A 38 éves Horváth Dávidot tavaly október 24-én nevezték ki az MTK Budapest élére, miután a csapat hat mérkőzésen keresztül nyeretlen maradt az NB II-ben. A fiatal szakember irányításával a fővárosi kék-fehérek elképesztő menetelésbe kezdek, 17 meccset hoztak le veretlenül (14 győzelemmel és három döntetlennel), a 30. forduló után pedig úgy álltak a második, feljutó helyen, hogy már 12 pont előnnyel előzték meg a harmadik Ajkát.
Április elején úgy tűnt, kétség sem férhet a Diósgyőr és az MTK feljutásához, egyedül csak az volt kérdés, hogy melyik csapat lesz a "bajnok" az NB II-ben.
A 31. fordulóban aztán az MTK hazai pályán kikapott a kilencedik helyen álló Haladástól, majd a következő játéknapon a 11. Siófok otthonában szenvedett 2-1-es vereséget. Ezt aztán egy hetedik Soroksár elleni hazai 2-1-es kudarc követte, majd április 27-én a 13. helyen álló Tiszakécske vendégeként szenvedett egygólos vereséget a fővárosi csapat.
Horváth Dávid együttese sorozatban négy meccset veszített el az NB II-ben, ami pedig még ennél is meglepőbb, hogy egyik ellenfél sem tartozott a közvetlen élmezőnyhöz, így nem túlzás kijelenteni, hogy az MTK gödörbe került a bajnokság hajrájára.
A kék-fehérek négy fordulóval a vége előtt a második helyen állnak, és öt ponttal előzik meg a harmadik helyen álló Ajkát.
Vasárnap este pedig pont a Veszprém vármegyei csapat látogat az Új Hidegkuti Nándor Stadionba, és ha vendéggyőzelem születne, akkor az utolsó három forduló elképesztő izgalmakat hozhatna. Azonban ha az MTK győzni tudna, vagy legalább egy döntetlent kicsikarna, akkor hatalmas lépést tenne a feljutás felé.
„Az agresszivitás, gólfókusz vagy koncentráltság most nagyon hiányzik.
Erről beszéltünk a csapattal egymás között is, hogy a biztos előnyünk miatt csökkent az agresszivitásunk. Esélyt adunk az ellenfélnek azzal, hogy a labda nélküli játékunk intenzitása csökkent. Ezt kell visszahoznunk az utolsó négy fordulóra"
– nyilatkozta Horváth Dávid vezetőedző a Tiszakécske elleni vereség után. „Tizenkét pont előnyünk volt, ez most öt pontra csökkent. Volt olyan szakasza a bajnokságnak, amikor örültünk volna annak, ha ekkora előnnyel megyünk az utolsó fordulókra. A játékosok tudatában vannak annak, hogy milyen jelentőségű mérkőzések jönnek. Az ezelőtti meccsek figyelmeztető jelek voltak, de ez most már nagyon komoly ébresztő. Az Ajka elleni meccs rangadó lesz, úgyhogy meg kell találnunk azokat a játékosokat, akik technikailag rendben vannak és jó katona módjára teszik a dolgokat a pályán" – tette hozzá az MTK edzője.
Az idei szezont azt az MTK remekül kezdte az NB II-ben (hat győzelem és egy döntetlen) a nyáron kinevezett Bognár György irányításával, ezt követően viszont sorozatban hat nyeretlen bajnoki jött, így Bognár Györgyöt elküldték, a helyére kinevezett Horváth Dáviddal pedig elkezdett szárnyalni az MTK. A fiatal szakember a tavalyi NB I-es szezon végén is káprázatosan ugrott be, így sokan nem értették, miért nem kapta meg a lehetőséget már nyáron, hogy folytathassa a megkezdett munkáját. Bognár kirúgása után azonban a klubvezetők ismét fantáziát láttak benne, és úgy tűnik, jó lóra tettek.
Azonban a 38 éves szakember pályafutásában először történt meg, hogy a csapata hullámvölgybe került, kérdés, hogyan tudja kezelni ezt a helyzetet.
Erre kerestük a választ, amelyben segítségünkre volt Dr. Kalamár Hajnalka sportpszichológus és mentáltréner.
„Ahol elvárás van, ott nyomás is van. Egy új edzőnek van egy újfajta koncepciója, a klubnak pedig van egy elvárása. Az edzőknek többnyire az a legfontosabb, hogy be tudjon épülni a játékosok fejébe az a szakmai koncepció, ami alapján dolgozik. Ahhoz, hogy a koncepció automatizmussá váljon, ahhoz idő kell, de ez gyakran az eredményesség ellen dolgozik, mert ezen a szinten gyorsan kell hozni az eredményeket" – kezdte Dr. Kalamár Hajnalka.
Egy edzőváltás után a játékosok mindig automatikusan bizonyítani akarnak, és nagyon motiváltak. Ez a motiváció viszont nem tartható fenn folyamatosan, mert ahhoz folyamatos mentális tréningre van szükség, ami ilyen rövid idő alatt még nem biztos, hogy hozzáférhetővé vált.
Bármilyen csapatban, ha a játékosok nemrég megtapasztalták a kudarcokat is, akkor felléphet a sportolóban a kudarc ismétlődésétől való félelem. Pszichológiailag, ha ismétlődnek az élmények - akár a kudarcok, akár a győzelmek - akkor a sportoló fejében kialakulnak bizonyos automatizálódott robotprogramok, amelyek hasonló helyzetben beindulnak.
Ez az automatizálódott program, ha a siker élményéről szól, akkor nehéz helyzetből is győzelemre viszi a sportolót, viszont ha a vesztéstől való félelem jelenik meg, akkor megfúrja még azt is, amire valójában képes lenne a sportoló.
Változások mindig vannak, ezért elengedhetetlen a mentális tréning a sportban, ezen belül a labdarúgásban is" - jegyezte meg Dr. Kalamár Hajnalka.
Az MTK edzője a legutóbbi nyilatkozatában azt mondta, hogy a tetemes előny birtokában csökkent a játékosainak az agresszivitása.
„Lehet, hogy az őszi edzőváltás után hirtelen jött a rengeteg siker, elhitték magukról, hogy győztesek, fantasztikusak.
Ilyenkor a sportolók gyakran úgy érzik, hogy simán jönnek a sikerek. Ha valaki a sikeréhségéből veszít, akkor könnyen veszíthet.
Ahhoz, hogy valaki tartósan fent tudjon lenni, ahhoz motiváció kell. A motivációhoz pedig mindenáron agresszivitás és sikeréhség kell, ami viszi őt előre a lehetetlen helyzetekben is."
Ezt a motivációt viszont nagyon nehéz fenntartani, ugyanis az teljesen egyértelmű, hogy a játékoskerete alapján az MTK kiemelkedik az NB II-ből.
„Létezik külső motiváció és belső motiváció. A külső motiváció esetében az edzőnek kell motiválnia, és okot kell adnia a játékosoknak, hogy nagyon küzdjenek. Akár jutalmazhat is, de ez nagyon illékony.
Az tud megmaradni, ami belülről is motivál, ez az intrinzik motiváció. Ez akkor tud tartós és erős lenni, ha találkozik a játékosok belső jövőképével és céljával.
Ha valakinek például csak a bennmaradás a célja, az nem elég, mert elkezd azon matekozni, hogyan érhetné azt el a legkisebb erőfeszítéssel. Ezért kell mindig feljebb tenni a lécet, mint ami reális lenne."
Horváth Dávid azt is nyilatkozta, hogy meg kell találni azokat a játékosokat, akik technikailag rendben vannak és jó katona módjára teszik a dolgokat a pályán. Ha most kell keresni őket, akkor ez jelentheti azt is, hogy baj van az öltözőben.
A fejlődés soha nem egyenesvonalú, de kezdetben mindig van egy hatalmas felfutás, amikor mindenki nagyon odateszi magát. Ez után mindig bekövetkezik egy stagnáló időszak, amit sokan kudarcnak tekintenek, de ez nem kudarc, hanem az érés ideje.
Csak akkor lehet egy következő fejlődési szakaszba érni, ha megvan közte az átrendeződés technikailag és fejben is. Ez az igazi érés ideje, amihez türelemre is szükség van" – tette hozzá Dr. Kalamár Hajnalka.
Az MTK Budapest az elmúlt 12 évben négyszer is kiesett az NB I-ből. A 2010/11-es szezonban még 16 csapat futballozott az akkor még Monicomp Liga NB I néven futó bajnokságban. A kék-fehérek az őszi szezonban 16 meccsből ötöt nyertek, négyszer döntetlent játszottak, hétszer pedig kikaptak. A tavaszi 14 meccsükből aztán összesen hármat tudtak megnyerni, kétszer döntetlent játszottak, kilencszer pedig kikaptak, így Garami József csapata a 15. kieső helyen zárta a szezont. Egy évvel később aztán az MTK toronymagasan nyerte meg az NB II nyugati csoportját, így azonnal visszajutott az élvonalba.
A 2016/17-es szezonban az MTK az őszi 19 meccséből csak négyet tudott megnyerni, nyolcszor döntetlent játszott, hétszer pedig kikapott, így a 11. kieső helyen mehetett a téli szünetre. Tavasszal aztán 14 meccsen négy győzelmet, öt döntetlen és öt vereséget hozott össze, végül egy fordulóval a vége előtt már biztos kieső volt. Ezt követően a fővárosi csapat a szokásához híven magabiztosan nyerte az NB II-es bajnokságot és a Kisvárdával karöltve 2018-ban feljutott az NB I-be.
A 2018/19-es NB I-es szezonban az újonc MTK 17 fordulót követően nyolc győzelemmel, három döntetlennel és hat vereséggel a tabella negyedik helyén állt. A bajnokság második félében azonban elképesztő bezuhanás jött az MTK-nál.
Tavasszal a csapat az első hat bajnoki meccséből csak egyet tudott megnyerni, emellett négyszer kikapott, egyszer pedig döntetlent játszott. 2019 márciusában kirúgták Feczkó Tamás vezetőedzőt, pedig a csapat a hetedik helyen állt a bajnokságban. A helyére Lucsánszky Tamás érkezett, akiknek a vezetésével az utolsó kilenc fordulóban a fővárosi csapat csak egy meccset nyert, nyolcat pedig elveszített, így a végén a 11. kieső helyen zárta a bajnokságot.
A 2019/20-as szezonban az MTK uralta az NB II-es bajnokságot, 27. fordulót követően az élen állt, és 12 ponttal előzte meg a harmadik helyen álló Vasast. A kék-fehérek így simán jutottak fel, bár a bajnokság összes meccsét nem játszották le, ugyanis
a koronavírus-járvány miatt az MLSZ felfüggesztette a bajnokságot, és nem is indította újra, de az MTK és a második Budafok megkapta a két feljutó helyet.
A 2020/21-es szezont az újonc MTK a hetedik helyen zárta, a 2021/22-es szezonban viszont újra kiesett az NB I-ből. A fővárosi kék-fehérek Marco Rossi korábbi segítőjével, az Eb előtt a válogatottól elcsábított Giovanni Costantino irányításával kezdték a szezont, azonban a nyolcadik fordulót követően - amikor a csapatnak három győzelme, egy döntetlenje és négy veresége volt - kirúgták az olasz szakembert.
Ez után egy hónapig Teodoru Vaszilisz irányított ideiglenes edzőként, novemberben aztán kinevezték a Fehérváron megbukott Márton Gábort, aki 17 meccsből mindössze hármat tudott megnyerni a csapattal, így április végén az ő munkáját is megköszönték. Az utolsó négy fordulóra ideiglenesen a mostani edző, Horváth Dávid kapta meg a csapatot, aki négy meccsből hármat megnyert, egyszer pedig döntetlent játszott, de ez sem mentette meg az MTK-t az újabb kieséstől.
Ha a történelem ismétli önmagát, akkor az NB I-ből való kiesés után egy újabb feljutás következik az MTK csapatánál.
Horváth Dávid együttesének a saját kezében van a sorsa, mert ha vasárnap kikap az Ajkától, akkor is lesz két pont előnye. Azonban, ha sorozatban ötödször is kikapna az MTK, akkor könnyen lehet, hogy a vezetők megkongatnák a vészharangokat.