Amikor napjaink legjobb kosarasa, LeBron James 2018 nyarán Los Angelesbe igazolt, a Lakers drukkerei benne látták a megmentőt, aki a sokévnyi kínszenvedés után ismét felvirágoztatja az NBA egyik legpatinásabb csapatát.
George Mikan, Elgin Baylor, Jerry West, Wilt Chamberlain, Magic Johnson, James Worthy, Kareem Abdul-Jabbar, Kobe Bryant, Shaquille O'Neal, Pau Gasol:
mind olyan legendák, akik fénykorukban erősítették az aranysárga-lila klubot, és akik a világ egyik legnagyobb márkájává emelték. Közéjük állt be LeBron James, azonban az első szezon totális kudarcba fulladt.
Ahhoz, hogy megértsük, miért tart ott most a Lakers, ahol, ugorjunk vissza néhány évet az időben.
2008-ban a csapat a spanyol Pau Gasolért cserélt (az ellenérték többek között a testvére, Marc Gasol volt), akinek a segítségével a csapat abban az évben döntőt játszott, a következő két szezonban pedig bajnok lett. 2011-ben aztán megalázó, 4-0-s söpréssel esett ki a rájátszásban a későbbi bajnok Dallas Mavericks ellen,
a legendás Phil Jackson pedig bejelentette, befejezi az edzői pályafutását.
2012-ben a feltörekvő Oklahoma City Thunder búcsúztatta az együttest, amely a szezon utáni nyáron all-int mondva nagybevásárlást tartott, hogy korosodó sztárjai (Kobe Bryant, Gasol, valamint az akkor Metta World Peace néven futó Ron Artest) köré egy utolsó küldetésként bajnokesélyes keretet építsen.
Mitch Kupchak, az akkori általános igazgató először megszerezte minden idők egyik legjobb, de már igencsak elkopott irányítóját, Steve Nasht, majd az elmúlt évtized legnagyobb üzletével Dwight Howardot is. Papíron a
Nash-Bryant-World Peace-Gasol-Howard kezdőcsapat
az NBA történetének egyik legerősebbje lehetett volna.
Nash azonban rengeteg sérüléssel bajlódott, csak árnyéka volt önmagának, Howard és az egója nem tudott beilleszkedni, ráadásul ki nem állhatták egymást Bryanttel, miközben a kispadon három edző is megfordult. Kobe egyébként rengetegszer játszott számára új, irányítói szerepkörben, és megállta a helyét, viszont az elképesztő terhelést, amit kapott, a teste nem bírta a 17. szezonjában, néhány meccsel az alapszakasz vége előtt elszakadt az Achilles-ina. A Lakers végül nagy nehezen bejutott a rájátszásba, de ott a későbbi döntős San Antonio kisöpörte.
Az All-Star keretre épített projekt óriásit bukott, Howard egy szezon után távozott, a következő idényben Bryant és Nash összesen 21-szer tudtak pályára lépni, a patinás klub pedig 2013-14-ben 27-55-ös győzelem-vereség mutatóval végzett.
Nash ezután visszavonult, de Bryant sem lett egészségesebb, sőt. Utolsó két idényében 101 találkozót tudott vállalni, és ezeken sem volt a játékában köszönet, a lábai és a válla romokban voltak. Természetesen a búcsúja emlékezetesre sikerült, 60 ponttal köszönt el az NBA-től 2016-ban, a Lakers viszont csak 17-65-ös mérleget ért el, soha nem volt ilyen mélyen a csapat.
A katasztrofális eredmények legalább arra jók voltak, hogy a csapat előkelő pozícióból húzhatott az évenkénti újoncbörzéken. 2014-ben a hetedik helyen Julius Randle-t (aki bemutatkozásakor azonnal eltörte a lábát), 2015-ben a második helyen D'Angelo Russellt, 2016-ban Brandon Ingramet választotta a csapat. Bryant visszavonulása után a fiatalok megkapták a gyeplőt, de ismét az utolsó előtti helyen végzett a csapat, miközben a felsővezetésben is állt a báll.
Jerry Buss tulajdonos 2013-ban elhunyt, két gyermeke, Jeanie és Jim vette át a franchise-t.
Aztán 2017 februárjában Jeanie kirúgta saját testvérét, valamint Kupchaket is, helyükre a klublegenda Magic Johnsont, valamint Rob Pelinkát szerződtette.
Magic megfogadta, hogy "uralkodása" alatt legalább két szupersztárt fog igazolni, ha ez nem jönne össze, bátran tegyék lapátra.
Muszáj volt ígérgetnie, ugyanis a Lakers-drukkereknél kezdett betelni a pohár. A közönség, amely olyan korszakos csapatokat láthatott, mint a Magic és Kareem Abdul-Jabbar fémjelezte "Showtime Lakers" a 80-as években, vagy a Bryant és Shaquille O'Neal vezette gárda, amely zsinórban három bajnoki címet nyert a 2000-es évek elején, nem igazán ismerte az "újjáépítés" fogalmát. A klubra mindig is jellemző volt a győztes kultúra és az eredménykényszer, az évtizedek alatt felépített nívóval teljesen szembement a csapat szereplése 2013 óta, és még csak a láthatáron sem volt olyan egyéniség, mint a már említett nevek.
Fogytán volt a türelem, amelynek 2017-ben először a fiatal D'Angelo Russell esett áldozatul. Az irányító nem tudta megváltani a világot az első két évében, Magicék pedig elköszöntek tőle, és a Brooklyn Netshez cserélték Brook Lopezért és egy elsőkörös draftjogért, amelyből végül sikerült a 27. helyen Kyle Kuzmát húzniuk, aki azóta is üde színfoltja a Lakersnek. Mivel utolsó előtti lett a csapat, ezért a második helyen is húzhatott, és a tehetséges kaliforniai Lonzo Ballra esett a választás, gyakorlatilag miatta takarították el Russellt, aki aztán 2019-ben az All-Star gálára is bekerült.
Ball azonban borzalmas újoncévet produkált (többek között a nagyszájú botrányhős apjának, LaVarnak is köszönhetően), a csapat ismét úgy maradt le a 2018-as rájátszásról, hogy még csak esélye sem volt bejutni. Az óra egyre hangosabban ketyegett.
De nemcsak itt, 2300 mérfölddel arrébb is. Clevelandban ebben a szezonban tettek egy utolsó kísérletet arra, hogy LeBron James vezetésével legyőzzék a Golden State Warriorst, de ekkor már Kyrie Irving nélkül. A Cavaliers azonban Jamesen és Kevin Love-on kívül jócskán átlagon aluli képességű játékosokból állt, és bár LeBron heroikus erőfeszítéssel döntőbe vezette a csapatot, a Warriors kivégezte őket. Napjaink legjobb játékosa már az idény közben is folyamatosan panaszkodott, lejáró szerződése miatt pedig mindenki az találgatta: vajon lelép-e másodszor is, és ha igen, hova? A Lakers-Sixers-Spurs-Rockets versenyfutás győztese a Los Angeles lett, LeBron 2018 júliusában aláírt egy négyéves, 154 millió dollárt érő szerződést.
Magic tehát kipipálta az első tételt, kifogta a lehető legnagyobb halat.
A Lakers megítélése egy pillanat alatt megváltozott, és bár a bajnoki címet senki nem várta el tőlük, a rájátszásban nem nagyon kételkedtek. Julius Randle-t ugyan elengedték, de a többi fiatal, azaz Ball, Kuzma, Ingram és Josh Hart is maradt, a keret többi része viszont alaposan kicserélődött. Olyan játékosok érkeztek, akik nem igazán passzolnak LeBron játékstílusához, ráadásul fejben botrányosan gyengék. JaVale McGee, Lance Stephenson és Michael Beasley is beférne az NBA "agyhalott" ötösébe, Rajon Rondo pedig sok csatát megélt és remek képességű veterán, de a hozzáállásával mindig is akadtak gondok.
A mostani idény a várakozásoknak megfelelően döcögősen indult, Jamest be kellett építeni, és a Lakers stílusát is hozzá kellett igazítani. Aztán amikor kezdett minden összeállni, a csapat a bivalyerős nyugaton (az első és az utolsó előtti csapat között öt nyert meccs volt a különbség egy hónap után) megindult felfelé, miközben meglepő módon a remek védekezésével nyerte a meccseket. Lonzo Ballból elit perimétervédő vált, a gyűrű környékén pedig a szezon elején megszerzett Tyson Chandler takarított. Ball és James is összecsiszolódtak, december 15-én pedig olyat értek el, amire a ligában 2007 óta nem volt példa: mindketten tripla duplát (kétszámjegyű pont, lepattanó és gólpassz) jegyeztek ugyanazon a mérkőzésen.
A Lakers egészen a negyedik helyre kúszott fel a nyugati tabellán, azonban a karácsonyi, Golden State elleni rangadón James megsérült, és a következő 17 meccset ki kellett hagynia, ami alatt a csapat rettenetesen visszaesett, csak 6-11-es mérleget tudott hozni.
Egyedül Ballra nem lehetett panasz, de januárban ő is bokaszalag-szakadást szenvedett, pedig élete formájában játszott. De Ingram is hol bevethető volt, hol nem, ugyanezt lehet elmondani a többiekről is, magyarán rengeteg sérülés hátráltatta egész szezonban a Los Angelest.
Viszont James visszatérése után sem javult a helyzet, a Lakers a kötelező győzelmeket sem tudta behúzni, a létfontosságúakat pedig pláne. A karácsonyig remekül működő védekezés teljesen szétesett, átjáróház lett hátul a csapat,
James pedig látványosan feladta a küzdelmet márciusban,
amikor már jelentős lemaradásban voltak a nyugati 8. helyhez képest. Olyannyira, hogy nemrég a Clippers elleni, utolsó szalmaszálat jelentő városi rangadón például Kuzmának el kellett lökni Jamest, hogy védekezzen már egy kicsit saját emberén, aki egyébként az ellenfél legjobb dobója, Danilo Gallinari volt.
De olyan is történt, hogy a "Király" a többiekkel üvöltözött, amiért üresen hagyták az ő emberét (!), aki bedobott egy hármast.
A sérülésektől tizedelt csapat tehát teljes csődtömeg lett az alapszakasz hajrájára, amiért leginkább maga LeBron hibáztatható. Tudniillik, ahova ő kerül, ott szinte azonnal át akarja venni a hatalmat. Első clevelandi periódusában vörös szőnyeget terítettek elé a trón felé vezető útra, de egy bukott bajnoki döntőn kívül mást nem tudott felmutatni. Amikor Miamiba igazolt, hogy összeálljon Dwyane Wade-del és Chris Boshsal, szinte azonnal meg akarta fúrni Erik Spoelstra vezetőedzőt, de az egyetlen ember, akit tisztelt, a Heat elnöke, Pat Riley nyugalomra intette.
Aztán 2014-ben visszatért Clevelandbe, ahol első dolga az volt, hogy megbuktatta David Blattet, akinek a helyét az addigi segéd, Tyronn Lue vette át. Ő azonban csak egy báb volt, gyakorlatilag James volt a tréner, az alfa és az ómega is. Ráadásul szabotálta a csapat szisztematikus építését hosszú távon, mert mindig csak egy-egy évvel hosszabbított szerződést. A Cavaliers kiárusította a jövőjét annak érdekében, hogy körülvegyék sztárokkal és hasznos kiegészítőkkel, de újabb négy év után James megint váltott.
A Lakersnél Magic Johnson személyében garanciát látott a sikerre, négy évre kötelezte el magát, ráadásul mivel Los Angeles a világ szórakoztatóiparának fővárosa, saját brandjének építését is csúcsra járathatta. Az elvárások sem voltak olyan magasak, mint korábban, senki nem kérte volna rajta számon, ha 2010 óta először (!) nem lesz ott a nagydöntőben. Azt mondta, türelmes lesz a fiatalokkal, akárcsak Luke Walton vezetőedzővel.
De néhány hónap után utóbbit már gőzerővel próbálta kirúgatni (erőfeszítéseit nyáron minden bizonnyal siker fogja koronázni), előbbiektől pedig februárban szabadult volna meg. Ekkor volt ugyanis az NBA cserehatárideje, és miután LeBron, valamint a New Orleans Pelicans szupersztárja, Anthony Davis együtt vacsoráztak valamikor januárban, a magasember nem sokkal később cserét kért csapatától. Ráadásul Davis ügynöke nem más, mint Rich Paul, LeBron legjobb barátja. A Pelicans először próbálta teljesíteni legjobbja kérését, de aztán annyira berágott Paulra, LeBronra és a Lakersre, hogy mutatott egy nagy középső ujjat mindenkinek, és kiszivárogtatta azokat az információkat, hogy a Lakers kiket ajánlott fel nekik Davisért. Szóba jött Ball, Kuzma, Ingram, de még az éjjeli portás is,
az addig sem szilárd csapategység ettől darabokra hullott, amiből egy olyan vereségszéria kerekedett, hogy a playoffot illető álmok is szertefoszlottak, James első Los Angeles-i évéről pedig elmondható, hogy csúnya véget ért.
Ne legyenek illúzióink, a Davis-sztori szálait is James mozgatta, bármit megtenne azért, hogy még legalább két top10-es játékost maga mellett tudjon.
Erre 2019 nyarán remek esélye lesz, olyan ászoknak jár le a szerződése, mint Kevin Durant, Kawhi Leonard, Klay Thompson, Jimmy Butler, Kyrie Irving (aki egyszer már szakított Jamesszel, hogy kilépjen az árnyékából, de ebbe Bostonban beletört a bicskája, és azóta rendezték a viszonyukat), Nikola Vucsevics, Tobias Harris, vagy Kemba Walker. Értük senkit sem kell feladni, de ha arról van szó, a Lakers készen áll arra is, így például Davis még mindig kiköthet a klubnál.
A felsoroltak közül viszont a hírek szerint vannak többen is, akik nem igazán szeretnének a hatalommániás Jamesszel egy csapatban játszani, vagy osztozni a rivaldafényen.
A lecke tehát fel van adva Magic Johnsonnak, aki ha egy sztárt sem tud igazolni, valószínűleg önként mond le, ezzel ő lehet a legnagyobb név azok között, akiket James "elfogyasztott". Kritikus holtszezon elé néz a Los Angeles Lakers, mert a nyugati konferencia várhatóan jövőre sem lesz gyenge, még egy playoff nélküli év pedig a csapat és LeBron James örökségében is jelentős károkat okozhat. Arról már így is lemondhat a mostani szezon után, hogy valaha is utolérje Michael Jordant.