Az újoncok máris tönkretehetik az UEFA csoda BL-sorozatát

Mi lesz az új Bajnokok Ligájával, ha jönnek a kiscsapatok? Mert, hogy jönnek az nem kérdés, hiszen jelen állás szerint alaposan felfrissül a következő idényre a BL-mezőny. Aston Villa, Bologna, Brest, Girona, azaz az elit sorozatot eddig csak messziről figyelő kiscsapatok csatlakoznak ahhoz a mezőnyhöz, amit éppen a legnagyobbak, a Real Madrid, az FC Barcelona, a Paris Saint-Germain és társaik már-már zsarolásának engedve alakítottak át, hogy saját játszóterük lehessen csúcsfoci terepe.

Jól nézzük meg június 1-jén a Bajnokok Ligája londoni döntőjét, mert a Real Madrid és a Borussia Dortmund összecsapásával lezárul a sorozat egy hosszú fejezete. Ilyen BL-mezőnyt többé nem látunk.

Történelmi kép a BL-csoportkör 2023. augusztus 31-i sorsolásáról
Fotó: AFP

Ilyen lesz az új BL-idény

Véget ér a 32 csapatos, csoportkörös, majd egyenes kieséses rendszer, helyette pedig 

kapunk egy 36 csapatos hatalmas táblát. Ezáltal megszűnik a csoportkör, és a négycsapatos csoportokat ez a nagy tabella váltja fel,

 a párosításokat pedig úgy (némileg pontatlanul svájci rendszernek nevezett szisztéma szerint) alakítják ki, hogy a közel azonos teljesítményt nyújtó csapatok kerüljenek össze. Mindenki nyolc mérkőzést fog játszani az ún. alapszakaszban az eddigi hat meccs helyett, méghozzá valamennyit más-más ellenféllel szemben. 

A Manchester City 2023-ban története során először nyerte meg a Bajnokok Ligáját
Fotó: Anadolu via AFP

Négy meccset otthon, négy meccset idegenben játszanak a klubok, úgy, hogy az előzetesen megállapított erősorrend szerint kialakított négy csoport mindegyikéből lesz két-két ellenfele. Az alapszakasz végén a 36 csapatos óriás tabella első nyolc helyezettje automatikusan a nyolcaddöntőbe jut, a 9–24. helyezettekre pedig rájátszás vár majd a 16 közé kerülésért. A nyolcaddöntőktől pedig jöhetnek a megszokott oda-vissza párharcok egészen a döntőig. Az odáig eljutó csapatokra adott esetben akár 17 meccs is várhat az eddigi 13 helyett.

Miért kellett átalakítani a sorozatot?

Mert a Real Madrid, az FC Barcelona, a Juventus, és még közel tucatnyi sztárcsapat kevesellte a pénzt, és megállás nélkül az Európai Szuperkupa létrehozásán fáradozott és az Európa Labdarúgó Szövetség (UEFA) ellen áskálódott. A három felsorolt csapat volt a leghangosabb, akik nem rettentek meg az Aleksander Ceferin elnök fenyegetéseitől, ehelyett perre vitték az ügyet (az UEFA természetesen megtiltotta, hogy az égisze alatt játszó csapatok rajtuk kívül álló sorozatot hozzanak létre vagy abban induljanak), és végül úgy tűnik nyertek.

Florentino Pérez (balra) és Joan Laporta a Real Madrid és az FC Barcelona elnöke sarokba szorította az UEFA-t
Fotó: AFP

Legalábbis nem lehet véletlen, hogy az UEFA szinte pontosan olyan rendszert hozott létre, mint, amit a Szuperliga első bejelentése idején felvázoltak a sztárcsapatok képviselői. De, ami a formátumnál nyilván sokkal-sokkal fontosabb, hogy az UEFA a jövőben lényegesen több pénzt lesz hajlandó szétosztani a csapatok között. Az valahol tényleg tarthatatlan volt, hogy a világ legrangosabb sorozatának megnyerésével egyetlen klasszis focista árát, nagyjából 100 millió eurót lehetett megkeresni. 

Nem lesz minden héten Real Madrid - Manchester City meccs

Ami nyilván nem is baj, ki a fenét érdekelne pár hónapon belül a teszem azt negyedik egymás elleni meccsük? Ugyanakkor a Szuperliga eredeti tervében éppen az szerepelt, hogy a Európa 16-20 legjobb, legnépszerűbb, legtöbb szurkolót megmozgató, legnagyobb nézettséget garantáló csapata alkotja a szűk és alapvetően zárt elitet, ahova csak meghívás útján lehet bekerülni. Hiszen úgyis mindenki csak erre a néhányra csapatra kíváncsi, szólt az érv, amit rögtön az első idényében készül alaposan felrúgni az új Bajnokok Ligája-rendszer.

Mit szól ehhez az UEFA, és mit szólnak azok a csapatok, amelyek éppen a kicsiket akarták kigolyózni? 

Ha minden marad a jelenlegi állás szerint, akkor az öt topligából, azaz az angol, spanyol, olasz, német és francia bajnokság négy olyan csapat is ott lesz a mezőnyben, amelyik korábban még csak a BL közelében sem járt. A spanyol Girona, de az angol Aston Villa BL-helye is már betonbiztosnak tűnik, az olasz Bologna és a francia Brest pedig a küszöbön toporog.

Az idény meglepetéscsapata, a spanyol Girona is a BL-mezőny tagja lesz a következő kiírásban
Fotó: NurPhoto via AFP

"Ők jönnek, miközben olyan világszerte ismert húzónevek maradnak le, mint a Chelsea vagy a Manchester United - kezdte a helyzet elemzését az Origónak Szabados Gábor sportközgazdász. - Ez a helyzet inkább csak anomália, mintsem sztenderd, és tulajdonképpen annak az évtizedes átalakítássorozatnak, mert én a mostani változást is inkább egy folyamat részeként látom, és nem egyszeri döntésnek, az eredménye, aminek a végső célja, hogy az öt nagy európai bajnokság minél több csapattal képviseltesse magát a BL-ben."

Színesebb BL-mezőny

Az öt nagy területét, népességszámát, vásárlóerejét tekintve is Európa élmezőnyébe tartozik, illetve itt lehet a legmagasabb közvetítési jogdíjakat elérni, és persze a labdarúgás szakmai színvonala is itt a legmagasabb.

"Most pont úgy jött ki a lépés, hogy az említett kiscsapatok kerülhetnek be a BL-be, ami valahol pech, hosszú távon ugyanakkor úgyis az lesz, hogy a legnépszerűbb, legismertebb csapatok lesznek ott a főtáblán. És minél több helyet kapnak ezek a bajnokságok, annál nagyobb az esélye, hogy azok a csapatok jutnak be, akiket az UEFA is szívesen látna" - mondja Szabados Gábor.

A hosszú távú trend tehát az UEFA malmára hajtja a vizet, a következő BL-idény azonban kincsesbánya lesz azoknak futballhipsztereknek, akik mindig azért sírnak, hogy a nagyok elveszik a lehetőséget a kicsik elől.

A bolognai Renato Dall'Ara stadiont is megismerheti a világ
Fotó: NurPhoto via AFP

Az UEFA most mondhatja, hogy íme a bizonyíték, hogy nem mindig ugyanazok a csapatok kerülnek be a BL-be.

 A Szuperligával szemben, ahol kijelölték volna, hogy kik indulhatnak, az UEFA sorozatai még mindig eredmény alapúak, így egy jól szereplő kiscsapat is oda kerülhet a BL-be. A szövetség így rámutathat, hogy ők mindenkinek megadják az esélyt" - mondja a sportközgazdász, aki szerint az UEFA új rendszere is kedvezni fog a szurkolóknak.

"Eleve hat meccs helyett nyolc lesz, és három ellenféllel kell játszania kétszer egy csapatnak, hanem nyolccal, ráadásul eggyel több hazai meccs lesz, ami változatosabbá teszi a sorozatot, a plusz egy meccs pedig több bevételt jelent a rendező kluboknak."

Így készül a Bajnokok Szuperligája

Alig pár hónapja volt hír, hogy egy európai bíróság helyt adott a Real Madrid és az FC Barcelona keresetének, melyben a versenyjog korlátozása miatt támadták meg az UEFA-t, mondván, az Európai Labdarúgó Szövetségnek nincs joga megiltani, hogy másik sorozatot indítsanak. Azaz a két spanyol óriásklub ismét életet lehelt a Szuperligába, így továbbra is adja magát a kérdés, hogy a BL az eredeti Szuperliga-tervekhez nagyon hasonló átalakításával lekerült-e a napirendről a rivális versenysorozat létrehozása?

"Az teljesen egyértelmű, hogy az UEFA folyamatosan abba az irányba alakítja a Bajnokok Ligáját, ami eredendően a Szuperliga lenni akart.

 Arra a kérdésre, hogy lesz-e valaha Szuperliga, én mindig azt szoktam válaszolni, hogy igen, lesz, és úgy fogják hívni, hogy UEFA Bajnokok Ligája. Ők is egy ilyen lebonyolítási rendszert akartak, és az, hogy az UEFA folyamatosan bővíti a topligáknak jutó helyek számát, abba az irányba mutat, hogy ők is mindig a legnagyobb csapatokat akarják a mezőnyben látni.

 Láthatóan az UEFA úgy alakítja a BL-t, hogy a kluboknak ne érje meg a Szuperligán gondolkodni. Mondjuk az, hogy az eredeti elképzelés milyen gyorsan elbukott, eleve kétségessé tette, hogy belátható időn belül komolyan számolni lehetne a Szuperligával. A mostani átalakítás pedig egy újabb olyan lépés, ami okafogyottá teszi egy különálló, önálló Szuperliga elindítását."

A sztori végén persze úgyis az számít, hogy mekkora összeget lehet felvenni a kasszánál. Szabados Gábor szerint, ha nem is nagyságrendekkel, de néhány százalékkal évről évre emeli a pénzdíjak összegét az UEFA.

"Pontos számokat szerintem majd csak nyáron, az új sorozat indulásakor látunk, de nem hinném, hogy néhány százaléknál nagyobb lesz a növekedés. Ezt minden évben tartja az UEFA. A Bajnokok Ligája bővítése több mérkőzést, több hazai meccset jelent, az pedig, hogy még több topligás csapat lesz a mezőnyben véleményem szerint garanciát jelent arra, hogy nagyobb bevételhez jussanak a klubok.

Hirdetés: Ha kedvet kapott a fogadáshoz, keresse fel a Szerencsejáték Zrt. Tippmix Pro oldalát, ahol azonnal fogadhat, játszhat, nyerhet.

Kapcsolódó cikkek: