Amikor LeBron James, Serena Williams vagy éppen Hosszú Katinka megoszt a közösségi oldalán egy képet, vagy éppen egy edzésre biztató gondolatot, akkor ezt nem csak azért teszi, mert két tréning között nincs jobb dolga, mint a Facebookon, a Twitteren vagy az Instagramon lógni. Első pillantásra fel sem tűnik, de ezek egy profin felépített program kellékei, melyek révén a sportoló napról napra tudja szélesíteni a követői bázisát, ezáltal az őt támogató cégek, márkák üzenete is több emberhez jut el. Ráadásul egy sportolótól – szinte – minden üzenet hitelesebb, könnyebben célba jut.
Megfelelő embert a megfelelő feladatra:
Ez persze nem ennyire egyszerű: ahogy Nagy Lászlónak, a Havas Media Hungary szakértőjének előadásából kiderült, a marketingesek is tudnak bakot lőni: ha nem a megfelelő szereplőt választják egy termékhez, ha kiemelik abból a közegből, amelyben őt „szakértőként" ismerik az emberek, akkor arra a kampányra keresztet lehet vetni.
A sportolók, még a legjobbak is csak megfelelő környezetben, jól megtervezett kreatív koncepcióban működnek jól. Abban a szerepben kell őket használni, amiben igazán jók
– mondta Nagy László. Ha a sportoló hitelessége, szakértői attitűdje találkozik a hozzá kapcsolt brand, termék hitelességével, akkor nyert ügye van a hirdetőnek. Ilyen együttműködésből készülnek azok a reklámok, amelyeket évekkel később is vissza tudunk idézni (brand memory). Érdekes módon, ennek a brand memorynak az előcsalogatásában a sportolók inkább a férfiaknál működnek jobban.
Az viszont elgondolkoztató, hogy a fiatal, tizenéves célcsoportnál szinte teljesen fölösleges sportolók bevetésével próbálkozni.
Őket még a legsikeresebb, legismertebb sportolók sem érik el, amiben az olimpia népszerűségének csökkenése játszik fontos szerepet.
Ezért is próbál a Nemzetközi Olimpiai Bizottság (NOB) fiatalítani, olyan sportágakat beemelni a programba, amellyel meg tudja szólítani az Y és a Z generációt is" – fogalmazott Nagy László.
Nagy László nem csak szépet és jót mondott:
Az előadást követő kétszer 25 perces pódiumbeszélgetéseken élsportolók és szakemberek cseréltek eszmét a kérdésben. Előbb a vb-bronzérmes gátfutó, Baji Balázs, az olimpiai bajnok úszó, Gyurta Dániel, a szintén olimpiai bajnok tornász, Berki Krisztián, az esportoló, Molnár Gábor „Gabo", a snwoboardos Gyarmati Panka és Dudás Hunor, a The Path Sport Management cég vezetője (az ő ügyfelük mások mellett Baji Balázs is) ült ki a kanapékra, majd az első magyar téli olimpiai aranyat nyerő short track váltó tagja, Liu Shaolin Sándor, a válogatott kézilabdázó Lékai Máté, a vitorlázó, Vadnai Benjámin, a BMX-es Kempf Zozo, valamint Kosaras Renáta, az MMSz Sports Marketing, kommunikációs stratégiai tanácsadója és Németh Ottó, a Henkel Magyarország marketing-igazgatója követte őket.
A szakemberek szerint a jó influenszer esetében a jó sztori a legfontosabb.
Ilyen lehet Vadnai Benjáminé, aki vitorlázóként nincs a média fősodrában, viszont miután a tokiói kvótáért a testvére ellen fog vízre szállni, az már egy olyan sztori lesz, amire lehet építeni.
Tetszik vagy sem, a bulvárt egy darabig be kell engedni – például, ahogy Liu Shaolin Sándor posztolta a húga születését, vagy ahogy Lékai Máté megosztotta, hogy apa lesz, de tudni kell határt szabni ennek a szerepnek: „Nem biztos, hogy a veszprémi közönség jónéven venné, ha minden nap a bulvárlapok címoldalán pózolnék" – mondta a válogatott kézilabdázó.
Mi azok vagyunk, amit a sportban elértünk, és én legalábbis nem szeretnék hamis képet mutatni magamról, nem akarok az lenni, ami nem vagyok
– foglalt állást határozottan Baji Balázs.
Az gyorsan kiderült, hogy a többség még mindig meglehetősen idegenül mozog ebben a világban, és vagy nem érzi magát influenszernek, vagy szimplán csak bizonytalan, hogy mit is jelent ez valójában. Senki nem szereti magát „mutogatni", ugyanakkor mindenki tisztában van vele, hogy vállalnia kell ezt a szerepet: „Nagy befolyásunk van a követőinkre, példaképként tekintenek ránk. Ezért olyan tartalmakat és irányokat kell mutatni, amit érdemes követni, nem is feltétlenül azért, hogy sportolókká váljanak, akik benéznek az oldalra, hanem inkább követendő értékeket kell mutatni" – mondja Baji Balázs.
Hogy ez, hogy sikerül a sportolók előtti blokkban felvonult állati influenszereknek, például Berki Jack kutyának, azt nem tudjuk, és Gyarmati Panka meg is jegyezte, hogy
kicsit lelombozó azt látni, hogy nemcsak tizenéveseknek, de még némelyik kutyának is több követője van, mint egy-egy sportolónak...
„Én próbálok minél több képet megosztani, minél több mindent megmutatni magamból, de még mindig úgy érzem, hogy posztolhatnék többet is. Nem csinálok illegális dolgokat, úgyhogy nincs titkolnivalóm, bepillanthatnak a követőim a magánéletembe is. E mögött nincs semmilyen nyomás, teljes mértékben önszántamból csinálom, és úgy gondolom, hogy ez az influenszer dolog csak akkor működik, ha belülről jön."
„Tegye fel a kezét, aki hallott már a short trackről! Ketten? Az tök jó!" – mondta Liu Shaolin Sándor, amikor szóba került, hogy könnyebb-e a népszerű sportot űzők dolga. Baji Balázsnak is ismerős volt a mellőzöttség érzése, hiszen, amíg nem ért el kimagasló eredményeket (vb 3., Eb 2. hely), addig szinte egyáltalán nem vett róla tudomást a média.
„Az új, fiatal sportágak, mint a fitnesz vagy az esportok, sokkal népszerűbbek a közösségi térben" – vonta le a konzekvenciát, amit megerősítettek Molnár Gabo szavai. „Az új sportágak felhasználói bázisa az Y és Z generációból – az 1990-es és 2000-es években szülöttei – tevődik össze, akik jóval otthonosabban mozognak a közösségi térben, ezért sokkal könnyebben tudnak már ők is több tíz- és százezres táborokat maguk mögé állítani. Míg a magyar közvéleményben van egy fajta negatív beállítottság az esporttal szemben, addig az Y és a Z generáció már teljesen azonos módon tekint rájuk, mint a hagyományos sportokra. Az ilyen a rendezvényeken pedig azt is megmutathatják, hogy az esportolók nem zombik, hanem ugyanolyan sportolók, mint a többiek."
Előnyben vannak azok, akiknél a sport és a tartalom-előállítás ugyanazt jelenti, ők jellemzően a fiatalabbak. Azzal, hogy Molnár Gabo élőben közvetíti az edzéseit és a versenyeit, hogy chat felületen lehet vele kapcsolatba lépni, jelentősen megkönnyíti a saját dolgát. De tudni kell, hogy „ilyenkor minden kimondott szónak súlya van.
Én inkább tekintek magamra edukátorként, mint influenszerként, azt próbálom sulykolni, hogy az esport csak harmadlagos legyen a tanulás és az aktív sport mögött.
Ugyancsak könnyebb az alapvetően népszerű sportot űzők helyzete: "Aki hetente képernyőre kerül, az előnyt élvez ebben a versenyben azzal szemben, aki évente egy-két versennyel kerül csak a tévébe" – mondta Gyurta Dániel.
Új sportok, és az olimpia népszerűségének csökkenése ide vagy oda, idehaza még mindig az ötkarikás játékok és az ott elért sikerek alapozhatják meg egy sportoló népszerűségét. „A londoni olimpia előtt pár hónappal indult el a Facebook-oldalam, és az aranyérem iszonyatosan megdobta a követőim számát." És nem utolsó sorban a támogatóként szóba jöhető cégek előtt sem mutat rosszul, ha egy százezres követői bázissal rendelkező olimpiai bajnok kopogtat be hozzájuk.
A nagy sikerek után viszont az emberek még nagyobb eredményeket várnak, ennek pedig nem könnyű megfelelni, mondja Baji, amire Gyarmati Panka még rá tudott kontrázni: „Amikor nem tudok kimenni snowboardozni, akkor milyen kontentet tegyek egy poszt mögé, hogy valóban érdekes legyen?
Miközben a követőim kis túlzással azt várják, hogy naponta kockára tegyem az életemet, mert abból lesz a látványos tartalom.
Dudás Hunor szerint a sportágnál fontosabb a sportoló hitelességének kérdése. „Fontos, de nem kiemelkedően fontos, hogy egy sportoló milyen sportágból érkezik, és mennyire sikeres. Karakter, menedzsment és kommunikáció – ez az a három dolog, amivel igazán jól fel lehet építeni egy influenszert."
A jó menedzsment pedig képes a kevésbé sikeres időszakban is előtérben tartani a sportolót, jól kommunikálva egy-egy időszakot vagy sérülést is lehet úgy felmutatni, hogy az a sportoló hasznára váljon: lám, egy ilyen sérülésből is vissza lehet kapaszkodni a legjobbak közé. „A szerepvállalás a közösségi médiában nem választás, hanem felelősség kérdése. A sportolóknak minden körülmények között úgy kell viselkedniük, mint a hősöknek" – vallja Dudás Hunor, aki amondó, a sportolók feladata elsősorban a sportolás lenne, az, hogy ők követendő példává, branddé váljanak, a szakemberek dolga (kellene, hogy legyen).
"Mi feladatunk az, hogy a saját területünkön mutassunk fel olyan eredményeket, amelyekkel példát tudunk adni a fiataloknak. Ehhez jön az, hogy a pályán, medencén kívül is úgy kell viselkednünk, szerepelnünk, hogy azt ne érhesse kritika" – tette még hozzá Gyurta.
„Úgy képzelem, hogy van egy többé-kevésbé sikeres sportoló, aki teszi a dolgát, edz, versenyre jár, satöbbi, és ezt megosztja a közösségi oldalán, ahol a követői ezeket a képeket látva azt mondják, ha ő el tudta ezt érni, miért ne tudnám én is?" – mondta Liu Shaolin Sándor, de sajnos valószínűbb, hogy nem mondják ezt.
Még a saját világotokban is egyre kevésbé vagytok influenszerek
– állította Németh Ottó. – Még az Adidas is lecseréli jövőre a sportolók felét más területen népszerű szereplőkre. Jó sztori – lásd Kokót és Gyurta Danit – és tudatos építkezés kell." Ami a leginkább megdöbbentő volt, hogy egy kutatási eredményt citálva Németh leszögezte: „Nincs szerepük az olimpiai sikereknek abban, hogy egy országban hányan kezdenek el sportolni. 200 sportolóból mindössze húsz mondta, hogy egy másik sportoló hatására kezdett sportolni, míg a többiek haverok (30%), vagy szülők hatására (50%) vágtak bele." „Ha egy sportoló egy márkával akar együtt dolgozni, ahhoz sztori kell, történet, ami a médiának is fontos."
Az olimpiai bajnok gyorskoris szerint attól, hogy valaki kiírja az Insta-oldalára, hogy influenszer, vagy, hogy kap egy rekesz üdítőt egy cégtől, még nem lesz az.
Példát kell mutatni, célt kell adni, motiválni kell. Shaolin a profi ökölvívó világbajnokot, Anthony Joshuát említi példaképként, aki szerinte valóban érdekes és motiváló dolgokat posztol, amivel igenis kedvet csinál a követőinek ahhoz, hogy a munkába beleállva, a sport révén jussanak el oda, ahová ő. Én például a saját márkájában egy csúcskategóriás autóban ülök, és, ha valaki megkérdezi, hogy honnan van nekem ilyen autóm, büszkén el tudom mondani, hogy
én ezért a kocsiért minden reggel hatkor felkeltem, minden reggel meghaltam az edzésekkel, lefagyott lábakkal megcsináltam minden feladatot, ott voltam a versenyeken, és megragadtam minden esélyt, hogy nekem ilyen autóm legyen. Ez kell, hogy legyen az én posztjaim üzenete.
Liu Shaolinnak meggyőződése, hogy ő és öccse, Shaoang felépíthet egy olyan márkát, amire itthon eddig csak Hosszú Katinka volt képes. „Nagyképűség nélkül mondhatom, hogy tizenhárom év alatt felépítettünk egy sportágat itthon, amiben Magyarország első téli olimpiai bajnokai lettünk. Fiatalok vagyunk még (Shaolin 22, Shaoang 20 éves – a szerk.),
lehet még ezen a lépcsőn feljebb sétálni, és hiszek benne, hogy felérhetünk Hosszú Katinka szintjére, sőt akár még nála is értékesebbek lehetünk.