Az NHL-es Chris Stewart sok csapatváltást túlélt már, de 2015-ben a cserehatáridő előtt ismét költöznie kellett. A kanadai TSN csatorna a cserestopot mindig élőben közvetíti, színesítésként pedig a nevesebb játékosokat felhívják élőben, hogy mik az első reakciók. Stewartnál ez annyira jól sikerült, hogy a szélső
a műsorvezetőtől, James Duthie-tól értesült arról, hogy már nem a Buffalo Sabres, hanem a Minnesota Wild játékosa.
Nem ritka eset, hogy egy játékost 1-2 nap leforgása alatt többször is elcserélnek. Ez általában azért történik meg, mert az adott embert egy csapat sokszor csak azért szerzi meg, hogy egy következő tranzakcióban egy másik játékosért el tudja cserélni. A rekordot ilyen tekintetben Luke Ridnour tartja, aki
hat nap alatt négyszer váltott csapatot – akaratán kívül.
Az irányító 2015 júniusában az Orlando Magictől Memphisbe került, ahonnan másnap Charlotte-ba. Órákkal később a Hornets is elcserélte őt Oklahoma City-be. Ott sem horgonyzott le, három nappal később már a Toronto Raptors játékosa volt. Pár nappal később a kanadai csapat is kitette a keretből, Ridnour pedig visszavonult.
Az egykori NHL-játékos, Rostislav Klesla esete is hasonló. A 2014-es cserestopkor a Phoenix Coyotes Washingtonba cserélte, a cseh bekk pedig boldog volt, hiszen kupaesélyes együtteshez került. Legalább is azt hitte, ugyanis a fővárosiak nem sokkal később Buffalóba küldték Kleslát, ahol a nagycsapatnál nem számítottak rá és szerették volna leküldeni őt az AHL-es fiókcsapatba, Rochesterbe.
Kleslánál ekkor telt be a pohár, nem jelent meg a klubnál és inkább visszavonult az NHL-től mindössze 31 évesen, a szezon kellős közepén.
Két évet még lehúzott a cseh bajnokságban, majd végleg abbahagyta.
Isaiah Thomas cseréje 2017 nyarán nagy port kavart az NBA-ben, pedig nem is ő volt a főszereplője. Az irányító élete legjobb idényén volt túl, 29 pontot dobott átlagban, ami a második legtöbb volt a ligában, imádták Bostonban,
húga tragikus halálának másnapján is játszott a playoffban,
ahol a csapatot konferenciadöntőig vezette. Élt, halt a Celticsért. Aztán nyáron Danny Ainge általános igazgató Clevelandbe cserélte a Kyrie Irvingért összeállított csomag részeként, Thomas pedig összetört és azóta sem találja magát, ráadásul a Cavaliersben annyira pocsékul játszott, hogy onnan is elküldték, Los Angelesbe. Az NBA jelenlegi legalacsonyabb játékosa egy videót is készített, amiben feleleveníti a történteket.
Dávid Kornél, Magyarország máig egyetlen NBA-t is megjárt kosarasa tudja, miként zajlanak ezek a cserék, hiszen egyszer ő is „áldozatul esett" egynek.
„Legjobb esetben személyesen közli ezt a játékossal az általános igazgató, vagy az ügynök, esetleg a menedzser hívja fel, de sokszor előfordult korábban, hogy újságból, TV-ből értesültek a játékosok, ma pedig internetről, főleg Twitterről.
Az újságíróknak kiváló kapcsolataik vannak és azonnal kiszivárogtatják ezeket az információkat.
A játékosok egyébként tisztában vannak azzal, hogy bármikor elküldhetik őket, de mindenki máshogy fogadja a hírt. Van, aki hosszú éveket játszik egy városban, megszokja a helyet, barátai vannak ott, családot alapít, imádják a szurkolók, majd hirtelen elcserélik. De az is jellemző, hogy valaki egy adott csapatnál keveset játszik, szeretne kitörni és egy új fejezetet nyitni az életében egy másik helyen, ahol több lehetőséget kap."
Az egykori erőcsatár arra is tisztán emlékszik, milyen volt, amikor ő is kapott egy hívást a Toronto Raptors játékosaként az NBA azévi cserestopjának napján, 2001. február 22-én.
„Egy bevásárlóközpontban sétáltam, amikor az egyik eladó mondta, hogy két csapattársamat, Muggsy Boguest és Mark Jacksont elcserélték New Yorkba. Ekkor még volt pár óra a zárásig, de amikor este hat lett, megnyugodtam kicsit, hiszen lejárt az idő.
Három perccel később felhívtak, hogy Corliss Williamsonnal és Tyrone Corbinnal együtt Detroitba cseréltek, még a határidő előtt. Nem volt mit tenni, hazarohantam, összepakoltam két táskányi cuccot, amivel felengedtek a repülőre, másnap reggel már Detroitban voltam.
Aztán kicsivel később, amikor volt egy szabadnapunk, akkor visszarepültem Torontóba, összeszedtem a többi holmimat és a kocsimat, majd hazavezettem Detroitba. És én még a szerencsésebbek közé tartoztam, sokszor valakit jóval távolabbi városba küldenek, akinek külön céget kell a költözéshez bérelnie."
Dávid Kornél történetéből is kiderül, hogy
az észak-amerikai sportok világa mennyire embertelen tud lenni.
A játékosok csak alkalmazottak, akiket adnak-vesznek a csapatvezetők annak érdekében, hogy saját együttesüket erősítsék, vagy pénzt spóroljanak, bármi áron. Ilyenkor nem számít, ki mit tett korábban a városért, a szurkolókért, vagy a csapatért, a tulajdonosok és az igazgatók csak a jövőbe tekintenek. A sportolók pedig a csapatépítés eszközei.