. helyen zárta, így elindulhatott az Európa-ligában.
Ahol emlékeztes menetelést produkált: sorrendben a Galatasarayt (3-1), a Fola Esch-t (3-1) és PAOK-ot (3-3, idegenben lőtt góllal) búcszúztatta a selejtezőben, majd a csoportkörben az ukrán Zorját és a német Herthát megelőzve az Athletic Bilbao mögött a második helyen jutott tovább, hogy aztán a legjobb 32 között az Arsenal állítsa meg őket (0-3 otthon, 2-1 Londonban).
Potter azonban nyolc idény után 2018-ban elhagyta a klubot, és aláírt a Swansea-hez. Az Östersundnál ekkor már voltak gondok, a klub elnök-tulajdonosa ellen sikkasztás és hűtlen kezelés miatt nyomozott a rendőrség, és a sokasodó anyagi gondok a szakmai problémákat is hozták magukkal. Három top tízes idény után 2019-ben már csak a 12., egy évvel később pedig a 13. helyen zárt a csapat. Idén pedig jött a totális összeomlás: 26 meccsen csupán 14 pontot gyűjtött a csapat, 18 vereség mellett mindössze 5 döntetlent és három győzelmet tudott összekaparni, 24-49-es gólkülönbségénél csak a szintén kiesésre ítélt Örebro tud rosszabbat felmutatni (18-49).
A Varbergs elleni vereséggel pedig 26 találkozó után biztossá vált, hogy az utolsó négy fordulóban már nem lesz miért izgulni, az egykori csodacsapat készülhet a másodosztály jövő tavasszal induló küzdelmeire.