Egyes statisztikák szerint százezer sportolóból egy-kettő veszíti életét éppen a sport következményeként, pedig a legtöbb esetben életerős, egészséges fiatalokról van szó, akikkel kapcsolatban a legcsekélyebb mértékben sem merül fel a korai halál gondolata. Szász Máté biológus a téma szakértőjeként és kutatóként is otthon van a témában.
A hirtelen szívhalál egy speciális jelenség, ami különösen a nagy teljesítményű sportolókat érinti.
Mi alapvetően a labdarúgókról szoktunk hallani, de nemcsak őket érinti, hanem minden olyan sportágat, ahol gyakorlatilag maximális erőkifejtés van. Ez tipikusan nem a hosszú állóképességű sportolókra jellemző, hanem inkább azokra a sportágakra, ahol rövid pillanatokra maximális intenzitásra emelkedik a fizikai teljesítmény és utána lenyugszik."
A sportolók hirtelen bekövetkezett halála többségében szíveredetű, és a szívmegálláshoz is több ok vezethet.
"Amikor a koszorúérnek az anatómiája, az alakja nem olyan, mint amilyennek lennie kellene - ennek fiatal korban nem nagyon vannak tünetei, legtöbb esetben ez nem derül ki, alapvetően inkább a 30-35 éves életkorban -, illetve
a nagy sportteljesítmény az, ami előhozza ilyenkor azokat az anomáliákat, amik aztán egyszer csak olyan keringési zavarhoz vezetnek, ami miatt a sportok hirtelen terhelés hatására életét vesztik"
- árulta el Szász Máté a Hír TV-nek.
A leggyakoribb halálozási ok a szakember szerint az, amikor a szívizom fokozatosan átalakul a folyamatos terhelés hatására. Elmondása szerint amikor a szív a megvastagszik a terhelés hatására, fokozatosan alakul ki ez a megvastagodás.
Ezek a kockázati faktorok ma már jól szűrhetőek, ezzel pedig megelőzhető is lenne a hirtelen halál, azonban legtöbbször inkább nem szeretnének erről tudni.
Szász Máté kutatótársaival a szív megállásának egy másik okát is megvizsgálta, amelynek leginkább a folyadékfogyasztáshoz van köze.
"Amikor a sportoló nagy teljesítményre kapcsol, csinál egy intenzív sprintet, akkor az izomzatának szüksége van minél több folyadékra, és egész egyszerűen az érfalnak az átjárhatósága pillanatokon belül megváltozik, megnő az érfalnak az átjárhatósága, és az izomzat folyadékot, vizet szív be az érpályából az izomzatnak a belsejébe. Ilyenkor érzi azt az ember, hogy bedurrant az izomzata, megvastagodott, megkeményedett. Ennek van egy olyan következménye, hogy
a sportolónak a vére besűrűsödik. Elsűrűsödik és olyan lesz, mint egy iszap. És a szívnek ezt a körüli iszapot kell keringetni. Ez egészen addig működik, amíg a sportoló sprintel. Amikor véget ér a sprint, és hirtelen megáll, nyugalomba kerül vagy levezet, akkor a hőmérséklet és a keringés sebessége elkezd csökkenni, viszont a vére még egy darabig, kb. 20 percig sűrűn marad. Emiatt egyszer csak létrejön egy olyan kritikus állapot, amikor még mindig sűrű a vére, de már lassabban kering, és nem annyira meleg.
- mondta a biológus.
A szakember szerint az egyik megelőzési stratégia az, hogy az erőkifejtést megelőzően elég folyadékot kell bevinni, a szűrővizsgálatokkal pedig az egyéb kockázati tényezőkre is időben fény derülhet.
A teljes beszélgetés az alábbi videóban tekinthető meg: