Úgy döntött a hegymászók szövetsége, hogy nem küld expedíciót Ozsváth Attila felkutatására. Ozsváth a szövetség elnökhelyettesével, Banai Tibor Péterrel túrázott Pakisztánban. Július 24-én Ozsváth az alaptáborból egyedül ment vissza a hegyen hagyott felszerelés egy részéért, és soha nem tért vissza. Banai napokig hiába kereste, majd jelentette társa eltűnését, és visszatért Magyarországra.
"Legalább egy hétbe kerülne, mire nekiláthatna a keresésnek egy innen induló expedíció" - mondta Nagy Sándor, a szövetség elnöke. "Figyelembe véve, hogy már most két hete nem tudni semmit Attiláról, irreális azt gondolni, hogy életben találnánk. Ilyen sokáig élelem nélkül, abban a hidegben, teljesen kimerülve... Beszéltem a szövetség több tagjával, és mindnyájan úgy látjuk, hogy értelmetlen lenne nekiindulni."
Arról nem is beszélve, hogy óriási területen kellene kezdeni a kutatást, és a mentőknek semmi támpontjuk sem lenne. "Igaz, volt már példa arra, hogy elraboltak hegymászókat, és azok csak később kerültek elő, de ebben az esetben ez sem képzelhető el, mert azon a vidéken semmilyen civil mozgás nincs, senki más nem járt arra, csak a hegymászók" - magyarázta Nagy Sándor. Hozzátette, hogy nem pénz kérdése, mert a múlt héten, amikor először hallották, hogy eltűnt Ozsváth, néhány ember előteremtette volna a szükséges pár milliót, de már akkor is teljesen reménytelennek tartották a vállalkozást.
"Sokféle találgatást hallani, hogy mi is történhetett Ozsváthtal" - mondta a szövetség elnöke. "Arról azonban senki sem beszél, hogy ilyen esetnek nem lenne szabad előfordulnia. Mármint annak, hogy valaki egyedül megy fel a hegyre. A legfontosabb szabály a hegymászásban, hogy egyedül soha. Megcsúszik az ember, beszorul egy résbe, ha ott a társa, kihúzza, de ha egyedül van, menthetetlen. Megdöbbentő, hogy alig egy éven belül két tapasztalt magyar hegymászó is így járt, hiszen tavaly az Everest-expedícióban Gárdos Sándor is egyedül volt, amikor lezuhant."