Sok sportoló nem vette komolyan a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) tavaly év végi leveleit, amelyekben arra figyelmeztette az élsportolókat, hogy a tiltólistára felkerült a Mildronat nevű gyógyszer hatóanyaga, a meldonium. Ahogy a Magyar Antidopping Csoport fogalmazott, bebizonyosodott, hogy a szert a sportolók meg nem engedett teljesítménynövelési céllal használják. Javítja ugyanis a vérkeringést, a sportolóknál így növeli a fizikai és mentális terhelhetőséget.
Januárban a sort a 33 éves orosz Eduard Vorganov nyitotta, de az ő lebukásának a híre a kerékpársport viselt dolgai miatt szinte elsikkadt. Aztán amikor az olimpiai és Európa-bajnok orosz jégtáncos, Jekatyerina Bobrova, majd Marija Sarapova is pozitív tesztet produkált a meldonium használata miatt, rögtön ismertté vált a szer.
Az elmúlt héten ugyancsak meldoniummal bukott le a rövidpályás gyorskorcsolyázó olimpiai bajnok Szemjon Jelisztratov, illetve az Európa-bajnok Jekatyerina Konsztantinova, az ötszörös világbajnok gyorskorcsolyázó Pavel Kulizsnyikov, a grúzok olimpiai ezüstérmes kötöttfogású birkózója, Davit Modzmanasvili, valamint az etióp születésű, de svéd színekben versenyző 1500-as világbajnok futó, Abeba Aregawi is.
Veretes névsor.
Úgy tűnik tehát, az anabolikus szteroidokat és az EPO-t felváltotta a meldonium, és nem kétséges, hogy a következő hónapok még sok meglepetéssel fognak szolgálni.
A Zeit német hetilap a minap idézett egy tanulmányt, amely szerint az idén
két hónap alatt 8300 doppingtesztből 182 volt pozitív
a szer miatt.
Elterjedését támasztja alá a British Journal of Sports Medicine kutatása is, amely szerint
a tavalyi bakui Európa Játékokon közel ötszázan élhettek vele.
A 762 levett vizeletmintából ugyanis 66-ban megtalálták a nyomát, ráadásul ezek a minták 15 különböző sportág képviselőihez tartoztak.
Képzeljen el egy olyan olimpiai atlétikaversenyt, amelyen egyetlen orosz sportoló sem vehet részt, a közép- és hosszútávfutó versenyeken se piros-fekete, se zöld mezben nem futnak az élbolyban versenyzők, és európaiak is eséllyel pályáznak a dobogóra! Ez a forgatókönyv minden további nélkül megvalósulhat Rióban.
Az oroszok nagyon közel állnak ahhoz, hogy egyetlen atlétát se küldhessenek Brazíliába.
A Nemzetközi Atlétikai Szövetség tavaly november 13-án függesztette fel meghatározatlan időre az orosz sportági szövetség tagságát, miután a WADA a vizsgálata során arra a megállapításra jutott, hogy Oroszországban széles körű, szisztematikus doppingolás zajlik. Ez volt az első eset, hogy az IAAF egy tagszövetségét felfüggesztette sorozatos doppingesetek miatt.
Az eltiltás jelenleg is érvényben van, Dick Pound, a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség (WADA) orosz doppingbotrányt vizsgáló független bizottságának vezetője pedig a héten kijelentette, nem engedélyezné az orosz atléták részvételét az olimpián.
Oroszország négy éve Londonban 104 atlétával képviseltette magát (ez a teljes orosz delegáció negyedét tette ki), és a sportági éremtáblázaton az Egyesült Államok mögött a második helyen végzett nyolc arannyal, négy ezüsttel és öt bronzzal. A győztesek közül később Szergej Kirgyapkinról (50 km-es gyaloglás), Marija Szavinováról (800 m), Julija Zaripováról (3000 m akadály) és Jelena Lasmanováról (20 km-es gyaloglás) is bebizonyosodott, hogy doppingolt.
Az oroszok után következtek a kenyai és az etióp világklasszisok. Kenyában a 2012-es londoni játékok óta 40 atléta akadt fent különböző vizsgálatokon, de mivel a helyi doppingellenőrzések rendszere megbízhatatlan, sokkal több gyanús sportoló is lehet. Március elején aztán kilenc etióp atlétával szemben is doppingvádak merültek fel, közülük öten állítólag a világ legjobbjai közé tartoznak.
Londonban a kenyaiak 11 (2 arany, 4 ezüst, 5 bronz), az etiópok 7 érmet szereztek (3 arany, 1 ezüst, 3 bronz). A tavalyi kínai vébén még jobban szerepeltek: Kenya 16 éremmel az összesítés élén végzett (7 arany, 6 ezüst, 3 bronz), Etiópia nyolc éremig jutott (3 arany, 3 ezüst, 2 bronz).
A Nemzetközi Olimpiai Bizottság zászlaja alatt a menekültstátusszal bíró sportolók is részt vehetnek a játékokon, erről március elején döntött a NOB végrehajtó bizottsága. Összesen 43 sportoló került be a bő keretbe,
a tervek szerint akár 10 versenyző is ott lehet a játékokon.
"A menekültválság mérete mindannyiunkat megérintett. A riói olimpián szereplőkkel reményt szeretnénk küldeni mindenkinek, ezt a csapatot ugyanúgy kezeljük majd, mint a többi nemzet válogatottjait" – nyilatkozta Thomas Bach, a NOB elnöke.
A CNN három sportolót külön is kiemelt: a 17 éves Ysra Mardini szíriai menekültként egy felborult gumicsónakból vergődött partra Leszbosz szigetén. Jelenleg Németországban él, a NOB ösztöndíjalapjából készül, és úszásban szeretne indulni.
Az iráni Raheleh Asemani jelenleg postásként dolgozik Belgiumban, de minden esélye megvan arra, hogy a dzsúdósok között ott legyen Rióban.
Csakúgy, mint a szintén cselgáncsozó Yolande Mabika, aki három éve megszökött a polgárháború sújtotta Kongói Demokratikus Köztársaságból, és Brazíliában lelt menedékre.
Sajnos nem harcolhatok a hazámért, de az olimpián a világ összes menekültjéért küzdeni fogok"
– mondta Mabika. Hozzátette, reméli, hogy az olimpiai részvétellel a családja is rátalál, három éve ugyanis senkiről sem kapott hírt az otthon maradottak közül.
A Zika-vírusról fél éve még senki sem hallott, akkor lett érdekes, amikor az Egészségügyi Világszervezet (WHO) kapcsolatba hozta a magzatoknál előforduló kóros kisfejűséggel, majd kiderült, hogy Brazíliában viszonylag gyakran előfordul. Az amerikai járványügyi hivatal februárban külön felhívta a figyelmet arra, hogy nem tanácsolja a terhes nőknek, hogy Rio de Janeiróba utazzanak.
A WHO február elején globális egészségügyi vészhelyzetet hirdetett, mert becslései szerint idén négymillióra emelkedhet a Zika-lázas megbetegedések száma az amerikai kontinensen.
A sportolók között sincs teljes nyugalom, Ausztrália, Új-Zéland és az Egyesült Államok olimpiai bizottsága a sportolókra bízza, akarnak-e indulni, vagy sem, míg az amerikai női futballválogatott kapusa, Hope Solo kijelentette, ha most kezdődne az olimpia, nem venne részt.
Ha a sportolók a szúnyogok ellen sikeresen is védekeznek, még mindig ott lesz a környezetszennyezés okozta aggodalom. Amikor Brazília elnyerte a rendezési jogot, a kormány megígérte, hogy a közeli öblökbe ömlő szennyvíz mennyiségét 80 százalékkal csökkenti. Egy éve viszont jelezték a NOB-nak, hogy a nyomornegyedek miatt aligha fog ez sikerülni (állítólag a 60 százalék is csoda lenne), így aztán hétről hétre halpusztulásról és fertőzésekről írnak a lapok.
A helyi Olimpiai Park közelében lévő Jacarepagua-lagúna, illetve a Guanabara-öböl mellett rendszerint döglött halak borítják a partot és a strandot. Mario Andrada, a szervezőbizottság szóvivője szerint
most kéthetente vizsgálják a vízminőséget, a játékok alatt pedig naponta végeznek ellenőrzéseket.
A korábbi vizsgálatok kimutatták, hogy a nyílt vízi viadalok – vitorlázás, evezés, kajak-kenu, triatlon és a hosszútávúszás – versenyzői komoly fertőzésveszélynek lesznek kitéve. A riói szervezők mindezek ellenére változatlanul állítják, hogy nem lesz komoly egészségi kockázat.
A Salt Lake Tribune-ban az amerikaiak egyik evezőse, Genevra Stone osztotta meg saját élményeit. A sportoló szerint a versenyen kiemelt elővigyázatosságra lesz szükség.
"Egyedül vagyok a hajóban, senki sem figyel rám, amikor edzeni megyek.
Ezért csak rajtam múlik, hogy mindent megteszek-e a biztonságom érdekében.
Az összes vizespalackomat zárható műanyag zacskóban tárolom, a biztonság kedvéért mindig kétszer ellenőrzöm, jól zártam-e le. Amint a partra érek, jöhet az alapos, fertőtlenítő kézmosás, majd az evezőket is alaposan lesúrolom, hogy ne maradjon rajta baktérium vagy vírus” – mondta.
Az írás emlékeztetett arra, hogy tavaly augusztusban egy tesztversenyen a 40 tagú amerikai evezős csapatból 13 sportoló is gyomorfertőzést kapott. Azt gyanítják, hogy a vízszennyezés okozta a betegséget, az ESPN szerint például csak a Guanabara-öbölbe 150 ezer liter szennyvíz ömlik percenként.