Jelentős doppinghasználat az amatőrsportban is

A tapasztalatokról beszámolva Viviane Reding, a bizottság oktatási, kulturális és sportügyekért felelős tagja felhívta a figyelmet arra, hogy míg a versenysportban jól ismert ez a probléma, az amatőrökkel kapcsolatban senki nem beszél róla.

Az utóbbi években Észak-Amerikában végzett felmérések szerint a 11-12 éves fiúk tizenegy százaléka szed rendszeresen szteroidokat, Európában azonban mindeddig nem álltak rendelkezésre adatok arról, mennyire elterjedt e szerek használata a versenysporton kívül, vagyis az iskolákban, amatőrsportklubokban, fitnesz szalonokban és más hasonló helyeken - állapította meg Reding. A bizottság ezért kezdeményezte a vizsgálatot, amely kiterjed a doppingszerek kereskedelmi forgalmazására és a táplálékkiegészítők problémájára is.

Az EU-tagországokban összesen mintegy 23 ezer konditerem működik, becslések szerint 16 millió rendszeres látogatóval. A vizsgálat megállapításai szerint minél intenzívebben folytatja valaki ezt a tevékenységet, annál nagyobb valószínűséggel használ teljesítményfokozó szereket. Ezeknek azonban komoly mellékhatásai lehetnek - felgyorsult anyagcsere, orrvérzés, szívritmus-zavarok, agresszívvé váló viselkedés -, amelyekkel egyébként többnyire a felhasználók is tisztában vannak.

Reding asszony idézte a brit orvosok szövetségének a múlt hónapban közzétett állásfoglalását, amely rendkívül aggasztónak nevezte, hogy a szteroidok szabadon hozzáférhetőek az interneten és a feketepiacon. Hasonlóan problematikusnak minősítette e szerek forgalmazását a francia kormány megbízásából nemrég elvégzett egyik vizsgálat is, amely szerint a fiatalok nagymértékben ki vannak téve a doppingolás veszélyeinek.

Az unió támogatásával készített tanulmány megállapítja: az anabolikus szteroidok, a növekedést serkentő hormonok és más hasonló szerek feketepiaca (illegális előállítása, behozatala, illetve forgalmazása) egyedül Németországban évi 100 millió eurós nagyságú. A táplálékkiegészítőkből származó bevétel a kontinensen egymilliárd euróra becsülhető.

Több mint valószínű, hogy a probléma kiterjedtebb annál, mint ami a tanulmányból következne, mert az érintettek közül a legfiatalabbak hajlandóak ugyan elmondani, milyen szereket szednek, az idősebbek azonban gyakran nem. A vizsgálat eredményei között szereplő hatszázalékos arány tehát csaknem biztosan alacsonyabb a valóságosnál.

A tanulmány szerzői többek között javasolták, hogy valamennyi tagország rendszeresen - három évente - végezzen szabványosított felméréseket a doppingszerek használatáról a fitneszszalonokban, az iskolákban és az egyetemeken, a 12-18 év közötti korosztályra összpontosítva.

Korábban:

A doppingolóknak csak a töredéke bukik le