Pedig a szlovén Aleksander Ceferin vezette testület mindig nagyon büszke volt önmaga tökéletességére (és felsőbbrendűségére). Ha viszont megnézzük, hogy mi történt az elmúlt másfél év két legfontosabb UEFA által szervezett rendezvényén, elborzadunk. Az egyik a londoni Eb-döntő, a másik a párizsi BL-döntő volt. Mind a kettőt olyan botrányok övezték, amelyek ezen a szinten egészen nevetségesek.
Jó, a BL-döntő kapcsán "szegény" UEFA-t még az ág is húzta azzal, hogy az orosz-ukrán háború miatt az eredetileg Szentpétervárra tervezett döntőnek új helyszínt kellett keresni.
A Magyar Labdarúgó Szövetség és Magyarország is jelezte, hogy a vadonatúj Puskás Aréna kész lenne megrendezni ezt a meccset,
de az UEFA pillanatok alatt úgy döntött, hogy a 2022-es finálénak inkább Párizs adjon otthont.
A döntés sebessége mindenkit meglepett, ugyanakkor azt csak a legostobábbak nem sejtették, hogy a színfalak mögött a katari pénzen hizlalt Paris St. Germain nyomása is sokat ért. A döntést ugyanis 2022. február 25-én hozta meg az UEFA - azaz egy nappal azután, hogy az orosz hadsereg lerohanta Ukrajnát. A dátum még egy szempontból érdekes. Tíz nappal korábban, 2022. február 15-én a PSG hazai pályán 1-0-ra győzött a Real Madrid ellen.
Tehát amikor az UEFA villámgyorsan Párizsnak adta a BL-döntő rendezési jogát, a PSG még abban reménykedett, hogy akár a fináléig is eljuthat.
(A francia csapat keretét elnézve nem hagymázas álom volt ez.) Március 9-én aztán a Real Madrid egy sima 3-1-es győzelemmel kiejtette a francia sztárcsapatot. A döntőbe így nem a PSG, hanem a Real Madrid és a Liverpool jutott.
Másfél nappal a botrányos eseményeket követően egyre tisztábban látszik, hogy mi történt szombat este Párizsban és miért kellett - példátlan módon - 36 perc késéssel elkezdeni a Real Madrid-Liverpool finálét.
A szervezők nem álltak a helyzet magaslatán és akkor nagyon finoman fogalmaztunk.
Arról persze nem tehettek, hogy a stadionhoz vezető utak bedugultak és arról sem, hogy az arénához tartó gyorsvasút dolgozói jó érzékkel éppen akkor léptek sztrájkba, amikor a BL-döntőt rendezték. De a beengedés körüli anomáliák kapcsán az UEFA nem moshatja le magáról a felelősséget. Mindenki tudta, hogy rengeteg angol és spanyol szurkoló érkezik a francia fővárosba.
Azt is sejteni lehetett, hogy közülük sokaknak vagy nem lesz belépőjegye, vagy hamis jeggyel akar bejutni. De azt, hogy mindezt nem lehetett profi módon kezelni, azt, hogy a francia rendőrség által kifújt könnygázból olyanok is kaptak, akik a kezükben tartották a (nem hamis) jegyeiket, a világbotrányt súrolja.
Persze ismerjük a mondást: ahol fűrészelnek, ott hullik a forgács. Csakhogy a rendezést övező tanácstalansággal vegyült pánikot jól mutatja az, amikor a nézők nem sokkal a döntő előtt zárt kapukat találnak a stadion körül. Valaki ugyanis utasítást adott az ajtók bezárására.
Az álságos megoldások közé tartozott az is, ahogy a meccset megelőző botrányt kommunikálták. Előszőr csak annyit jelentettek be, hogy a meccs kezdése csúszni fog 15 percet. Okokról senki sem beszélt - így megy ez, ha rossz a hír, annak nem kell hangot adni, ha jó, akkor zenghetnek a dicshimnuszt lejátszó fanfárok. Az UEFA illetékesei csak azt felejtették el, hogy a közösségi média platformjain senki sem fogja vissza magát, ha hírt kell adni az anomáliákról. Így is történt ez szombat este. A Twitteren percek alatt minden világos lett, elég volt pár kattintás, hogy az ember képet kapjon, mi zajlik a Stade de France környékén.
Az, hogy ezeknek a tömegjeleneteknek nem lett súlyos sérülés, vagy még annál is rosszabb végkifejlete, a vakszerencsén múlt, nem pedig a rendezők profizmusán. A 36 perces csúszás pedig nyugodtan sorolható az őrült blamák közé, elég csak megnézni, mit szóltak mindehhez azok a tévétársaságok, amelyek elképzelhetetlenül sok pénzt fizettek az UEFA-nak a jogdíjakért.
A párizsi történet nem egyedi, mert a 2021-es Londonban megrendezett Olaszország-Anglia Európa-bajnoki döntőt megelőzően is hasonló jelenetek játszódtak le a Wembley környékén. A megvadult és többségében jegy nélküli angol drukkerek előbb az olaszokkal, majd a hatóságokkal verekedtek össze, miközben rengeteg olyan néző jutott be a stadion területére, akinek nem volt érvényes belépőjük.
A meccs előtti jelenetek félelmetesek voltak, s itt is az volt a mázli, hogy az összecsapások nem követeltek halálos áldozatokat. Arról nem is beszélve, hogy a döntő után az elkeseredett angol nézők egy csoportja brutálisan megverte a stadionból kifelé tartó olasz drukkereket.
Ami a büntetéseket illeti: az UEFA végül 1+1 zárt kapus mérkőzésre büntette az angol szövetséget, ebből a másodikat két évre felfüggesztették.
Ebben az a nevetséges, hogy egy ekkora balhé után a minimálisnál minimálisabb szankció következett (ezt is hosszas tépelődés után hozták meg az illetékesek), miközben a magyar szövetséget gondolkodás nélkül sújtották hasonló ítélettel azért, mert állítólag az Európa-bajnokság budapesti meccsein diszkriminatív megnyilvánulásokat tapasztaltak az UEFA illetékesei.
Ez utóbbi nyilvánvalóan hazug és álságos indokás volt, csak azért, hogy a magyar válogatott is a nyakába kaphasson egy újabb zárt kapus meccset.
2021. december 13-a szintén fekete napként vonul be az UEFA történetébe. Ekkor rendezték meg ugyanis a 2021-22-es BL-szezon nyolcaddöntőinek sorsolását is. Azt gondolná az ember, hogy egy ilyen esemény rutinmunka a szervezőknek, hiszen ilyet minden évben tartanak, nem is egyet. Az ominózus húzáson azonban olyan nevetséges események történtek, amelyekre azóta sincs normális magyarázat.
A dolog azzal indult, hogy az angol Manchester United csapatát összesorsolták a spanyol Villareal együttesével. Ez a két csapat a csoportkörben is azonos négyesben szerepelt, s már ez kizárta azt, hogy az egyenes kieséses rendszerben, a nyolcaddöntőkben találkozzanak. Ez volt a sorsolás első baklövése. Majd jött a következő. A harmadik párosítás kihúzásánál az Atlético Madrid lehetséges ellenfelei közé a Manchester United helyett a Liverpool került be, ami szintén nem lett volna lehetséges, mivel a Liverpool egy csoportban szerepelt a spanyol klubbal – az MU-t pedig nem lett volna szabad kihagyni a sorsolás ezen szakaszából. Az Atlético végül a Bayern Münchent kapta, ami valós forgatókönyv lehetett volna, de így már árnyék vetült a sorsolás hitelességére.
Az internet és a közösségi média felületei pillanatok alatt tele lettek a csalást kiáltó véleményekkel. Az UEFA nem tehetett mást, mint azt, hogy példátlan módon újrasorsolást rendelt el. Ezt ugyanazon a napon délután sikerült rendben megejteni.
Az UEFA saját felelősségének elismerése helyett a balhét azonnal rátolta arra a számítógépes szoftverre, amely a sorsolásokat segíti.
A gép sem lehet hibátlan, a szoftver is tévedhet, de ez az eset kínosan és világosan megmutatta, hogy adott esetben mennyire hiányzik az emberi gondolkodás akkor, amikor arra szükség lenne. Az ész itt csak akkor kezdett el borotvaként vágni, amikor a balhé kitört, akkor viszont villámgyorsan sikerült a felelősséget leráznia magáról az Európai Labdarúgó Szövetségnek.
Sejteni lehetett azt is, hogy az UEFA nem fogja szó nélkül hagyni a Szuperliga által keletkezett fenyegetést. Bár az ötlet elhalt, abban minden sportvezető biztos lehet, hogy ez a halál nem végleges, ha a sors úgy hozza, bármikor újra elővehetik a nagy klubok az ötletet. Az UEFA tehát lépéskényszerbe került, mert ki kellett valami olyat találnia, amellyel megnyugtatja a szakadárokat. Ehhez a BL, az Európa-liga és a Konferencia-liga teljes átszervezése jelentette a megoldást, a nagy reformok a 2024-25-ös szezontól lépnek életbe.
Egyszerűbben fogalmazva: az UEFA illetékesei megijedtek a Szuperliga fenyegetésétől és szétverték a Bajnokok Ligáját. A totális káoszt hozó döntések mozgatórugója kettős volt. Egyrészt a pénz és a minél több bevétel, másrészt a Szuperligától való félelem. A két év múlva esedékes változtatások nemcsak első ránézésre tűnnek teljesen érthetetlennek. Erről már mi is sokat írtunk, ehelyütt most csak azokat a tényeket soroljuk fel, amelyek biztosan megváltoznak.
Természetesen az UEFA döntései vegyes visszhangokat váltottak ki szerte Európában. Angliában az első nyilatkozatokat üdvözölték, hogy a Premier League nem négy, hanem öt csapatot delegálhat majd a 36-os főtáblára. A Football Supportes Europe (az Európai Szurkolók Szövetsége) azonban cseppet sem volt elragadtatva az UEFA reformjaitól.
Közleményükben kijelentették, hogy a változtatások tovább növelik a szupergazdag és kevésbé tehetős egyesületek közötti szakadékot.
Az UEFA szintén megígérte, hogy a későbbiekben részletesen elmagyarázza majd, hogyan ejtik meg a sorsolásokat az új rendszerben - erre mindezidáig nem került sor, pedig tényleg ez a legfontosabb kérdés. Erre persze lehet azt mondani, hogy hol van még a 2024-es szezonkezdet, ami egyfelől igaz, másfelől azonban ezek a "reformok" olyan nagy jelentőségűek, hogy tán mégsem kellene hosszú hónapokig várni a magyarázatokkal. Mivel ezek nincsenek, megint maradnak a találgatások és nem véletlen látott napvilágot az a feltételezés, hogy az UEFA sem tudja még igazán, hogyan lesznek az új rendszerű sorozatok sorsolási ceremóniái. Azaz, olyan ez az egész, mintha most ötletelnének Svájcban a részletekről.
Végül ejtsünk szót arról, hogy mekkora pofon az európai labdarúgásnak, hogy a 2026-tól 48 csapattal rendezendő labdarúgó-világbajnokságokon
a kontinens eddigi 13 csapatot számláló kvótáját mindössze három csapattal sikerült növelni,
azaz a létszámemelés után nem 13, hanem 16 európai csapat lehet ott a vb-n. Mondani sem kell, hogy ennek a sportágnak a két legjelentősebb földrésze Európa és Dél-Amerika, ehhez képest a mindössze három plusz kvóta nevetségesen kevés.
Azt nem tudjuk, hogy a FIFA és az UEFA közötti harcban mekkora volt az utóbbi szervezet érdekérvényesítő képessége, de ha akkora, mint amekkorát ez az emelés mutat, akkor - egy tárgyalótermi klasszikust idézve - nincs több kérdésünk.