Minek a videóbíró, ha állandóan baj van vele?

A videóbíró bevezetése óta valamelyest már kialakultak a használatának a szabályai, de éppen a legutóbbi Bajnokok Ligája fordulóban láthattuk, hogy a használata kiskapukat nyit meg a leleményes focistáknak, hogy a játék szellemiségével szembe menve csaljanak egy kicsit. Persze ennél kirívóbb eset is történt a közelmúltban, amire viszont aligha lesz egyszerű megoldást találni.

A "Mi a baj a videóbíróval?" kérdésre a leggyakoribb válasz még mindig az, hogy "Minden!", pedig a rendszer már öt éve a futball mindennapjainak a része, és volt idejük megszokni a szurkolóknak.

Használatának egyes szabályaival, és az ezekből adódó szituációkkal azonban még ennyi idő után is nehéz megbékélni, ráadásul időről időre csak újabb kétségek merülnek fel az egyszeri sportrajongóban.

Tisztázzuk: maga a videobíró (hivatalos nevén angol nevén VAR, azaz video assistant referee) nem egy rossz találmány! A bevezetését éppen az indokolta, hogy kivédhetőek legyenek az olyan helyzetek, amikor a szurkolók, tévénézők az tucatnyi kameraállásból mutatott lassítások alapján pontosan láthatják, hogy pl. egy gól szabálytalan körülmények között született, miközben az ettől a lehetőségtől megfosztott játékvezető rossz döntésével egy vétlen csapatot sújt. Vagyis jó eséllyel nem lesz több Thierry Henry-féle vb-álmokat összetörő gólpassz:

A VAR bevezetését hosszas tesztelések előzték meg, amiben főleg a holland szövetség járt az élen, de az USA-ban és Japánban is volt teszt, mielőtt korosztályos tornákon kezdték használni. Végül a 2018-19-es idénytől kezdve a legmagasabb szinten, a Bajnokok Ligájában is debütált a technika. Amit biztosan könnyebben megszoktak volna a folyamatos játékhoz szokott drukkerek, ha nem egy százötven éves szabályrendszerbe kellett volna beilleszteni egy attól teljes idegen metódust.

A VAR legnagyobb baja a mai napig az, hogy borzasztóan lassú. Legalábbis a focidrukkerek számára. Mármint az USA-n kívüli drukkerek számára, ők ugyanis más népszerű major ligákban már hozzászoktak ennek használatához, senki nem akad fönn azon, ha a bírók percekig bámulnak egy monitort, majd diskurálnak egymással egy NFL-meccs közben - akár többször is az órákra elnyújtott, valójában csak 60 perc tiszta játékidejű meccseken.

A Garnacho-eset

A VAR-használatával kapcsolatos legfrissebb vitaforrást Alejandro Garnacho ügyeskedése generálta a Manchester United - FC Köbenhavn Bajnokok Ligája-találkozón. A MU fiatal argentin védője ugyanis kihasználva, amíg a játékvezető az oldalvonal melletti monitoron visszanézte, hogy jár-e büntető a dán csapatnak, akkurátusan szétrugdosta az angol csapat kapuja előtti tizenegyes pontot, és lám, Jordan Larsson ki is hagyta a büntetőt, így 1-0-ra nyert a MU.

Garnacho last night before Copenhagen took the penalty. pic.twitter.com/gTIvMi9I3U

— Paul Manc Bald and Bred (@MufcWonItAll2) October 25, 2023

Ami az egyik szempontból "csibészség", az a másik fél olvasatában otromba sportszerűtlenség. Az biztos, hogy a sport szellemiségével szembe megy, az meg tény, hogy a visszajátszást bámuló bíró nem látta, így nem is akadályozhatta meg, ami történt. Ezt kivédeni aligha lehet, mert a VAR nem mondhatja a bírónak, hogy tizenegyes volt, csak azt, hogy nézze meg a felvételt, döntést a pályán ugyanis csak a játékvezető hozhat. Még egy döntéshozót beemelni a játékba csak káoszt hozna, így az alig harmad akkora pályán játszott kézilabdában látott két játékvezető sem lenne a legbiztosabb megoldás.

Süketek párbeszéde

Jóval nagyobb botrány kerekedett a Tottenham - Liverpool angol bajnoki rangadón, amikor Simon Hooper játékvezető, és a VAR-szobában ülő Darren England, Dan Cook kettős az istennek sem akarta megérteni egymást. Utóbbiak azt hitték, hogy előbbi megadta Luis Díaz gólját, és, amikor Hooper kérdezte, hogy helyes volt-e a döntés, a két videós segítője igennel válaszolt, mert nem figyeltek oda, és nem vették észre, hogy a bíró nem adta meg a liverpooli csatár - egyébként teljesen szabályos - gólját. Így egy gólt és talán egy pontot is elvettek Szoboszlaiéktól. Amikor kiderült, hogy a két videóasszisztens előző nap még Dubajban vezetett meccset, valamint, nyilvánosságra került a három sporttárs végtelenül kínos beszélgetése, joggal ment fel mindenkiben a pumpa.

Az idő pénz

Igaz, nem a mi pénzünk, hanem a hirdetőké, akiknek a reklámjait addig is nézhetjük a tévében, amíg áll a játék. Az indokolatlanul hosszú videózások tönkreteszik a szurkolók örömét, nem mellesleg pedig a lelátói hangulatra sem biztos, hogy a legjobb hatással vannak. Amíg nincs játék, a drukkerek szívesebben foglalkoznak egymással, amiből aztán könnyen születnek tömegverekedések. De a hosszú videózás az egész rendszert nevetség tárgyává teszi, hiszen a szurkoló joggal gondolja úgy, hogy

mi az, amit nem lát meg egy perc alatt a VAR-szobában ülő négy-öt asszisztens a tucatnyi kameraállásból,

vagy nem tud megállapítani a játékvezető két visszanézésből? Ennek a borzalomnak legfrissebb példája éppen most hétvégén történt: a Burnley 89. percben született egyenlítő gólját vették el irgalmatlan bohóckodás végén. Jay Rodriguez találatát les miatt nem adta meg Samuel Barrott, a VAR azonban jelezte, hogy a gól szabályos volt.

Elfelejtették, hogy feje is van a csatárnak:

This is the first view that VAR gave. Nearly had another blunder today. Luckily their new procedure saved them.

They nearly forgot that Jay Rodriguez has a head #afcbpic.twitter.com/l2D8ToVBk9

— Tom (@tpalmer77) October 28, 2023

Majd jött az újabb fordulat, amikor mégis megállapították, hogy a csatár mégis lesen volt - mindez írd és mondd öt percig tartott. Nevetséges, de legalább új VAR-rekord született... ha ez bárkit is vígasztal.

"Egyszerre ugrottak ki mindannyian egy teára? Nevetséges, hogy ennyi ideig tartott megállapítani, hogy les volt. Minél előbb bevezetik a félautomata rendszert, annál jobban járunk" - dühöngött a közösségi médiában a korábbi angol válogatott focista, Chris Sutton.

Az említett félautomata lestechnológia már a küszöbön van. Ez egy újabb kamerarendszert jelent, amely a stadionok tetejéről követi a játékosokat, akik mindegyike 29 adatpont formájában kerül be a mátrixba, ennek a 29 pontnak a helyzetét pedig másodperceként 50-szer rögzíti a rendszer, amely természetesen a speciális chippel ellátott labdát is követi.

A VAR fekete napja

Talán a játék intenzitásából adódik, hogy a legtöbb vita az angol bajnokságban övezi a VAR-t. De soha nem volt még olyan fekete napja a technológiának, mint 2022. szeptember 3., amikor a Chelsea, a West Ham United, a Newcastle United, a Crystal Palace, a Brentford és a Leeds United is arra panaszkodott, hogy a rossz döntések - elvett gól, befújt, vagy éppen meg nem adott tizenegyes - pontot, pontokat vettek el tőlük.

A németeknél sincs rend

A német sportsajtó a Bundesliga 8. fordulója után kongatta meg a vészharangot, azt harsogva, hogy a helyzet nemhogy egyre jobb, de éppen ellenkezőleg egyre csak rosszabb lesz. Az 1. FC Köln - Mönchengladbach mérkőzésen a VAR egy olyan szituációban avatkozott be, amiben nem volt joga "szót kérni", Deniz Aytekin pedig felülbírálva saját korábbi helyes döntését kiállította a vendégek játékosát, Kouadio Konét, ami után a hazai csapat a maga javára fordította az addig 1-1-re álló meccset. Egy nappal korábban ugyanez történt csak pepitában: Tobias Reichel nem adott azonnali piros lapot egy brutális szabálytalanságért a freiburgi Vincenzo Grifónak, a VAR pedig ezúttal tévesen nem jelezte, hogy egyértelműen kiállítást ért.

És naná, hogy az olasz csatár lőtte a meccset eldöntő gólt.

Egy tavaly októberi, a Frankfurt - Dortmund meccs után pedig már mindenki reformért kiáltott, azt kérdezve, hogy lehet, hogy csak az a két ember nem látta mi történt: Karem Adeyemi kézzel elhúzta a gólt lőni készülő Jesper Lindström lábát az ötösön belül. Az ítélet frankfurti büntető helyett dortmundi szabadrúgás lett.

pic.twitter.com/WrbIhWTdxT

— Etienne Gardé (@EtienneToGo) October 29, 2022

Elájult a videóbíró, mással foglalkozott, vagy csak szimplán Dortmund-drukker, tették fel a kérdést a németek, akik szerint megengedhetetlen, hogy a hírhedt "kölni pincében" ilyen borzalmas döntések szülessenek. Szerintük megoldás lenne, ha a csapatoknak mindkét félidőben lenne egy-egy "challange" lehetőségük, mint a teniszben, amikor kérhetik az ítélet felülvizsgálatát.

De, mint azt a cikk végén leszögezik, valójában az egész VAR alapvetése téves: kivenni minden igazságtalanságot a játékból, ami nem létezik, mert az élet nem ilyen, nincs olyan, hogy tökéletes igazságosság. Pláne, amíg emberek hoznak döntést, akiknek sajátjuk a tévedés.