Ókori környezetben

Amikor Krisztus előtt 480-ban Xerxész előrenyomuló hadaival szemben Leónidasz és spártai katonái halálra szántan védték Termopüle szorosát, a görög városállamok ugyanebben az időben rendezték a 75. olimpiát. Jól jellemzi a görögök belső biztonságérzetét, de még jellemzőbb az a hatás, amit a perzsákra tett.

Ch. Gáll András helyszíni jelentése Athénból

Sportmúzeum

Itt megtekintheti a Filmmúzeum interjúit a jelen és a múlt jeles magyar sportembereivel.

Az összes interjú

A régészek körében általánosan elfogadott elmélet szerint eredetileg Krisztus előtt a IV. század végén építették a jellegzetesen U alaprajzú stadiont. Az építtető Lükurgosz rétor volt, a városállam kormányzója (Kr. E. 336-tól 330-ig), s az összgörög játékok - a Panathenaea - céljaira emeltette. A helyszínt két domb között, az azóta régen befedett Ilisszos patak partján választották ki. A nézők a stadiont övező két domb lankás oldalain foglaltak helyet, a fából készült üléseket kizárólag a papok, a politikusok és a díszvendégek használhatták. Mindössze maga a küzdőtér volt kőépítménynek tekinthető, a nézőteret a természet alakította ki.

Kétszáz évvel később felújították a stadiont, márványlapokkal borították, kicsinosították, és 50 000 néző befogadására tették alkalmassá. Az egész oikumené, az ókorban ismert világ lakói csodájára jártak. A küzdőtér 177,6 méter hosszú volt, szélessége 33,5 méter, a nézőtér 23 márvány széksorból állt.

Olimpiai háttérké-pek az [o]-mobilon

Olimpiai ajánlatok az [origo] bevásárló-központban

Ernst Ziller német régész tárta fel a romokat 1869 augusztusa és 1870 februárja között, s ezt követően kezdődtek meg az újjáépítés munkálatai. A költségeket György király, az 1929-ben függetlenné vált Görögország uralkodója állta.

1870. november 15-én, a görög olimpia újjáélesztésekor a hegyoldalak - 1500 év elteltével újból - 50 000 nézőnek biztosítottak kilátást. Aztán 1894-ben megszületett a döntés az ókori olimpiai játékok feltámasztásáról, és Anasztasziosz Metaxaszt, a neves építészt megbízták a stadion terveinek elkészítésével. A költségeket George Averof, az egyiptomi Alexandriában élő görög mágnás állta, 585 000 drahmát bocsátott az építtetők rendelkezésére. Persze már akkoriban is alultervezték a költségeket, végül Averofnak további 35 000 drahmát át kellett utalnia a kivitelezőnek.

Egyidejűleg 550 munkás dolgozott folyamatosan az építkezésen, miközben az Ilisszosz folyón átívelő hidat - amely a stadionhoz vezetett - is elkezdték szélesíteni, sőt, további három fahidat és egy acélból készül alkalmatosságot is elkészítettek, hogy megkönnyítsék a nézők eljutását a versenyek helyszínére.

Persze az időhiány és a hagyományos görög lazaság akkor is megnyilvánult: végül úgy döntöttek, hogy csupán az alsó néhány üléssort borítják márvánnyal, a többit fával fedik be, és fehérre festik, hogy az is márványnak tűnjék...

Az első újkori olimpiai játékok megnyitója 1896. március 25-ére esett, Görögország nemzeti ünnepének napjára. 75 000 néző zsúfolódott a stadionba, s további 50 000 érdeklődő népesítette be a környező domboldalakat. Mindez óriási szám, figyelembe véve a korabeli Athén csekély lakosságát. A játékok tíz napig tartottak, 13 ország 310 sportolója részvételével.