Ügyfélalapú, vagyis - kis túlzással - aki versenyezni akar, az fizet, nem is keveset. A Blancpain GT Series-nek ez a lényege, így tudja fenntartani magát a sorozat.
Már a luxusórákat gyártó névadó szponzor is mutatja, hogy itt nem garázsban kalapált kockaladák hajkurásszák egymást, hanem igazi exkluzív márkák modelljeibe ülhetnek be azok, akiknek van elég pénzük a versenyzéshez.
Természetesen - mint minden más kategóriában és sorozatban -, itt is vannak professzionális pilóták, akik nem fizetnek, hanem fizetést kapnak a munkájukért. Ilyen például
a Forma-1-es Ferrari csapat tartalékpilótája, Rafaello Marcello, vagy szintén az F1-ből ismert Will Stevens.
De itt találjuk Sebastian Vettel egykori nagy riválisát, Alvaro Parentét is, aki annak idején még a World Series by Renault sorozatban versenyzett a későbbi F1-es világbajnokkal.
Az endurance mezőnyét erősíti az ugyancsak egykori F1-es pilóta, Kamui Kobayashi, valamint a nagy öreg Giancarlo Fisichella is.
A háromszoros Le Mans-i győztes Benoît Tréluyer és Andre Lotterer is az endurance-ban megy, Spa-ban pedig a WTCC-s Nicky Catsburg is beugrott egy versenyre. Ők tehát azok, akik a tudásuknak és szakértelmüknek köszönhetően vehetnek részt a világ egyik legrangosabb GT-sorozatában, amit azonban nem ők, hanem a fizetős versenyzők - és persze a szponzor - tartanak életben.
A GT a grand touring, vagyis a „nagy túraautó” kifejezés rövidítése.
A hagyományos túraautóknál nagyobb hengerűrtartalmú, 500-600 lóerős, hátsó kerék meghajtású autókról van szó,
amiket olyan luxusmárkák fejlesztenek a Blancpain GT Series számára, mint a Ferrari, az Aston Martin, a Bentley, a Jaguar, a Lamborghini, a McLaren, a Mercedes-Benz, a Porsche, és természetesen a BMW, az Audi, valamint a Nissan. A bajnokságot a francia Stephane Ratel találta ki, eleinte még FIA GT világbajnokság néven futott, 1997-ben Mark Webbert is láthatták a sorozatban a nézők.
A gyártókat azonban nem igazán érdekelte a vb, így lett a sorozatból előbb GT3-as Európa-bajnokság, ami 2011-ben futott először Blancpain Endurance néven.
Ekkor még csak hosszú távú versenyeket rendeztek a sorozatban, majd 2013-ban megérkezett a Blancpain Sprint kategóira, a rövid, hatvan perces versenyekkel. 2014-ben összevonták a kettőt, így indult útjára a Blancpain GT Series, amin belül létezik külön sprint- és endurance kupa, valamint összetett bajnokság is.
"Ez a világ legnagyobb GT sorozata, a legtöbb résztvevőel, a legjobb pilótákkal. Csak egy nagyobb GT bajnokság van ennél, az Endurance világbajnokságon belüli gyári kategória.
Stephane Ratel tökéletesen kitalálta a formulát: legyen olcsó, strapabíró, menjen ügyfélalapon, ne dráguljanak az autók a folyamatos fejlesztéstől
- magyarázza a Blancpain GT Series lényegét a sorozat állandó szakkommentátora, Lantos András. A túraautózásról szinte mindent tudó újságíró szerint a gyártóknál azért népszerű a bajnokság, mert szép kis összegeket zsebre tesznek az eladott autók után, a versenyzők pedig azért szeretik, mert még mindig olcsóbb itt indulni, mint például a túraautó-világbajnokságban. "A GT3 elnevezésű kategória - ezek az autók versenyeznek a Blancpain GT Seriesben - olyan, mint a túraautózásban a TCR.
Vagyis tilos a gyári jelenlét a bajnokságban. Legyártják az autót, eladják a csapatoknak, onnantól rajtuk múlik, mit hoznak ki belőle.
Természetesen vannak a gyártóhoz közelebb álló csapatok, és előfordul az is, hogy a gyártó a gyári versenyzőit kölcsönadja. A Blancpain GT Seriesben öt-hat évre szóló homologizációs csomagok vannak, ezalatt egyetlen egyszer lehet fejleszteni. Így nem szállnak el az árak, el lehet adnii az autót az ügyfeleknek.
Egy GT3-as autó nagyságrendileg 400 ezer euróba kerül, míg a WTCC-ben dupla ennyit, 800 ezer-egymillió eurót kell fizetni egy versenyautóért"
- mondja Lantos András.
Ha ehhez még azt is hozzávesszük, hogy a hosszútávú versenyeken három-négy, a sprintben pedig két pilóta csinál végig egy futamot, akkor láthatjuk, hogy a kiadások még kedvezőbben alakulnak, mint a túraautó-világbajnokságban, hiszen a pilóták osztoznak a költségeken. És ha mindehhez még egy szponzort is le tudnak akasztani valahonnan, úgy még olcsóbb a versenyzés.
Hogy akkor mégis miért a túraautózásban látni több magyart, arra a Blancpain GT Series-hez legközelebb jutó magyar versenyzővel kerestük a választ. Walter Csaba évekkel ezelőtt a GT3 Európa-bajnokságban versenyzett egy BMW Z4 GT3-mal. Éves szinten a bajnokságban negyedikek voltak csapatával, de sikerült futamot is nyerniük. Később csapata inkább a német piacra kezdett fókuszálni, emiatt nem volt lehetősége tovább versenyezni, ennek ellenére jól ismeri a sorozatot.
"Csak szubjektíven tudok beszélni a témáról, mert a GT-versenyzés mindig is a szívem csücske volt.
Itthon azonban a WTCC és a TCR lett felkapott, valószínűleg a magyar érintettség, Michelisz Norbert és a Zengő Motorsport miatt.
Nehéz összehasonlítani a túraautókat a GT3-asokkal, utóbbiakat egész más célból építették, hiszen egy 24 órás versenyt is végig kell bírniuk, ráadásul egészen más szabályrendszer alapján. Ezeket az autókat nagy számban gyártják, a fejlesztési költségeket jobban el tudják osztani.
Amíg a WTCC-ben 800 ezer eurónál kezdődik csak maga az autó, addig a Blancpain GT Seriesben ennyiből egy teljes évadnyi versenyzést is meg lehet oldani"
- mondja Walter Csaba.
A kedvezőbb költségek mellett a sorozat másik vonzereje, hogy amatőrök vagy félprofik is vehetnek maguk ülést. A Gentlemen Trophy néven futó kategóriában például csak amatőrök mehetnek, de a pro-am kiírásban amatőrök és profik is vegyesen.
Az amatőröket azonban nem hozzá nem értő milliárdosoknak kell elképzelnünk, akiknek a pedálokat is feliratozzák.
Walter Csaba szerint az amatőrt ebben az esetben teljesen máshogy kell érteni.
Olyan versenyzőkről van szó, akik későn kezdték el, vagy nem volt még kiemelkedő eredményük.
Profinak az számít, aki gyerekkora óta ebből él, és nem pénzt költ rá, hanem pénzt keres vele. Inkább köridőben látszik meg a különbség, de még abban sem olyan nagy a szórás a mezőnyben."
A kiegyensúlyozott erőviszonyokat az is elősegíti, hogy a GT3-as autókat kifejezetten egymáshoz igazítják. A TCR-ből is ismert balance of performance-nak köszönhetően nincs kiemelkedő, utolérhetetlen teljesítmény. „A szezon elején elviszik az autókat egy pályára, ahol ugyanaz a pilóta mindegyikkel fut valamennyit, majd egy szintre hozzák őket.
Blokkolásgátló, kipörgésgátló is van az autókban, ennek ellenére nagyon jó kis bajnokság, amit nem lehet összehasonlítani egy DTM-mel, vagy egy Endurance vb-vel, teljesen más.
Gyors, szép autók versenyképes pilótákkal, izgalmakkal. Még a sprintben, az egyórás verseny alatt is van egy kiállás, pilótacserével.” Lantos András szerint az is bizonyítja a sorozat népszerűségét, hogy minden helyszínen óriási mezőny indul el.
„Legutóbb Zolderben a sprintben 30 autó állt rajthoz, de az endurance futamokon általánosságban 50-60 autós a mezőny, ez egészen elképesztő szám.”
A tévéközvetítéseknek köszönhetően pedig lassan a közönség is megismeri ezt a nem mindennapi bajnokságot.
Szintén közelről ismeri a sorozatot a kétszeres Európa-bajnok kamionversenyző, Kiss Norbert. A Blancpain GT Series egyes versenyeit ugyanis a kamion Eb hétvégéin betétfutamként rendezték meg tavaly a Nürburgringen és a Hungaroringen. "Fényűző bajnokságról van szó, elég csak megnézni a névadó szponzort.
Nem gondolnám, hogy az ajándék órák miatt mennek itt azok, akik mennek, mert aki ki tudja fizetni az autó árát és a nevezési díjat, az az órát is meg tudja venni.
Ettől függetlenül biztos, hogy a rongyrázás is csábítja a versenyzőket, hiszen mégiscsak szupersportautókból készült versenyautókat hajthatnak. Emiatt elég vegyes is a pilótafelhozatal, nehéz ülést találni, mert akinek van egy kis pénze, az rákap a helyekre.
Ezeket az autókat nem nehéz vezetni, sok vezetési segédletet hagytak meg bennük, így a hobbipilóták is könnyedén boldogulnak a kormány mögött."
- mondja Kiss Norbet. Walter Csaba szerint viszont kifejezetten nem az unatkozó milliárdosok szórakozásáról van szó. "Nem csupán kedvtelésből versenyeznek itt az emberek. Az autósport mindig is sokba került,
ez alapján a Forma-1-re is ugyanúgy mondhatnánk, hogy unatkozó gazdagok hobbija, hiszen csak a mezőny első fele keres pénzt a versenyzéssel, a többiek fizetnek, hogy mehessenk.
Egy sorozat komolyságát nem az határozza meg, hogy milyen arányban vannak fizetős és fizetett pilóták, hanem inkább az, hogy mekkora az eltérés a köridőkben. Ha például a tizenötödik autó is egy másodpercen belül van az elsőhöz képest, arra mondhatjuk, hogy egy színvonalas sorozat."
Ami ráadásul kifejezetten egzotikus motorokat is felvonultat:
"A V12-től a V8-on át a turbó nélküli, egy turbóval, két turbóval felszerelt motorig mindent megkaphatnak itt a versenyautók szerelmesei. Akciódúsak a versenyek, nemcsak látványosak, hanem bitang hanggal is járnak, csatázás is belefér"
- mondja lelkesen Kiss Norbert az augusztus utolsó hétvégéjén a Hungaroringre érkező sorozatról.
A korábban ismertetett kiegyenlített erőviszonyok ellenére azért van néhány márka, amelyik - ha csak hajszálnyira is - de kiemelkedik a mezőnyből.
"A német autók a legjobbak" - mondja Lantos András. "A Mercedes, az Audi és a BMW egyértelműen az élen van, a sprintben viszont a Lamborghini is jó. A Porsche kínlódik, csak most kezdenek el fejleszteni,
és persze a Bentley a négyezres motorral, igazi kuriózum. Gyakorlatilag úri luxusautóból építettek egy versenyautót, ami néhány pályán, például Spaban kegyetlenül jó megy.
Azt gondolom, nincs olyan autó, ami ne lenne elég jó, inkább azon múlik a jó eredmény, hogy a pilóták milyenek, ők és a csapat mennyire ismerik az autót." Walter Csaba a BMW mellett a Porschét, a Mercedes AMG-t, az Audi R8-at, a Ferrari 488GT3-at és a Lamborghinit emeli ki a mezőnyből.