A Magyar Nemzet vette észre, hogy a megtámadott pécsi ultracsoport, a Munkás 1950 Facebookon tette közzé, mi is történt pontosan köztük és a Celik Zenica kemény magja között hétfő este a bosnyákok elleni meccs után.
A magyar és a bosnyák szurkolók kemény magja nagyon közel volt egymáshoz a meccsen, de nem történt rendbontás, sőt, a magyar drukkerek egy molinón emlékeztek meg a boszniai árvíz áldozatairól, de a meccs után nem volt ilyen békés a hangulat.
Túl sok kíváncsi szempár szegeződik ma ránk ahhoz, hogy csendben hallgassunk a történtekről. A videó önmagáért beszél, azon nincs is mit színezni a részünkről. Ugyanakkor amellett, hogy pontosan tudtuk, hol vagyunk és tisztában vagyunk vele, hogy milyen hely a Balkán, egyelőre az eseményekre aludva egyet is, nehezen értelmezhető az a szituáció, amikor második napja vagy valahol, mindenki vendégszerető, a kocsmában a helyiek kérés nélkül berakják neked az országod Himnuszát és a ház számlájára hozzák a köröket, a stadionban a meccs végére teljesen barátivá fokozódik a hangulat, onnan egymást tapsolva és közös rigmusokkal távozol, már a rendőr is, aki odafelé még kísért, kérdés nélkül enged át a hazaiak közé, aztán három sarokkal arrébb, a panel tövéből felétek repül egy rakéta, majd néhány üveg és egy állig felfegyverkezett brigád rohan le a sötétből. Távol álljon tőlünk az önsajnálat, csalódottsággal vegyülő szégyenérzet, ami ma minket leginkább jellemez egy levegőben lógó műtéttel és néhány könnyebb sérüléssel. Nem ezért mentünk, nem provokáltunk senkit semmivel és nem is ültünk fel semmi ilyesmire. Szándékosan jeleztük a csoportképen is, hogy ne legyen félreértés, ez nem a divatos „looking for”. A támadás pontos okára – ha volt egyáltalán ilyen – egyelőre nem derült fény, keressük, hol hibáztunk, mindenképpen megpróbálunk tanulni a történtekből, ettől függetlenül a felelősség a miénk és vállaljuk is - írták a pécsi drukkerek a közösségi oldalukon.
Videón az eset: