Hazai pályán kapták el a Lakerst

Sikerült meglepetést okoznia a Detroitnak az NBA nagydöntőjének első meccsén: Shaquille O'Neal 34 pontja ellenére is idegenben 87-75-re legyőzték a sokkal többre értékelt Los Angeles-ieket. A következő meccs két nap múlva lesz ugyanitt.

eredmény, döntő, 1. mérkőzés:
Los Angeles Lakers - Detroit Pistons 75-87 (19-22, 22-18, 17-24, 17-23)
Los Angeles, 18 997 néző
pontszerzők: S. O'Neal 34 (11 lep.), Bryant 25/3, George 5/3, Malone 4 (11 lep.), Payton 3/3, Fisher 2, Medvegyenko 2, illetve Billups 22/6, R. Wallace 14/6, Hamilton 12, Prince 11/3, B. Wallace 9, Williamson 7, Campbell 6, Hunter 5, Okür 1

Többé senki nem mondhatja, hogy a Pistons érdemtelenül jutott a fináléba, és az is megdőlt, hogy az arany-lila szupercsapat lemosná a kevésbé cicomás keleti bajnokot. A Detroit a maga nyomulós, szemtelenkedős játékával sarokba szorította a jóval esélyesebbnek ítélt háromszoros bajnokot sehogy sem sikerült Shaquille O'Nealt tartani. A Lakers óriása bámulatosan hatékony mezőnymunkával (13/16, 81,25%) és tőle meglepően jó büntetőzéssel (8/12) 34 pontot dobott és leszedett még 11 lepattanót - mindkettővel a mezőny legjobbja volt -, de még így sem volt elég (hiszen lényegében ugyanez a csapat nyerte 2000 és 2002 között sorban a gyűrűket), és ezúttal valóban megnyílt a lehetőség, hogy a Nyugat hegemóniája végre megdőljön.

A játék irányítását végig a kezében tartva, a Lakers kulcsembereit okosan zavarva, kulcshelyzetekben őket hibára kényszerítve a Pistons annak ellenére magabiztosan nyert, hogy ahhoz, hogy győzelemhez segítse csapatát.

Ez azonban legfeljebb az őrzésére állított Ben Wallace-nak és társainak lehet személyes kudarc (Big Ben 9 pontot és 8 lepattanót szerzett, a veterán Elden Campbell pedig 18 perc alatt hatot, illetve négyet), a csapat többi része kiváló védekezéssel, és támadásban megnyugtató statisztikával (46,2%) megfogta a Lakers többi részét. Kobe Bryant például egész elfogadhatóan játszott három negyeden át, majd a negyedikben a szokásos önzésével (ami általában jól szokott elsülni) sokat rontott a saját és csapata helyzetén. 10/27-es akciózással gyűjtött 25 pontja (na meg az a 4-4 lepattanó, gólpassz és labdaszerzés, nem beszélve a két blokkja egyikéről, amikor egy ütemmel később felugorva egyszerűen rátenyerelt Rip Hamilton labdájára) még így is messze meghaladja a gyűrűk reményében a nyáron érkezett két veteránét.

Karl Malone (11 lepattanó, de csak négy pont 2/9-cel) és Gary Payton (3 pont) nem csupán messze elmaradt a megszokott teljesítményétől, de saját magukat is becsapva, kedvtelenül, a ritmust végig nem találva vergődtek a pályán, minőségi cseréknek híján lévő csapatukat ezzel tökéletesen cserbenhagyva. A Postás ilyen borzalmas mutatókkal is 44 percet volt a pályán, Slava Medvedenko és Rick Fox tökéletesen eltűnt, amikor leváltotta. Hasonló volt a helyzet az irányító poszton is, a Pistons fáradhatatlan zavarását nehezen bíró Kesztyű helyett Derek Fisher és Kareem Rush próbálkozott, de hiába. A vendégek külső alakzata védekezésben tökéletesen működött.

És a pontokat is hozta: ezúttal Chauncey Billups vette át a prímás szerepét, 22 ponttal volt a Pistons legjobbja, míg a Bryant szorításában sokat hibázó Hamilton csak 12-t dobott (a detroiti vezérdobó azért most hét pattanót és öt gólpasszt bevállalt). A meccs egyik hőse a rengeteget mozgó Tayshaun Price volt (11 pont, hat lepattanó, négy gólpassz, két labdaszerzés), és Rasheed Wallace is szerzett 14 pontot és nyolc pattanót. A Pistons játékosai, akik közül 11 pályára lépett és kilenc szerzett pontot, nem ugrándoztak örömükben a lefújás után, pontosan tudva, hogy edzőjük, Larry Brown előző csapata 2001-ben ugyanígy kezdte a nagydöntőt.

A Lakers azután sorban négyszer verte a Philadelphia 76erst, és védte meg a bajnoki címét. A Los Angeles-iek motiválatlanságát látva ma hajnalban szerző nem merne fogadni, hogy sikerül Phil Jackson mester nagydöntős mérlegét 10/10-re javítani. A mai játékuk alapján nem is érdemelnék meg.