Az eredmény mégis mindenkit meglepett, ugyanis a hírek szerint havi 800 merülést hajtanak végre a roncsnál hazai és külföldi búvárok. Jelentős számban olyan búvárok merülnek itt, akik kifejezetten a Brisbane kedvéért utaztak Észak-Queenslandbe.
Az egyik helyben dolgozó búvároktató, Rebecca Turner azt emelte ki, hogy ezek után az utazók nem indulnak egyből a Nagy Korallzátonyhoz, hanem a Brisbane miatt merülnek a környéken. Itt ráadásul még nem nagyipari jellegű a merültetés. Michael McKinnon szerint a roncs helyzete ideális, védve van az áramlásoktól, tehát a tapasztalt búvárok mellett a kezdők számára is ideális. A nyári időszakban hetente hatszor kimentek a Brisbane-hez, de télen is kijárnak hétvégente, illetve alkalmanként hét közben is. A Sydney közelében található roncsok akár 60 méteres mélységben is vannak, ami már csak tapasztalt búvárok által elérhető mélység, szemben a Brisbane-nel, ami 27 méteren nyugszik, tehát az Open Water minősítésű búvárok is leereszkedhetnek a fedélzet szintjéig, ami nagyjából 18 méteren van.
Greg Riddell boldogan beszélt az általa tapasztalt fellendülésről. A Brisbane legénységének több tagjával is merült már a hajónál, ami meglátása szerint betölti a helyi búvárüzletágban eddig meglévő hiányt. A korallok és az élővilág érdekesek voltak ugyan, de nem volt meg az a karakteres, egyedi látnivaló, amihez a búvárok köthették volna a helyet. Egy korallzátony kedvéért ugyanis nem feltétlenül utazza át senki a fél világot, de a Brisbane-t annál többen szívesen megmerülnék.