Az egyesült államokbeli Copa América döntőjében a világbajnok és címvédő argentin válogatott ellenfele az a Kolumbia volt, amely botrányos, Uruguay elleni meccsen jutott el a miami fináléba. A floridai Hard Rock Stadionban kolumbiai csapat a második, a csapatot legutóbb (2022 februárjában) legyőző Argentína pedig a rekordot jelentő tizenhatodik trófeájáért küzdött a dél-amerikai kontinenstornák történetében. Lionel Scaloni az elődöntőhöz képest változatlan összeállításban küldte pályára az argentinokat, így a válogatottságtól visszavonuló Ángel Di María és a minden bizonnyal utolsó Copa-meccsét játszó Lionel Messi is a pályán kezdett; míg a túloldalon Néstor Lorenzo is csupán az eltiltott Daniel Muñozt helyettesítette. A találkozó már a elején tartogatott a tornán már-már szokásosnak mondható botrányt, ugyanis a 65 ezer szurkoló lassú beléptetése miatt több mint 80 perces késéssel kezdődött a döntő. Mint kiderült, jeggyel nem rendelkező drukkerek ezrei próbálkoztak a bejutással a kapukon át, és elsősorban az ő elfogásukra összpontosult a biztonságiak figyelme, ezért az érvényes belépővel rendelkezők csak lassan, emiatt pedig többségükben pánikhangulatban lépkedtek be a nézőtérre.
81 perces csúszással aztán elindult a meccs a miami hőségben. Nagy iramban, argentin labdabirtoklási fölénnyel, de kolumbiai helyzetekkel kezdődött az összecsapás, majd Kolumbia fokozatosan átvette a mezőnyben is az irányítást.
Az első félidőben a pörgős tempó és a veszélyes támadások ellenére igazán nagy ziccer nem alakult ki,
egyik kapusnak sem kellett bravúrt bemutatni, és 0-0 volt az állás. Sokat állt is a játék, az elsősorban Kolumbia részéről elkövetett szabálytalanságok után pedig sokáig ápolni is kellett a játékosokat, köztük a bokasérült Messit is.
A meccs kezdete előtti szünet mellett a félidei pihenő is jóval hosszabb volt a szokásosnál, méghozzá Shakira koncertje miatt – a Super Bowlok halftime show-jához hasonlítható produkció előzetesen szintén rengeteg panaszt váltott ki.
A második játékrész elején is megmaradt a szabálytalankodó- mellett a támadókedv, elsősorban Santiago Arias és Ángel Di María szerezhetett volna gólt. A félidő közepére valamelyest apadt a tempó, főleg az ismétlődő játékmegszakítások miatt, és
a 66. percre Messi úgy megsérült, hogy már nem tudta folytatni a játékot,
így a zokogásban kitört sztárt lecserélte Scaloni. Nem sokkal később pedig a vb-finálét eldöntő Gonzalo Montiel is kényszerűségből hagyta el a pályát.
A folytatásban mindkét együttes szurkolói örülhettek egy rövid időre, hiszen előbb Kolumbia javára vizsgáltak egy tizenegyest, majd Argentína szerzett gólt – ám videózás után egyértelművé vált: Jhon Córdoba esése nem ért büntetőt, Nicolás González pedig lesről lőtt az ellenfél kapujába. Ezek a történések is
egyre feszültebbé tették a hangulatot a lelátón és a pályán is.
A hajrában González fejese és Di María lehetősége jelentett komoly veszélyt az egyre fáradtabban mozgó, időt is húzó kolumbiaiak kapujára, de végül jöhetett a hosszabbítás.
A kétszer 15 perces ráadásban is folytatódott az argentin nyomás, Camilo Vargas kapus azonban sokáig jól tette az egyre több dolgát, miközben Kolumbia elöl legfeljebb egy-egy kontrában reménykedhetett.
A fordulás után azonban a csereként beállt Lautaro Martínez mindent eldöntött: egy kiugratás után a tizenhatoson belülről, kissé jobbról a hosszú alsóba lőtt.
Scaloni a végén még lecserélte a válogatottól visszavonuló Di Mariát is, Kolumbia pedig hiába próbálkozott, nem tudott gólt lőni, a videóbíró sem ítélt nekik tizenegyest, így a csapat elvesztette a döntőt és a két és fél éve tartó veretlenségét.
A sikerével Copa-rekorder Argentína azt is kiharcolta, hogy ezzel 2025 nyarán játszhat majd az Európa-bajnok Spanyolország ellen a Finalissima mérkőzésén. A kontinenstorna gólkirálya az öt találatig jutó Lautaro Martínez lett, míg a bronzérmet Uruguay szerezte meg.
Argentína–Kolumbia 1-0 (0-0, 0-0, 0-0) – hosszabbítás után