Az este során eldőlt, hogy ki ülhet fel a legutóbbi három olimpiát megnyerő legenda, Usain Bolt trónjára férfi 100 méteren. Ehhez először az elődöntőkből kellett továbbjutniuk a két és fél órával későbbi fináléba.
A háromból talán az első elődöntőben jött össze a legerősebb mezőny, és az eddig 400 méteres specialistának elkönyvelt Fred Kerley 9.96-ot futva legyőzte a riói bronzérmes André de Grasse-t (9.98) és a 2013-as világbajnok Yohan Blake-et is. Utóbbi csak a hatodik lett futamában, így ő biztosan kiesett.
Trayvon Bromell a második futamban 95 méterig magabiztosan vezetett, de végül Zharnel Hughes 9.98-cal megelőzte őt. Sőt, az amerikai sprinternél célfotóval még a nigériai Enoch Adegoke is előrébb ért célba, így 10.00-s eredményével izgulnia kellett, hogy idővel meglegyen neki a döntő.
Akani Simbine személyében talán a harmadik futamban láthattuk a legnagyobb esélyest, de az idei Gyulai István Memorial győztese csak a negyedik lett. Su Bingtian valami félelmetesen jött el a rajtból, és előnyéből pár centiméter meg is maradt. 9.83-as új Ázsia-csúccsal jutott döntőbe, Ronnie Bakert és Lamont Jacobst egy századdal megelőzve. Simbine 9.90-nel lett a negyedik, így Bromell nem jutott be a fináléba, amihez kereken 10 másodperces idő is elég volt.
1932 óta az első olyan 100 méteres döntőt láthattuk, amiben négy kontinens is képviseltette magát. A hatalmas feszültséget a brit Hughes bírta a legkevésbé, aki kiugrott, amiért kizárták őt. A második rajtot Simbine kapta el a legjobban, majd Kerley és Jacobs álltak az élre, és végül az olasz tudott diadalmaskodni.
Az olasz Lamont Marcell Jacobs 9.80-as új Európa-csúccsal megnyerte a 100 méteres síkfutást.
A második helyen Fred Kerley, a harmadikon André de Grasse ért célba.
Női 100 méteres gátfutásban Kozák Lucának szurkolhattunk, hogy sikerüljön neki a döntőbe jutás. A 25 éves magyar atléta rögtön az első elődöntőben tehetett ezért sokat. Ugyan nem kapta el jól a rajtot, de az ötödik-hatodik gátra már úgy nézett ki, hogy felveszi a ritmust, amikor három pályával beljebb Yanique Thompson óriási sikítás közepette hatalmasat bukott, ami talán Lucát is megzavarhatta.
„Kicsit nem volt jó a rajtom, nagyon elment a mezőny, ilyenkor már nem magamra figyelek, hanem minden másra. Nagyon letalpaltam a gátat, nem tudok mit mondani, kell egy pár hét, hogy rendbe tegyem magamban a dolgokat.
Egy ilyen futás után senki nem lenne elégedett, érzem és tudom, hogy jobb a formám, szeretném majd három év múlva az olimpián, vagy akár már jövőre a vb-n és Eb-n bebizonyítani, hogy helyem van a legjobbak között és többre vagyok képes.
Nem a feszültség volt a gond, nagy volt bennem a bizonyítási vágy, hogy megmutassam, hogy a tavalyi országos csúcs után ismét tudok 12.70 körül futni" – mondta magyar csúcstartó versenyzőnk az M4 Sportnak.
A rajtgépekkel komoly gond volt, többször is visszalőtték a futókat. A második futamban a világcsúcstartó Kendra Harrison 12.51-gyel „csak" második lett a 12.40-et futó Britany Anderson mögött.
A harmadikban az idei évben szintet lépő Jasmine Camacho-Quinn volt a legjobb. A Puerto Ricó-i 12.26-tal nemcsak a világ idei legjobbját, de az olimpiai csúcsot is megjavította.
Csupán hat századot kellene javítania ahhoz, hogy megdöntse a világrekordot
– egy még jobb rajttal ez nem tűnik lehetetlen feladatnak.
Alapesetben a Gyulai Memorial szintén visszatérő vendége, a katari Mutaz Essa Barshim lett volna a férfi magasugrás legnagyobb esélyese, de idén kevesebbet láthattuk apróbb sérülése miatt. A vb-címvédőnek olyan egyéniségekkel kellett, hogy szembenézzen, mint Ilya Ivanyuk, Mikhail Akimenko, Maksim Nedasekau vagy Gianmarco Tamberi. 2.33 méterig egyikük sem került komoly bajba, tízen is átvitték a 2.30 méteres magasságot.
Azonban Ivanyuk, aki a tavalyi Gyulai Memorialt is megnyerte, 2.33 méteren meglepetésre kiesett. Barshim és Tamberi 2.37 méterig egyet sem hibázott, mellettük Nedasekau, Woo Sang-hyeok, Brandon Starc és JuVaughn Harrison is bent voltak még 2.39-en. Itt már mindannyian megakadtak, majd
Barshim és Tamberi úgy döntöttek, hogy megosztoznak az olimpiai aranyérmen.
Újabb rendkívül sportszerű pillanatnak lehettünk szemtanúi.
Yulimar Rojas már elsőre olimpiai csúcsot ugrott hármasugrásban. 15.41 méteres ugrásával már szinte biztosan olimpiai bajnoknak mondhatta magát, így gyakorlatilag öt lehetősége maradt arra, hogy megdöntse Inessa Kravets 15.50 méteres világrekordját.
Ez az utolsó kísérletére sikerült is neki, így
Yulimar Rojas 15.67 méteres ugrásával egy 26 éves világrekordot adott át a múltnak.
Az ezüstérmes portugál Patricia Mamona (15.01 méter) és a bronzérmes spanyol Ana Peleteiro (14.87 méter) is új országos csúcsot ugrott.
A férfi 800 méter elődöntőjében a kenyai Ferguson Cheruiyot Rotich (1:44.04), férfi 400 gáton a norvég Karsten Warholm (47.30) kvalifikált a leggyorsabb idővel a fináléba.