Február 15-én, csütörtökön, magyar idő szerint 18.45-kor a pireuszi Georgiosz Karaiszkakisz Stadionban lép pályára a Ferencváros a görög Olimpiakosz Pireusz ellen az Európa Konferencia-liga nyolcaddöntőjéért vívott párharcának első meccsén. Majd három évtizede, 1996-ban az UEFA-kupában találkozott egymással a két csapat és a budapesti 3-1-es győzelem után utazott Athénba a Fradi.
A magyar csapatnál mindenki tudta, hogy pokoli hangulat vár a Fradira, de, ami fogadta őket, az minden képzeletet felülmúlt.
"Dermesztő visszagondolni, milyen elképesztő hangulatot csináltak a görög szurkolók. Idegen volt számunkra az a gyűlölet, ahogy fogadtak:
kővel dobálták a buszunkat, a pályára lőttek egy rakétát a meccs előtti edzésen, aztán a biztonsági őrök kergettek valakit, aki berohant a gyepre. Ilyen állapotok voltak. Engem nem zavart, sőt, kifejezetten feldobott, ezt szerettem a legjobban.
Azóta is sokszor eszembe jut, hogy ezekért a meccsekért volt érdemes annyit dolgozni az edzéseken, megérte ez a sok szenvedés. Éreztük, hogy jók vagyunk, Miriuta Laci szabadrúgása megnyugtatott minket az első félidőben, és úgy éreztük, egy percig sem kérdéses a továbbjutásunk. Limperger (Zsolt) is emlékezetes gólt szerzett a fordulás után, így végül 2–2 lett, s 5–3-as összesítéssel jutottunk tovább” – elevenítette fel az emlékeket a csapat egykori kapusa, Szeiler József a Mandínernek adott interjúban.
A meccs előtti edzésen petárdákat lőttek a pályára, megdobálták a buszunkat, a szurkolók felmásztak az éjszakában a labdafogó hálóra, begyújtották a görögtüzeket, olyan volt, mintha a füstben repültek volna.
Ez a mai világban és körülmények között már elképzelhetetlen lenne. A pokoli hangulat azonban garantált, de nem hiszem, hogy ne dobná fel a játékosainkat ez az atmoszféra. Mi is hozzá voltunk szokva, hogy pokoli hangulatban játszottunk az Üllői úton, számukra sem újdonság” – tette hozzá a Ferencvárost 20 éven át szolgáló Szűcs Mihály.