A futballthrillereket és csodákat ne az NB I-ben keressük

Miközben az egész ország a labdarúgó Európa-bajnokságra készül, a 2023-24-es futballszezonból van még hátra két mérkőzés. Ezeken dől el, hogy a Tatabánya, a Békéscsaba, a Szentlőrinc és a Putnok együttesei közül melyik kettő játszhat ősztől a 16 csapatos NB II-ben. Illetve lehet, hogy nem kettő, hanem három feljutó lesz, mert a kizárt és licenszet nem kapó Haladás helyét is be kell tölteni. Ezek az izgalmak tehát mind az NB II-es bajnoksághoz kapcsolódnak, amely – összességében – évek óta sokkal nagyobb feszültségeket gerjeszt, mint az NB I. S mindez aligha változik 2024 őszétől.

Az NB I-ben is vannak persze izgalmak, de nem olyanok, mint egy osztállyal lejjebb. A magyar futball felsőházának kiszámíthatatlansága, a 12 csapatos bajnokságban létező, már-már irreális csapatmozgások a tabellán – ezek szolgáltatnak beszédtémát. 

Az NB I állandósága: hat éve a Fradi a bajnok
Fotó: Origo - Polyák Attila 

Hiszen a 12 csapatos bajnokságban elég egy hármas vereségsorozat, s a rossz formába került csapat az ötödik helyről három hét alatt a kiesők közé eshet le. 

Mindez fordítva is igaz, mert egy nagy széria az addig a kiesés ellen küzdő együttest pár forduló alatt éremesélyessé teheti. 

Unalomba fulladó európai elitfoci

Izgalmak ezek? 

Amolyan mű-izgalmaknak elmennek, miközben teljesen világos, hogy a valódi drámákat nem az NB I-ben írják.

Európa futballja amúgy is ezzel küzd. Az UEFA a Bajnokok Ligája újabb – ma még sokak számára érthetetlen – reformálásával élesztené fel a tüzet a kohóban, mert a BL csoportmeccseinek nagy része évek óta a totális unalom jegyében zajlanak. A 16 továbbjutóból 14-et jó eséllyel lehetett előre megtippelni, s szinte kizárt volt a nagy hiba lehetősége. 

Mi lesz a labdarúgó Bajnokok Ligájával?
Fotó: AFP 

Az európai topligák olykor megrázzák magukat (idén a Premier League volt szokatlanul izgalmas), de ez sem annyira jellemző. A spanyol és a német bajnokság például olyan korán dőlt el, amely az utolsó fordulókat teljesen érdektelenné tette.

Mikroizgalmak az NB I-ben

Ami az NB I-et illeti, ott azok a mikroizgalmak jelentettek beszédtémát, minthogy „meddig áll a tabella élén a Kecskemét vagy a Paks?”, „kiesik-e ebben a bajnokságban az Újpest?”, „feltámad-e halott poraiból a Fehérvár?” Érdekes kérdések ezek, de sokáig nem szolgáltatnak beszédtémát, hiszen azt 

minden épeszű ember tudta, hogy sem a Kecskemét, sem a Paks nem fog aranyérmet nyerni az NB I-ben. 

De térjünk vissza a kiindulási pontra, az NB II-be. Az idei bajnokságban az utolsó fordulóig kérdéses volt, hogy a Győr vagy a Vasas jut-e fel az NB I-be. Az utolsó fordulóban dőlt el az, hogy a nagymúltú Pécs meg tud-e kapaszkodni az NB II-ben vagy a harmadosztálya zuhan. Ha ezek a kérdések egy 34 fordulós bajnokságban az utolsó körre maradnak, akkor ott tényleg megvannak azok a valódi – és nem mikro – drámák, amelyek a szurkolókat odaragasztják az adott versenysorozathoz.

Népszerűbb az NB II az NB I-nél?

Merész lesz az állítás: de 

az NB II ma Magyarországon bizonyos szegmensekben népszerűbb, mint az NB I.

Ennek csak az egyik oka az, hogy a megrögzött fociromantikusok itt sóhajtozhatnak: bezzeg, amikor a Szeged, a Honvéd, a Vasas, a Haladás, a Siófok, a Pécs az NB I-ben járt. Ez csak a dolog egyik fele, ráadásul idén sokak „vágya” teljesült azzal, hogy két, az NB I-ben egykor tényleg tényezőnek számító csapat, a Győr és a Nyíregyháza jutott fel (miközben az élvonalból a Kisvárda és a Mezőkövesd esett ki), azaz minőségi csere történt.

Gyilkos csatát vívott egymással az NB I-ért a Vasas és a Győr
Fotó: MTI/Krizsán Csaba

Ugyanakkor, ha megnézzük a 34 forduló eseményeit, szinte nem volt olyan hét, amely ne szolgáltatott volna beszédtémát. 

A Nyíregyháza váratlan szárnyalása is megdöbbentett mindenkit –

a szabolcsi csapat egy éve a Veszprém elleni osztályozón küszködött azért, hogy ki ne essen az NB III-ba, miközben már épült az új stadionja. Sok olyan nap volt ezen a tavaszon, amikor a magyar futball egyik legnagyobb múltú csapata, Puskás Ferenc és Détári Lajos egykori együttese, a Honvéd közelebb volt a kieséshez, mint a bentmaradáshoz. Az NB II kellett ahhoz, hogy fogalmunk legyen arról, milyen edző lehet Gera Zoltán, mert az U21-es válogatott élén végzett munkájából erről nem lehetett ismereteket szerezni. 

Csodaedző, bukott edző, csodaedző?

Ha pedig már az edzőknél tartunk, akkor az NB II lett a magyar trénerek játszótere. A Nyíregyházának az a Tímár Krisztián hozta el a csodát, akit egy éve szakmai alkalmatlanság miatt rúgtak ki Győrből. 

Hogy mindez mekkora elégtétel lehet most Tímárnak, arról csak sejtéseink vannak, 

mindenesetre egy jó NB II-es szezon idehaza már arra elég, hogy egy NB I-es csapatnál (Újpest) gondolkodóba essenek: „nem kéne-e nekünk ez a Tímár-gyerek?” 

Csodaedző: Tímár Krisztián, a Nyíregyháza vezetőedzője
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt

A Győrben szakmailag alkalmatlan ember így lesz pár hónap alatt csodaedző. Gera Zoltánról már szóltunk. A nagy NB I-es rutinnal rendelkező Csertői Aurél a Honvéddal élt át nehéz perceket, de valami azt súgja, hogy Csertőivel jövőre a Honvéd megcélozza a feljutást. 

Ha pedig Tímár esetében a néhány hét alatti csodáról beszélünk, akkor mit mondjunk Mátyus Jánosról?

Akit egy éve Budafokon ünnepeltek, midőn a kiscsapattal az NB II-ből a Magyar Kupa döntőjébe jutott, majd kirúgták onnan. Elment Kisvárdára, de Révész Attila mellett sok sót ő sem tudott megenni – kirúgták. Végül Pécsett kötött ki, de a bajnokságban szinte gólképtelen baranyai csapattal ő sem tudott csodát tenni. Kiestek, miként kiesett a Siófok is, a kispadon azzal a Jeney Gyulával, akit a szaksajtó egy éve valami mesebeli hősként ünnepelte azért, 

mert bronzérmes lett az Ajkával. 

Félreértés ne essék: az Ajka szempontjából a bronzérem az NB II-ben tényleg óriási dolog, de aztán ugyanez az Ajka Jeneyvel a kiesés szélére került – a csodaedzőt kirúgták. Elment Siófokra, de ott sem tudott csodát tenni, a Balaton-parti csapat is kiesett. (Az Ajka bentmaradt, mert jött Schindler Szabolcs és úgy összekapta azt a brigádot, amit kevesen gondoltak volna.) 

Mátyus János a lehetetlennel próbálkozott meg Pécsett. Bukott edző?
Fotó: Polyák Attila - Origo

Lipcsei Péter évek óta a Fradi fiókcsapatánál, a Soroksárnál edző, s volt már ötödik csapatával az NB II-ben. Ő is tudhat valamit? Kár, hogy mi nem tudjuk, mit tud, mert 

egy NB I-es csapathoz még nem volt esélye odakerülni. 

Végül a 71 éves Kisteleki István sem bírt magával és az utolsó öt fordulóban csak leült a BVSC kispadjára. Ezen akkor sokan kacarásztak, de az öreg futballszónok (a Fradit anno eléggé el nem ítélhető módon kizáró MLSZ-elnök) az NB II-ben tartotta a tényleg kilátástalan helyzetben lévő vasutascsapatot. Mindezt úgy, hogy idén az NB II-ből nem kettő, hanem négy csapat esett ki.

Szeretjük a magyarokat

Ha csak ezeket az edzői történeteket nézzük meg, máris több izgalom volt az idei NB II-es bajnokságban, mint azt sokan gondolták volna. S persze van még egy szempont, ami az NB I és az NB II között az utóbbi felé billenti a mérleg nyelvét: 

a magyar játékosok.

Mert az NB I-es csapatok edzői és tulajdonosai még mindig abban hisznek, hogy a légiósok majd megoldják (ebből a szempontból lesz roppant érdekes, milyen útra lép most a feljutó Nyíregyháza), de egy osztállyal lejjebb már a magyarok játszanak. 

A Nyíregyháza Spartacus az év meglepetéscsapata
Fotó: Nyíregyháza Spartacus/Facebook

Jó, ennek persze az is a fő oka, hogy az MLSZ-től akkor jár a támogatás, ha a másodosztályú csapatok nem foglalkoztatnak külföldieket, s ebben a Győr (a másik idei feljutó) volt most a különutas, mert ők nem kérték ezt a támogatást, azaz légiósokkal megtámasztott csapattal vágtak neki a bajnokságnak. 

Kockázatos lépés volt, de bejött.

Most aztán a győri foci is belép a magyar futballgazdagok, vagyis az NB I-es csapatok közé.

A Putnok, a Szentlőrinc, a Tatabánya és a Békéscsaba még nem tartanak itt. Ők most csak arra vágyakoznak, hogy jövőre részesei lehessenek a magyar futballthrillernek, azaz az NB II-es bajnokságnak.