Nagy károk és fegyelmi ügy a tőrcsapaton belül

Vágólapra másolva!

Ha magyar női tőrcsapat szombati napját végigtekintve pozitívumot keresünk, akkor egyértelműen az Egyesült Államok elleni elődöntő utolsó asszója jut eszünkbe. A 14 pontos hátrányban lévő magyar együttes tagja, Mohamed Aida 14-2-re verte amerikai riválisát, ám hiába e fantasztikus teljesítmény, a döntőbe kerüléshez végül ez is kevésnek bizonyult. Az Olaszország elleni bronzmeccsen már esélye sem volt a csapatnak, nem meglepő módon a 32 éves Mohamed nagyon csalódott, hisz ez már a harmadik ötkarikás negyedik helye. Az egy győzelemmel és két vereséggel is negyedik csapatban amúgy Knapek Edina helyett ezúttal a tartalékversenyző, a Franciaországból honosított Ujlaky Virginie is lehetőséget kapott, akiről pedig Bernát Zoltán szövetségi kapitány azt mondta, hogy "nagyon nagy károkat okoz". Az Európa-bajnok tőröző ügyével - aki Bernát elmondása szerint "nem vetette alá magát a csapat érdekeinek" - a vívószövetség is foglalkozik majd.

[origo]

Vágólapra másolva!

vívás Olaszország Mohamed Aida Bernát Zoltán Ujlaky Virginie Knapek Edina

Juha Pál helyszíni tudósítása Pekingből

A vívók pekingi szereplése enyhén szólva várakozáson aluli, s a vívócsarnokban már egészen elképesztő pletykák keringenek a magyar csapat harmatgyenge teljesítményének az okairól (a zuhanyhíradó szerint a középpontban a pénz áll, mint zavaró "motivációs probléma", mivel két dobogón kívül helyezés is többet hoz a konyhára, mint egy aranyérem, s a fejekben - pusmogták a lelátón - emiatt is teljes káosz uralkodik).

Ami viszont nem pletyka: a csapategység megbomlását Ujlaky Virginie nyakába varrják a tőrcsapathoz közelállók, talán nem is véletlenül. A 24 éves Ujlaky még nem olyan régen tagja a magyar válogatottnak: a Franciaországból honosított versenyző nem tudta megemészteni, hogy csak tartalék lett az együttesben, így - az elmondások szerint - ahol tudta, akadályozta a felkészülést. Nem volt hajlandó például bemelegíteni a magyar társakkal, ő pedig egyenesen külföldiekkel gyakorolt.

Hogy sportról is szó essék, Mohamed Aidát a kisdöntős kudarc után elsőként a ritkán látható, 14-2-es asszójáról kérdeztük: "Mindent egy lapra tettem föl, s ha egy kis idő még marad, akkor fordítani tudunk. De nem is itt dőlt el a meccs, hanem korábban - nem lett volna szabad engedni, hogy elhúzzanak az amerikaiak."

De vajon miért tudtak ennyire elmenni? "Az amerikaiak fölénye a hitükben volt, mentálisan sokkal nagyobb fölényben voltak - pedig egy sokkal gyengébb csapatról van szó. Sokkal lazábban álltak fel, veszíteni valójuk nem volt."

Szintén felmerül, a csapat többi tagja miért nem volt képes olyan teljesítményre, mint Aida a 14-2 során? "Van ennek egy olyan lélektana, hogy amikor az ellenfél vezet, akkor mindent fel kell tenni egy lapra, ez kockáztatással is jár, valószínűleg előtte nem merte ezt senki sem úgy bevállalni, hogy nekiugorjon a másiknak, vagy legalábbis valamiképp lendületet adjon a csapatnak."

Az Aida-féle szupervívás tehát kevés volt, sőt az olimpikon saját korábbi teljesítményét kritizálta: "Korábban nekem is magabiztosabbnak kellett volna lennem. Egymást persze nem bántottuk, mert bármi is történik, bíznunk kell egymásban, mert ez egy csapatverseny."

Az amerikaiak erejéről egyébként mindent elmond, hogy a fináléban az oroszok 29-11-re lemosták őket, a magyarok pedig duplán szomorkodhatnak, hiszen a bronzmeccsen is kikaptak - a 90-es években verhetetlen Itália 32-23-ra diadalmaskodott.

A felemás elődöntő után - amelyet a papírforma szerint tükörsimán kellett volna nyerni az amerikaiak ellen - így készült a bronzmeccsre Mohamed, aki 1996-ban csapatban, míg 2004-ben egyéniben lett olimpiai negyedik: "Azt mondtam: ezt a bronzot meg kell nyernünk, mert érem nélkül nem távozhatunk! Nem latolgattuk, hogy az olaszokkal, ahogy ön mondja, a régi mumusokkal kell játszani, hiszen idén már vertük meg őket, próbáltuk összeszedni magunkat. Ám a régi olasz taktikával (megtörik az asszót azzal, hogy orvost kérnek) sikerült kihúzniuk az időt, amikor pedig visszakapaszkodhattunk volna. Pár ősz hajszálam biztos megjelent."

Mohamed Aidán semmi nem múlt, az elődöntőben kis híján sporttöténeti bravúrt hajtott végre

A 32 esztendős vívónő nem is leplezte csalódottságát: "Az olimpiai negyedik hely az egyik legrosszabb helyezés. Egy korai kiesés után még mondhatod, hogy most nem ment, a negyedik helyezett viszont tulajdonképpen mindenről lemarad. Nagyon szomorú vagyok, mert még mindig nincs olimpiai érmem."

A páston történt magyar kudarcokról Mohamed így vélekedett: "Amikor elhagytuk Budapestet, a szomorú halálesetek is bénítólag hatottak a csapatra, másrészt pedig érzek egy negatív energiát is. Nem éreztem a lelkesedést, kevés biztatást kaptunk a médiától, a környezetünktől - tehát nem a szurkolókról beszélek. Knapek Edina például azzal foglalkozott, hogy mit írtak róla (az egyik napilap szerint csak a pénz lebegett a szeme előtt egyéniben), úgy vélem, tisztességtelen volt vele szemben, hogy ezt írták."

A trükkös olaszokról és az Ujlaky-ügyről így fogalmazott: "Jól tudom, hogy az olasz csapaton belül mindig nagy a feszültség, ám amikor felállnak a pástra, ez egyből elillan, s csak egymásért küzdenek. Nem tagadhatom, hogy nálunk is voltak problémák. Hogy milyenek? Ujlaky Virgine kétségbe vonta a kapitány döntését, hogy ki induljon egyéniben, és ebből adódtak a konfliktusok. Ám engem a páston ez már nem befolyásolt, hiszen magamért is küzdöttem. Egyéniben már inkább, mert nem állt rendelkezésre a bemelegítésnél."

Aida egyébként egy érdekes, ám annál sokatmondóbb kifejezéssel írta le, hogy egyéniben miért esett ki orosz riválisával szemben: "Fejben nem voltam bemelegedve. Nem tudtam harapni, nem tudtam átlendülni azon a ponton, hogy extázisban tudjak vívni ellene."

A dobogó csak nem akart összejönni az 1993-ban világbajnoki második, míg 2007-ben Eb-aranyérmes tőrözőnek. Vajon hogyan tovább? "Mindenképp szusszannom kell egy nagyot, ki kell hevernem a történteket, mert az embert ez azért megtöri. Azért folytatom, nem adom fel - akár Londonban is vívni fogok, csak legyen még csapat!"

Bernát Zoltán, a tőrözők szövetségi kapitánya nem akarta megtenni azt a lépést, hogy kirúgja a csapatban csak tartalék, egyéniben pedig nem is induló Ujlaky Virgine-t. Mindenesetre a 24 éves vívónő ügye a vívószövetség elé kerül. "Bejutott a csapat a legjobb négy közé, nem szeretném ezt elrontani. A szövetség dönt majd az esetről, megvizsgálja, mi történt pontosan, én addig nem kívánok ezzel foglalkozni. Legyen elég ennyi: Ujlaky nem fogadta el a döntésemet, nem vetette alá magát a csapat érdekeinek."

"Ami ebből az én hibám: amikor láttam, hogy nem fogadja el sem a MOB, sem a vívószövetség elnökségének a döntését, de az enyémet sem, akkor nem tettem ki. Azt gondoltam, hogy nagyon sokat dolgozott, sokat tett ennek a csapatnak a kvalifikációjáért, úgy véltem, megérdemli, hogy itt legyen az olimpián. Nem hittem, hogy idáig fajul ez a történet" - vallotta be a szakember.

A kezdetekről, a honosításról így beszél: "Négy évvel ezelőtt francia színekben junior világbajnok lett, és még előtte egy évvel odajött hozzám, hogy dolgozzak vele, mert nem jön ki a francia vezetéssel. Dolgoztam vele, vb-aranyérmes lett, s mivel a nagyapja magyar volt, megkapta a magyar állampolgárságot. Azóta folyamatosan én készítem fel: tavaly a felnőtt vébén a döntőben volt, valamint Európa-bajnokságot nyert. Úgy vélem, mint vívó, nagyon nagy szükség volna rá, de mint ember, nagyon nagy kérdőjeleim vannak, nagyon nagy károkat okoz a csapatnak."

A vívóktól előzetesen három érmet - közte egy aranyat - várt a szakma, ehelyett Mincza-Nébald Ildikó párbajtőr egyéniben szerzett bronzérmén kívül két negyedik (tőrcsapat, Boczkó Gábor) és egy ötödik (Knapek Edina) hellyel zárta szereplését a magyar együttes. A zárónapon a Decsi Tamás, Lontay Balázs, Nemcsik Zsolt, Szilágyi Áron összeállítású férfi kardcsapat előbb az Egyesült Államoktól, majd Kínától is vereséget szenvedett, s végül Egyiptomot legyűrve az utolsó előtti helyen fejezte be a küzdelmeket.