Budapest, 2009. május 20.
Klampár Tibor visszaüti a labdát a BVSC asztalitenisz-csarnokában egy barátságos mérkőzésen. A Klampár Tibor, Jónyer István, Gergely Gábor, Takács János és Kreisz Tibor összeállítású válogatott 1979. június 27-én a phenjani asztalitenisz-világbajnokságon 5:1 arányú győzelmet aratott a kínai csapat ellen és 27 év után ismét Magyarország lett a világbajnok.
MTI fotó: Honéczy Barnabás
Vágólapra másolva!
Klampár Tibor, a magyar asztalitenisz élő legendája nehéz helyzetbe került anyagilag, azt fontolgatja, hogy hirdetést ad fel, hogy némi pénzért amatőröknek adjon pingpong-órákat, írja cikkében a Mandíner a világbajnok zseniről.
A versenyzőként ma is aktív, kereken 70 éves ikon azért került nehéz helyzetbe, mert a Budapest-bajnokságban szereplő csapatának a szponzora visszalépett, ami őt is érzékenyen érinti anyagilag.
"Most éppen csapatot keresek. Ha valaki olvassa, nyugodtan keressen meg, ha kell nekik egy Klampár. A másik, amin gondolkodom, hogy feladok egy hirdetést és pingpongórákat adok amatőr játékosoknak. Nem vagyok fent a Facebookon, de az asztalitenisz-szövetségben tudják a telefonszámomat, nyugodtan keressenek. Valami kell, ugyanis a nyugdíjam mellett az a pénz jön be havonta, amit Celldömölkön kapok edzőként. A nyugdíjam pedig nem éri el a százezer forintot. Szóval, ha így marad, össze kell húzni a gatyát" – idézi a lap Klampár Tibort, aki csupán 14 és fél éves volt, amikor megnyerte az első felnőtt magyar bajnoki címét, 1971-ben, 18 évesen pedig Jónyer István oldalán világbajnok lett párosban, majd ott volt 1979-ben, mikor a magyar asztalitenisz Aranycsapat (Jónyer és Klampár mellett Gergely Gábor volt a trió harmadik tagja) a kínai csapatot legyőzve a világ legjobbja lett.
Az 1979-es világbajnoki címért fejenként csupán 12 500 forintot kaptak, de ami jobban fáj neki, az az, ami 1988-ban a szöuli olimpián történt.
Tudni kell, akkor debütált a sportág a nyári olimpián. Ott bekerültem a legjobb négy közé egyesben. Négy évvel később Barcelonában, majd a következő olimpián, Atlantában, aki négy közé jutott, de döntőbe nem, automatikus megkapta a bronzérmet. Igen ám, de ez a szabály 1988-ban Szöulban még nem volt érvényben, nekem pedig bronzmeccset kellett játszanom, ahol éppenséggel kikaptam.
Már akkor bántott, de ma már tőrdöfésként élem meg, hogy akkor nem lettem automatikusan bronzérmes, mert így lemaradtam az állam által adott életjáradékról, amit az ötkarikás érmesek kapnak" – folytatta a legenda.
Klampár szerint, ha havonta megkapná a 200 ezer forint feletti életjáradékot, akkor nem lenne semmi gondja, főleg nem anyagi nehézsége. Éppen ezért eddig két méltányossági kérelmet írt az államnak, ám mindkétszer elutasították a kérését. A sportág kétszeres világbajnoka amúgy túl van két koronavírus-fertőzésen, s nyáron műtőasztalra fekszik a jobb lábával, ugyanis még sokáig játszani szeretne.
Az anyagi gondok ellenére is jól érzi magát, főleg, hogy márciusban megszületett az első dédunokája, Janka. A közelgő 70. születésnapja kapcsán arra a kérdésre, hogy nagy ünneplés lesz e a sportágon belül, következőket mondta:
Nem tudok róla. Én mindenesetre nem fogok senkit felhívni, hogy 70 éves leszek vasárnap, mire vártok?
A legfrissebb hírekért kövess minket az Origo Google News oldalán is!