Generációk csatája az 53. Super Bowlon, ahol már a végeredmény is ismert

Már csak egy meccs maradt a 2018-as NFL-szezonból, ez pedig nem más, mint a Super Bowl. A két résztvevő, a New England Patriots és a Los Angeles Rams szinte teljesen ellentétes utat járt be idáig, most felidézzük, hogyan. A főszereplők bemutatásán kívül pedig a végeredményt is eláruljuk.

A New England Patriots útja a Super Bowlig

Akik szorosan követik az NFL-t, és/vagy Patriots-drukkerek, azok komoly deja vu-t érezhettek a csapat 2018-as szezonkezdeténél. Bill Belichick együttese 2017-ben is elvesztett kettő mérkőzést az első négyből, a szurkolók pedig hatalmas svunggal kongatták a vészharangokat: Brady öreg, rossz a taktika, a védelem borzalmas (akkor valóban történelmi mélységekben járt), itt a dinasztia vége. Annak a szezonnak Super Bowl lett a vége, ahol aztán a Philadelphia Eagles egy remek meccsen tudott nyerni.
Ezt az idényt egy akkor még gyenge Houston elleni győzelemmel kezdte a csapat, aztán becsúszott két kínos vereség. A második héten az AFC főcsoportdöntőjének visszavágóján a Jacksonville Jaguars rendesen elverte a Patriotsot (akkor még úgy tűnt, a Jax normális csapat), majd jött egy 26-10-es fiaskó a korábbi védőkoordinátor, Matt Patricia Detroitja ellen. Senki sem számított 1-2-es rajtra, a vészmadarak ismét megjelentek:

Brady nagyon öreg, Gronkowski már egészségesen is lassú, a védelem fogalmatlan, a playbook értelmetlen.

Aztán a következő négy mérkőzés mindegyikén legalább 38 pontot szerzett a Patriots, ennek ellenére az utolsó kettőn (a Chicago és a Kansas City ellen) is csak egyetlen játék döntött a győzelemről. Az ezt követő két meccsre már a védelem is összekapta magát (6 kapott pont a Buffalo, 17 a Green Bay ellen), a pihenőhét előtt azonban jött egy újabb pofon a korábbi Pats-linebacker, Mike Vrabel által irányított Tennessee Titans ellen (10-34). A szünet után két magabiztos győzelemmel rukkoltak ki Bradyék és 9-3-mal álltak, amikor

december 9-én a Dolphinshoz látogattak.

Brady nem igazán szeret Miamiban játszani, ennek ellenére most nem volt baj a teljesítményével, a védelem viszont megint cserbenhagyta. De még így is kézben volt a meccs, azonban a Miami az utolsó kétségbeesett támadásban egy azóta klasszikussá váló játékkal, Kenyan Drake hősies futásával (papíron elkapásával) gyakorlatilag ellopta a győzelmet a Patriotstól.

Egy héttel később sem várt könnyebb feladat a csapatra, és nem is sikerült nyerni Pittsburghben, de az utolsó két hetet sikerrel vette a New England, így végül „fű alatt" bekúszott az AFC második helyére, azaz a playoff első körében nem kellett játszania. A másodikban az egyébként jobb mérleggel végző, de a kiemelések miatt lejjebb rangsorolt Los Angeles Chargers látogatott Foxboróba, a Patriots pedig tönkreverte a papíron jobb kerettel rendelkező vendégeket. Talán ekkor csapott minden kétkedő a homlokára: jaj tényleg, hát tavaly ugyanezt művelték Belichickék:

döcögős kezdés, aztán mégis valahogy sikerült a legjobb kettőben végezni az alapszakaszban, a rájátszásban pedig jön a henger, és Brady is beindul.

A 2018-as főcsoportdöntőben adott három negyednyi előnyt a Jaguarsnak, hogy aztán a negyedik negyedben a macska-egér játék kötelező végeredménye ismét beteljesüljön, és az utolsó játékrészben ízekre szedje a Jax rettegett védelmét. Idén Kansas Cityben kellett kivívnia a Super Bowl-részvételt, ahol ismét a negyedik negyedre, valamint a hosszabbításra tartogatta a robotüzemmódot. Mert ilyenkor tényleg az, 41 évesen sem remeg a keze, produkciójával pedig mindenkinek feltette a kérdést: mégis ki és hogyan merészel ellene fogadni?

A Los Angeles Rams útja a Super Bowlig

Ami Gary Linekernek volt a német válogatott, az az AFC-nek a New England: bármi történik, a végén úgyis a Patriots nyeri a főcsoportot, és kerül a Super Bowlba. Ennek ellenkezője az NFC, ahol többnyire megjósolhatatlan, mi fog történni. Sokan tettek volna arra, hogy az Eagles ismétel, de senki sem lepődött volna meg azon, ha mondjuk a Green Bay, a Minnesota, az Atlanta, vagy mondjuk a New Orleans jut a Super Bowlba. Ide tartozik a Los Angeles Rams is, amely méretes nagybevásárlást tartott. A vezetőség elhozta Brandin Cooksot New Englandből, hogy a fiatal irányítónak, Jared Goffnak legyen egy első számú célpontja, a védelembe az amúgy is támadófalembereket reggeliző Aaron Donald mellé érkezett Ndamukong Suh, a secondarybe pedig két balhés, de annál tehetségesebb arc, Marcus Peters és Aqib Talib.

A fiatal vezetőedző, Sean McVay hatalmas feladatot kapott: egyfelől szabadjára engedhette kreativitását a támadójátékok megtervezésénél, másfelől kordában kellett tartania a nagyszájú védelmet, ahol hatalmas egókat kellett bezsúfolnia az öltözőbe.

Ehhez persze ott volt segítségként a rutinos Wade Phillips, akinek van akkora respektje a játékosok körében, hogy csírájában elfojtsa a kialakulóban lévő balhékat. A Rams vezetősége tehát a biztató 2017-es idény után azonnal all-int mondott, és összehozta az NFL legerősebb keretét.
Amely erődemonstrációt tartott az alapszakasz első felében, első nyolc meccsét megnyerte, és csak kétszer nem sikerült elérnie a 30 pontot. A 9. héten New Orleansba látogatott a csapat, ott a Drew Brees vezette Saints tökéletes rávilágított arra, hogy a Rams védelme inkább csak papíron jó, egyébként bőven sebezhető. McVayék 45-35-re kikaptak, de ezután nyertek a Seattle ellen, majd minden idők egyik legjobb alapszakaszmeccsén 54-51-re legyőzték a Kansas Cityt.

Jared Goff és Todd Gurley teljesítményén rengeteg múlhat Forrás: AFP/2016 Getty Images/Harry How

A pihenőhét után a Lions sem okozott gondot, utána viszont némi meglepetésre kikaptak Chicagóban úgy, hogy mindössze hat pontot sikerült szerezniük, majd az életéért küzdő Eagles tudott nyerni Los Angelesben. A két józanító vereség után az Arizonán és a San Franciscón vezette le dühét a csapat, amelyek ellen összesen 79 pontot termelt. A Rams a New Orleans mögött a második helyen végzett az NFC-ben, így pihenhetett a playoff első körében, a másodikban pedig a Dallast látta vendégül. Sokan féltették Goffot és az egész szezonban remekelő futójátékot a Cowboys elit védelme ellen, de sima lett a meccs, köszönhetően a 17-0-s második negyednek. Todd Gurley, valamint a néhány héttel korábban szerződtetett CJ Anderson összesen 238 yardot futott, csattanós választ adva a kétkedőknek. Jöhetett az NFC-döntő a Saints ellen, ami eleinte hasonlóan alakult, mint az alapszakaszbeli randevújuk (végig a New Orleans vezetett), viszont a Rams a hajrában tudott egyenlíteni, sőt, hosszabbításban a győzelmet is megszerezte.

Tegyük hozzá, a meccs vége előtt bő egy perccel be nem fújt Nickell Robey-Coleman szabálytalanság azóta is az első számú beszédtéma az NFL berkeiben.

De nem érdemtelenül lesz ott a Rams a Super Bowlban, amely 2002 óta nem jutott döntőbe, akkor egy bizonyos New England Patriots, és annak zöldfülű irányítója, Tom Brady végül jobbnak bizonyult.

Mi várható idén?

Talán nem árulunk el nagy titkot azzal, hogy a 17 évvel ezelőtti fináléból csak két résztvevő, Tom Brady és Bill Belichick lesz idén is főszereplő. Jared Goff akkor még csak 7 éves volt, de Sean McVay is a középiskola padjait koptatta. Ő egyébként nemrég betöltötte 33. életévét is, de még így is a legfiatalabb vezetőedző, aki Super Bowlba jutott egy csapattal. Természetesen élete legnagyobb kihívása előtt áll, és nem lesz könnyű dolga.
Aaron Donald személyében napjaink legjobb játékosa az ő csapatát erősíti, és neki kulcsszerepe lehet. A Patriotsnál Belichick, valamint a támadókoordinátor Josh McDaniels tökéletesen taktikát rakott össze Bradynek, ami egyébként nem túl bonyolult, mégis rendkívül hatékony:

az irányító megkapja a labdát, és nagyjából 2,5 másodpercen belül el is engedi, általában 4-5 yardos (ún. checkdown) passzokkal operálva.

Ezek vagy a szélre mennek James White futónak, vagy a pálya közepére Rob Gronkowskinak, esetleg Julian Edelmannek (aki egyébként egyetemen játszott McVay ellen). Nagyon nehéz védekezni a villámgyors játékok ellen, amikkel a Chargerst és a Chiefst is ízekre szedte a Patriots. És ezt még lehet variálni Sony Michel futásaival, aki talán a legtehetségesebb running back, aki Brady oldalán valaha játszott, újoncként új dimenziót nyitott a New England támadásaiban. Tehát Donaldnak (és Suhnak) kellene nyomás alá helyezni Bradyt, de a Pats előző ellenfeleinek is voltak jó passzsiettetői, és nekik egyáltalán nem sikerült. A Rams-drukkerek persze abban bízhatnak, hogy vannak a jó védőfalemberek, vannak az elitek, és van Aaron Donald.

Aaron Donald (balra) és Ndamukong Suh (jobbra) szeretnék az egész meccsen Bradyt terrorizálni Forrás: AFP/2018 Getty Images/Harry How

Nem valószínű, hogy Bradytől rengeteg hosszú passzt fogunk látni, mivel játékának talán pont az az eleme „öregedett meg", de egyébként is ajánlott kerülni a Talib-Peters cornerback duót.
A túloldalon rengeteg múlik McVay játékhívásain, valamint azon, hogyan kezeli Goff a Super Bowl terhét. Az előző két körben fiatal kora ellenére meglepően magabiztosan játszott, nem roppant össze még hátrányban sem. Gurley viszont betlizett a Saints ellen, tőle mindenképp több kell (egyébként Michel csapattársa, egyben mentora is volt az egyetemen), de az aputestű Anderson eddig is bizonyította, bármikor be tud ugrani helyette.

Érdekes lesz még a tavalyi csapattársak, azaz Brandin Cooks és a vélhetően őt fogó Stephon Gilmore párharca is.

Amennyiben Cooksot le tudja venni a pályáról a Patriots, akkor Robert Woodsra és Josh Reynoldsra, valamint a Higbee-Everett tight end párosra támaszkodhat Goff, ami nem rossz, de nem is életbiztosítás. Pont ezért kellene egy jó Gurley is, aki a passzjátékba is be tud segíteni, ezzel a Rams pörgethetné azt a kreatív, változatos támadójátékot, ami jellemezte az alapszakaszban.

A fiatal Jared Goff (balra) legyőzheti a legendás Tom Bradyt (jobbra) Forrás: AFP/Jonathan Bachman

Természetesen ilyekor mindig az előzetesen vártak ellenkezője valósul meg. Tavaly az Eagles betonvédelme várt a Patriotsra, amely aztán rekordot döntött a több mint 600 támadóyarddal, mégis kikapott. Egy csereirányító, Nick Foles lett a Super Bowl MVP-je, ráadásul három passzolt touchdownja mellett el is kapott egyet. Gondolta volna ezt bárki? Aligha. Azt mindenesetre már tudjuk, hogy 28-24 lesz a végeredmény, ezt mondta ugyanis Tony Romo, a Dallas Cowboys korábbi irányítója, aki két éve a CBS szakkommentátoraként dolgozik, és az egész világot lenyűgözi hétről hétre azzal, hogy előre megmondja, mi fog történni a következő akcióban. Szóval a 28-24-et akár kőbe is lehet vésni, azt viszont szerencsére nem árulta el, ki fog nyerni. Már csak néhány óra, és ez is kiderül.