Peking a legnagyobb esélyes

Vágólapra másolva!

Hogy ki lesz a győztes, csak tippelni lehet. A 2008-as olimpiai helyszín (és a jövő hétfőn esedékes NOB-elnök) választásakor a 122 NOB-tag szavaz, titkos voksolással. Az alapszabály értelmében az a város győz, amely többséget kap.

Ha ez az első körben nem jön létre, akkor kiesik a legkevesebb szavazatot kapott, s minden megy tovább addig, amíg eredmény nem születik. Holtverseny esetén az ülést levezető elnök (jelen esetben Juan Antonio Samaranch) szavazata dönt.

A 2008-as olimpiára eredetileg 10 város adta be pályázatát, ezek közül a NOB végrehajtó bizottsága a tavaly augusztus 28-i tanácsülésén ötöt (Bangkok, Kairó, Havanna, Kuala Lumpur, Sevilla) már "kiselejtezett". Az öt megmaradó pedig péntekig reménykedhet. Oszaka esélyei nem túl kedvezőek, bár a japán kormány és a város önkormányzata mindent elkövet a siker érdekében. A japán gazdaság erőssége megmutatkozik az impozáns létesítményekben és a tervekben - Oszaka minden létező garanciával rendelkezik a játékok sikeres megszervezése és lebonyolítása érdekében. Egyetlen dologban van nagyobb elmaradása a vetélytársakkal szemben: a támogatottságban. A NOB felmérése alapján ugyanis Japán lakosságának mindössze 51 százaléka támogatja az ötkarikás játékokat, és még Oszaka lakosainak is csupán 52 százaléka álla rendezés mellett.

Párizs már két alkalommal (1900, 1924) rendezhetett olimpiát - nagyrészt Pierre de Coubertin áldásos tevékenységének köszönhetően. Nos, gazdaságilag semmi sem kérdőjelezheti meg Franciaország alkalmasságát: a stabil állapotok mellett a rendkívül alacsony munkanélküliségi ráta Párizs mellett szól.

Sőt, az 1998-as labdarúgó világbajnokság is jó ajánlólevél. Ami viszont Oszaka esetében baj, az probléma Párizsnál is. A főváros lakosságának mindössze 66 százaléka szeretne olimpiát látni, ez az adat Franciaországra vetítve 65 százalékos. Torontó kifejezetten kellemesen érzi magát, Bob Ricardson, a pályázó város vezetője szerint versenyképesek lehetnek.

Ezt főként arra alapozza, hogy a 2004-es nyári játékoknál Athén és Róma, illetve a 2006-os téli olimpiai játékoknál Torino és Sion közül a kevésbé esélyes nyert. A kanadai gazdaság erősségét az emelkedő GDP jellemzi. Torontó is rendelkezik megfelelő kormánygaranciákkal, sőt, megnyerte magának Ontario megye százszázalékos támogatását is. A NOB szerint a lakók 71 százaléka szeretne olimpiát rendezni, míg Kanada lakosságának 67 százaléka áll a verseny megrendezése mellett. Furán hangzik, de talán még Isztambulnak is van esélye - legalábbis a felmérések ezt bizonyítják. A támogatottság kimagasló: 86 százalék a város és az ország egészét tekintve egyaránt. Az olimpiai törvény elfogadása azt is garantálja, hogy a versenyeket majdnem teljes egészében egy 584 hektáros "olimpiai városban" rendezhetnék meg.

A legnagyobb esélyt azonban mindenki Pekingnek adja. Nemcsak azért, mert a 2000-es olimpia odaítélésekor toronymagas esélyesként hatalmas meglepetésre elvérzett Sydneyvel szemben, hanem azért is, mert gazdaságilag komoly fejlődésen ment keresztül. Kína az elmúlt tíz esztendő alatt megnégyszerezte külkereskedelmi bevételeit: míg 1990-ben 117 milliárd dollárt "fogalmazott", addig 2000-ben ez az érték már 474 milliárdra nőtt. Az ország Japán második, az Egyesült Államok és az Európai Unió negyedik legnagyobb kereskedelmi partnere. A kínai közvélemény 96 százaléka várja az olimpia megrendezését.

A külföldi sajtóban sorra jelennek meg olyan cikkek, miszerint Kína az emberei jogok sárba tiprása miatt (célozva az 1989-es Tienanmen téri véres eseményekre is) nem érdemli meg a rendezés jogát. "Nem aggódunk, nyugodtan utazunk el Moszkvába" - válaszolta a vádakra Jiang Xiaoyu, a pekingi szervezőbizottság elnöke. "Magabiztosan várjuk a számunkra kedvező döntést, amely már 8 éve a szemünk előtt lebeg.”

A legutóbbi olimpiák szavazásának végeredménye:

91. NOB-kongresszus (1986. október 16., Lausanne): Barcelona 47 szavazat, Párizs 23 szavazat, Brisbane 10 szavazat, Belgrád 5 szavazat (további résztvevők: Birmingham, Amszterdam). Az 1992-es olimpiát Barcelona rendezhette.
96. NOB-kongresszus (1990. szeptember 18., Tokió): Atlanta 51 szavazat, Athén 35 szavazat (további résztvevők: Belgrád, Manchester, Melbourne, Toronto). Az 1996-os olimpiát Atlanta rendezhette.
101. NOB-kongresszus (1993. szeptember 23., Monaco): Sydney 45 szavazat, Peking 43 szavazat (további résztvevők: Berlin, Isztambul, Manchester). Az 2000-es olimpiát Sydney rendezhette.
106. NOB-kongresszus (1997. szeptember 5., Lausanne): Athén 66 szavazat, Róma 41 szavazat (további résztvevő: Buenos Aires, Fokváros, Stockholm). A 2004-es olimpiát Athén rendezheti.