Minden idők egyik legzseniálisabb labdarúgója volt Diego Maradona, aki számos emlékezetes pillanattal ajándékozta meg a futball szerelmeseit. A 60 éves korában meghalt legenda 1986-ban játékosként világbajnoki győzelemre vezette az argentin válogatottat - ki ne emlékezne az angolok elleni hírhedt kezezős góljára, majd az azt követő varázslatos szólójára, amikor bohócot csinált az ellenfél szinte összes játékosából.
Maradona később több csapatnál is kipróbálta magát edzőként, de mindenhol elbukott. Legjelentősebb megbízatása az argentin válogatott élén volt, amelyet 2008 és 2010 között 24 mérkőzésen irányított.
A 2010-es dél-afrikai világbajnokságon az argentinok a végső győzelemre legesélyesebb együttesek közé tartoztak, ám a negyeddöntőben a németek kiütéses vereséggel küldték haza őket.
Lionel Messiék a csoportkörből hibátlan mérleggel, három győzelemmel jutottak tovább, és a nyolcaddöntőben sem jelentett számukra komoly akadályt Mexikó kiejtése. Az igazi erőpróbára a legjobb nyolc között került sor, ahol a német válogatott ellen kellett volna kiharcolni az elődöntőbe jutást.
Ez a mérkőzés borzasztóan sikerült Maradonáék számára, a németek már a 3. percben vezetést szereztek, és a második félidőben kivégezték az argentinokat, 4-0-ra kiütve a dél-amerikai sztárcsapatot.
Maradona szenvedélyesen dirigált a kispad mellől, de taktikailag egyáltalán nem volt a topedzők szintjén.
Legnagyobb hibáját azzal követte el, hogy Messit a megszokottnál sokkal mélyebben játszatta, legnagyobb sztárja egyszerűen túl messze helyezkedett a kaputól, gyakran a középpályáról kellett szerveznie a játékot és egyetlen gólt sem lőtt az egész tornán. A németek elleni negyeddöntőben az aranylabdás klasszist remekül semlegesítették Joachim Löw játékosai, Messi tehetetlenül örlődött a védők gyűrűjében és szinte helyzetbe sem tudott kerülni.
A vb-kudarc után Maradona nem maradhatott az argentin válogatott élén, de ez nem vette el a kedvét az edzősködéstől és később több csapatnál is megfordult. Dolgozott Dubajban, Mexikóban és a hazájában is, de sehol nem ért el kiemelkedő eredményeket. Utolsó csapata az argentin élvonalbeli Gimnasia együttese volt, amelyet 21 mérkőzésen irányított.
Minden idők egyik legjobb német futballistájaként tartják számon a 150-szeres válogatott Lothar Matthäust, aki
játékosként aranylabdás, világ- és Európa-bajnok volt, ám edzőként megközelíteni sem tudta ezt a szintet.
Négy országban - Ausztria, Szerbia, Brazília és Izrael - négy klubcsapatnál dolgozott, de egyiknél sem maradt egy évnél tovább.
Matthäus 2003 decemberében, még Bozóky Imre MLSZ-elnökségének az idején a magyar válogatott szövetségi kapitánya lett, és akkor azt ígérte, kijuttatja a nemzeti csapatot a 2006-os világbajnokságra.
Ezt azonban egyáltalán nem sikerült betartania, ugyanis a selejtezősorozatban Horvátország, Svédország és Bulgária mögött csak a negyedik helyen végeztek Gera Zoltánék.
Matthäus irányítása alatt rengeteg játékos lépett pályára a magyar válogatottban, két éves ciklusa alatt 83 futballistát hívott meg, de nem tudott egységet teremteni, hiszen szinte mindig más-más összeállításban küldte pályára a csapatot. Az egykori futballsztár 28 meccsen ült a kispadon, mérlege 11 győzelem, 3 döntetlen és 14 vereség volt.
A nem túl figyelemreméltó eredmények mellett azért azt érdemes megjegyezni, hogy Matthäus irányítása idején olyan sztárcsapatok ellen játszhatott barátságos mérkőzést a válogatott, mint Brazília, Franciaország, Argentína és Németország, emellett rengeteg fiatal focista pályafutását indította el, valamint sok külföldi szerződés létrejöttében is segített. Kapitánysága alatti legnagyobb sikerét éppen a német válogatott elleni felkészülési meccsen érte el,
a magyar csapat 2004 júniusában Torghelle Sándor két góljával 2-0-ra nyert Kaiserslauternben.
A most 61 éves Matthäus - aki a magánéletben falja a nőket és már ötször is elvált - a magyar nemzeti együttest két évig irányította, és 2010 szeptemberétől kezdve egy esztendőn át Bulgária szövetségi kapitánya is volt, ahol szintén nem volt túlzottan sikeres. Utóbbit követően már nem ült kispadon, az azóta eltelt években leginkább televíziós szakértőként maradt kapcsolatban a labdarúgással, és legutóbbi kijelentése szerint már nem is akar többé futballedző lenni.
Nem, ez már ki van pipálva. Élvezem a függetlenségemet, hogy nem vagyok egy klub alkalmazottja" -
nyilatkozta idén januárban Matthäus, aki a Bundesligában soha nem dolgozott edzőként, és valószínűleg már nem is fog.
Steven Gerrard és Frank Lampard a 2000-es években a világ legjobb középpályásai voltak, előbbi a Liverpoolban, utóbbi a Chelsea-ben volt hosszú éveken át kulcsjátékos, csapatkapitány, szupersztár. Eddigi edzői karrierjük nem ugyanolyan forgatókönyv szerint alakult, de jelenleg mindketten mélyponton vannak:
Gerrardot októberben rúgták ki az Aston Villától, Lampardot januárban zavarták el az Evertontól.
A Liverpool legendás játékosaként Gerrard 1998 és 2015 között több mint 700 mérkőzésen lépett pályára és kilenc trófeát hódított el. Karrierjét követően a klub akadémiáján kezdte meg edzői munkásságát, majd 2018 nyarától irányította a skót Rangerst.
Skóciában valóságos csodát vitt véghez, a 2020/2021-es idényt veretlenül nyerte meg a glasgow-i csapattal, megtörve a rivális Celtic 9 éve tartó egyeduralkodását.
A nagyszerű eredményt látva sokan már arra gondoltak, hogy Gerrard előbb-utóbb Jürgen Klopp utódja lesz a Liverpoolnál, de ez egyelőre még odébb van. Az angol válogatott egykori klasszisa 2021 novemberében egy Premier League-csapathoz került, ám nem a Liverpool, hanem az Aston Villa trénere lett. Első szezonjában a 14. helyen zárt a csapat, viszont a 2022/2023-as idény nagyon rosszul indult a birminghami klub számára. Az Aston Villa október végéig csak két meccset nyert a bajnokságban, és 11 forduló után 9 ponttal csupán a 17. helyen állt.
A Fulham elleni 3-0-s vereség már sokkolta a vezetőséget, amely úgy döntött, nem vár tovább és idő előtt meneszti Gerrardot.
A 42 éves edző még fiatal szakember és rengeteget fejlődhet, de ezzel a kudarccal távolabb került attól, hogy a közeljövőben a Liverpool edzője legyen.
Frank Lampard a mai napig a Chelsea történetének legeredményesebb játékosa. Az egykori kiváló középpályás 648 meccsen 211 gólt rúgott a londoni sztárcsapatban, amellyel háromszor lett angol bajnok, egyszer Bajnokok Ligája, egyszer pedig Európa-liga-győztes. Lampard 2017-ben vonult vissza, és edzőként előbb a Chelsea ificsapatánál dolgozott, majd a másodsoztályban szereplő Derby County menedzsere lett. 2019 nyarán került korábbi klubja élére, ahol eleinte jó eredményeket ért el, de a 2020/2021-es szezonban nem tudta beépíteni a nyári sztárigazolásokat, a Chelsea csak szenvedett és hadilábon állt a góllövéssel.
A Premier League-ben kilencedik helyen szerénykedő csapattól szezon közben kirúgta az edzőt az akkori tulajdonos, Roman Abramovics,
amely végül jó döntésnek bizonyult, mert Lampard távozása után a londoni együttes teljesítménye rengeteget javult. A PSG-től elküldött Thomas Tuchel és Lőw Zsolt vették át a Chelsea-t, akik a 4. helyre felhozták az együttest, ráadásul a szezon végén hatalmas szenzációt okozva megnyerték a Bajnokok Ligáját is.
Lampard egy évig nem vállalt edzői megbízatást, majd tavaly januárban az Everton élére került. A liverpooli klubbal tavasszal a kiesés ellen küzdött, és csak az utolsó pillantaban, egy kétgólos hátrányból megfordított meccsen tudta kiharcolni a bennmaradást. A mostani szezon még rosszabbul alakult Lampard számára, az Everton 20 mérkőzést követően mindössze 15 ponttal az utolsó előtti helyen szerénykedett a PL-ben, és a vezetőség januárban úgy döntött, kirúgja az egykori sztárfocistát.
Lampard még csak 44 éves, de a Chelsea-nél és az Evertonnál elszenvedett kudarcok után óriási mélységből kell magát felépítenie,
hogy a neve újra felmerüljön topligás csapatoknál.
A játékosként heves vérmérsékletű és gyakran botrányba keveredő sztár az 1994-es világbajnokság egyik legnagyobb csillaga volt, vezérletével a bolgár válogatott a negyedik helyen végzett az Egyesült Államokban megrendezett tornán. Az aranylabdás klasszis a 90-es évek Barcelonájának egyik ikonikus alakja, Johan Cruyff álomcsapatának megbecsült tagja volt.
Sztoicskov 2004-ben került a bolgár válogatott élére, de gyenge eredményeket ért el a csapattal, amelyet a 2006-os vb-re és a 2008-as Eb-re sem tudott kijuttatni. Kapitánysága idején több játékosával is összeveszett,
Sztilijan Petrov például megfogadta, hogy addig nem hajlandó a nemzeti együttesben futballozni, amíg Sztoicskov az edző.
"Nem hiszek a taktikában" - mondta többször is, de egy idő után már a bolgár szövetség sem hitt benne, és szűk három év után kirúgta. Később a spanyol Celta Vigónál dolgozott, amely kiesett az élvonalból, aztán Bulgáriában a Litex Lovecs és a CSZKA Szófia csapatainál is megfordult, de jelentős sikereket sehol sem ért el.
Marco Van Basten a futballtörténelem egyik legjobb csatára, az Ajax és az AC Milan egykori legendás futballistája. A holland világsztár játékosként háromszor nyert aranylabdát, kétszer BEK-et, de folyamatos sérülései miatt mindössze 29 évesen visszavonult.
Van Basten 2004-ben lett a holland válogatott szövetségi kapitánya, ám a 2006-os vb nyolcaddöntőjében elveszítette a portugálok elleni "futballháborút" (a meccsen 16 sárga és 4 piros lapot osztott ki a bíró), a 2008-as Eb-n pedig a torna meglepetéscsapatától, Oroszországtól kapott ki hosszabbítás után a negyeddöntőben. A Manchester United és a Real Madrid egykori sztárjával, Ruud Van Nistelrooy-jal nem volt jó viszonyban, a gólerős csatár többször is nyíltan kritizálta saját edzőjét.
Van Basten nem szakmai alapon állítja össze a csapatot. Akit nem szeret, annak esélye sincs" -
mondta a 2006-os világbajnokság után kapitányáról Van Nistelrooy.
Van Basten később egy szezont az Ajaxnál is eltöltött, de az amszterdami csapat a 2008/2009-es évadban 12 ponttal kevesebbet gyűjtött, mint a bajnok AZ Alkmaar. Hollandiában több csapatnál dolgozott, kevés sikerrel, később pedig a FIFA-nál technikai igazgatóként is kipróbálta magát.
Az angol válogatott legendás hátvédje - aki pályafutása csúcsán nem vetette meg az italt, sőt, az 1996-os Eb után nyilvánosság előtt beismerte, hogy alkoholista - 22 éves profi pályafutását az Arsenalban töltötte, amelyben 669 meccsen lépett pályára. A már több mint 25 éve absztinens Adamset a londoni klub történetének legjobb játékosai között tartják számon, és szobrot is mintáztak róla az Emirates Stadion előtt.
Adams azonban edzőként már nem jutott ilyen magasságokba, első megbízatása kudarccal végződött, ugyanis a Wycombe Wanderers csapata azonnal kiesett az irányításával, a Portsmouth együttesétől pedig négy hónap alatt kirúgták a pocsék eredmények miatt. Később az azerbajdzsáni Qabala és a La Ligában szereplő Granada alkalmazta, de egyikből sem lett sikersztori.
A spanyol csapat kispadján mindössze 7 meccsen ült, ez idő alatt a klub kiesett a másodosztályba.
Az angol labdarúgás és a Manchester United történetének egyik legnagyobb alakja a legendás Bobby Charlton, akinek a vezérletével Anglia 1966-ban megnyerte a hazai rendezésű világbajnokságot.
Charlton még abban az évben aranylabdát kapott, és klubjában, illetve a válogatottban is sokáig gólrekorder volt
- mindkét csúcsot Wayne Rooney döntötte meg évtizedekkel később.
Az egykori klasszis támadó 1973-ban belekóstolt az edzői szakmába is, de ez a kaland hatalmas kudarccal ért véget számára. A másodosztályú Preston North Endnél töltött első szezonjában a klub azonnal kiesett, majd Charlton a következő idény elején el is hagyta a csapatot és soha többé nem vállalt edzői megbízatást.