Nyugati túraajánlat: Velem, Írott-kő, Cák

Kihasználva az időjárás tavasziasra fordulását, újabb túrára szántuk el magunkat. A célállomás ezúttal az ország nyugati vége, a Kőszegi-hegység, azon belül is Írottkő-Natúrpark volt. Útvonalunkat fotókkal dokumentálva szeretnénk kedvet csinálni a természetjáró olvasóknak, hogy ha lesz idejük, ne hagyják ki hazánk ezen gyönyörű táját sem.

Képgaléria

Szállásunknak a Szombathely és Kőszeg között fekvő Velem községet választottuk, ahol néhány éve egy üdülőfalu nyílott. Novákfalva a maga 55 kis házával ideális pihenőhelyet ígér, eltéveszteni nem lehet, hiszen amellett, hogy táblák jelzik az utat, Kőszegszerdahely után, a Velem tábla előtt 50 méterrel már látszik a "település".

Már a környező helyek látványa is túrára csábít, főleg, hogy nyugati irányba egy kis piros kupolás templom világlik ki az erdőből. Maga Velem települése több útvonalon érhető el, a legromantikusabb kétség kívül a Kőszeg - Szabó-hegyen átvezető ösvény, ahol illik betartani a 30 km/h-s sebességet, ugyanis ha szembe is jön autó, nagyon nehéz kitérni előle. A falu feletti hegyen lévő templomocska a Szent Vid-kápolna, amelyhez a kék körjelzés visz el - aki megretten a nagy emelkedőtől, az a Kőszeg felé vezető autóútról balra letérve járművel is ellátogathat oda.

Elérve a kápolnát a Szent Vid-hegy legmagasabb pontjára jutunk, 568 m tengerszintfeletti magasságra. A kutatások alapján a Római Birodalom idejében a kápolna előtt látható alapokon egy őrtorony állt, innen védték azt a vízvezeték-rendszert, amely az egykori Savariát, a mai Szombathelyt látta el a Kőszegi-hegység vizével.

Kilátó 884 méterrel a tengerszint felett [origo]

A tatárjárás után a Németújváriak főnemesi dinasztiája épített várat, amelyet 1289-ben Albert osztrák herceg foglalta el, ám miután III. Endre király a székesfehérvári országgyűlésen elrendelte, más várakkal együtt, Szent Vid várának lerombolását, azt 1296-ban végre is hajtották. A Szent Vid-kápolna alapjait valószínűleg a XV. században rakták le. A most látható templom azonban jóval későbbi, barokk stílusban épült, egyszerű épület, a nyugati homlokzata előtt álló toronnyal - minden bizonnyal a XVIII. században Hilárián szerzetes-remete a romokban heverő vár keleti bástyájánál építtette. A vár megmaradt köveit a lakosság hordta szét építkezéseihez, és ma már csak nyomaiban található meg a Várhegyen.

Az egykori várudvar területén turisták számára padok találhatók, s említést érdemel a "mini-Golgota" is, a három kereszttel. Egy emlékkő jelzi: 1977 és 1989 között itt volt az országos Kék-túra nyugati végpontja.

A kék körjelzés továbbhalad nyugat, északnyugat irányba, egészen a Hörmann-forrásig. A "lusták" még ezt az utat is megtehetik autóval, de ha az Írott-kőre vágynak, akkor meg kell elégedniük ennyivel. A további 2,3 km-en ugyanis már lábaikra kell hagyatkozniuk. Az út ugyan közepesen nehéz, de biztos, ami biztos, a kulacsokat érdemes megtölteni a forrásnál, amely nem bővízű, viszont finom és hideg. A kis értől talán száz méterre egy hajdani katonai objektum található, valószínűleg a rendszerváltás előtt szovjet és magyar katonák védték a határt. A hatalmas terület teljesen elhagyatott, az épület maga szilárdan áll. Felmerül a kérdés: az ilyen helyeket miért nem lehet hasznosítani, akár turistaházként, akár gyermektáborként? Betonút vezet oda, forrás van, áramot eljuttatni már nem ördöngösség...

Cáki pincesor [origo]

Az Írott-kőre vezető út nem túl meredek, ottjártunkkor kisgyermekes családok is meglátogatták a 884 méter magas csúcsot. A Hörmann-forrást elhagyva balra vezet a kék jelzés, az első 500 méteres kaptató után már kellemesebb a séta. Az 50 perces kirándulás végén egy kilátó várja a csúcs meghódítóit, ennek bejárata Ausztria felől van, s bár általában igazoltatás nélkül látogatható, de az osztrák határőrök őrzik. A kilátóba felérve minden irányba kis térképek jelzik, mit lehet látni, tiszta időben akár a Balatonig is ellátni.

A visszaút jóval könnyedebb, hiszen végig lejtőn kell haladni. Aki még nem elégedett a sétamennyiséggel, az a Hörmann-forrástól a kék jelzésen észak felé megnézheti még a Stájer-házakat és az Erdei Múzeumot. Visszatérve a "bázisra", Velembe, a szomszéd faluba még át lehet látogatni, a cáki műemléki pincesor igazi unikum, ma szabadtéri néprajzi műemlékként működik.

Pincési László