A női MMA első szupersztárja ma már a Star Wars-birodalomban hódít

Vágólapra másolva!

A Star Wars-univerzum első élő szereplős tévésorozatában, a The Mandalorianben minden nagyon rendben van, beleértve persze az akciójelenteket is. Ami nem is csoda, ha az egyik főszereplő, a Cara Dune-t alakító Gina Carano nem csak az egyik legfelkapottabb női akciósztár, hanem igazi harcművész, aki a kevert harcművészetek (MMA) világának egyik első női szupersztárja volt, mielőtt felfedezte volna magának Hollywood.

Annyira szerettem volna pedig sok-sok embernek örömet szerezni. Mindent meg akartam mutatni ebben a harcban, és nem tudom, mi történhetett. Talán túl sok volt bennem az adrenalin, de egyszerűen nem tudtam önmagam lenni, ami kívülről is látszott. Mintha kihúzták volna a lábam alól a talajt. Pedig kőkeményen készültem, életem legjobb formájában voltam. És most szörnyen csalódott vagyok" –

mondta Gina Carano nem sokkal azt követően, hogy 2009. augusztus 15-én a kaliforniai San Joséban elszenvedte első (és mint később kiderült egyetlen) vereségét az oktagonban, átadva ezzel a stafététát az MMA következő nagy bajnokának, a brazil-amerikai Cris Cyborgnak (Cristiane Justino Venacio).

Az 1982-ben a Texas állambeli Dallasban született Gina Caranót a kétezres évek első évtizedében nem véletlenül nevezték a női MMA arcának: nem csak eredményeivel, de megjelenésével is rászolgált címre, miután egyrészt sorra nyerte a küzdelmeket az oktagonban (a kevert harcművészetek „otthonául" szolgáló nyolcszögletű ketrec neve), másrészt pedig a ringben és civilben is megfogta a tekintetet. Habár ő mindig is váltig állította, hogy nem hisz média által generált „sex selling"-ben (azaz, hogy minél szebb egy sportoló, annál könnyebben ér el sikereket a pályán, jelen esetben a ketrecben), azért azt kimondhatjuk, hogy Gina Carano nem véletlenül került fel az ESPN 2009-es ún. The Body Issue különszámának címlapjára.

Ahhozz viszont, hogy oda Serena Willimas társaságában kerüljön, már kevés lett volna pusztán az, hogy jól néz ki.

A Super Bowl-győztes amerikaifocista, Glenn Carano (a '78-ban bajnoki címet nyert Dallas Cowboys csereirányítója volt, aki össz-vissz 36 meccsen lépett pályára az NFL-ben, de a tény attól még tény) középső lánya több sportágban is tehetséges volt, softballban (a baseball női változata) és röplabdában is tagja volt a gimis csapatnak, a Las Vegas-i Trinity középiskolában azonban kosarasnként alkotott maradandót: állami bajnokságot nyert a csapattal. Már leérettségizett, amikor akkori barátja példáját követve lement egy thai-box edzésre, és gyorsan kiderült, hogy kemény, szívós, kitartó és tehetséges. Első, még nem hivatalos meccsén az edzőteremben egy nála egy fejjel magasabb (Carano 172 cm magas) lányt sorozott meg:

Kétszer megütöttem, aztán még kétszer, mire fogta magát, otthagyta a ringet, és soha többé nem láttuk

– emlékszik vissza. Thai-boxban 12 győzelem, valamint 1-1 döntetlen és vereség volt a mérlege, amikor átnyergelt az MMA-ra, ahol a nők küzdelme még csak afféle vásári produkciónak számított, amivel a tévé elé lehet ültetni az „igazi bunyóra" váró férfiakat.

A ma egyértelműen piacvezetőnek számító UFC előtti korszak legnagyobb promóciós szervezete a Strikeforce viszont valódi lehetőséget látott a női MMA-ban, úgyhogy leszerződtették Caranót, miután az simán nyerte első két meccsét a ketrecben.

Gina Carano csúcsformában Forrás: Getty Images/AFP/2008 Getty Images/Robert Laberge

A harmadik már a Strikeforce égisze alatt zajlott, ez Elaina Maxwell elleni összecsapás a szervezet első női bunyója volt, a következő pedig már a tévés történelem része: a Julie Kedzie elleni mérkőzés ugyanis a Showtime csatorna – ami akkoriban szinte egyeduralkodó volt az MMA-közvetítések piacán – első élőben közvetített női összecsapása volt.

Caranóról ekkor már mindenhol úgy beszéltek, mint a női MMA arcáról, akinek köszönhetően a női harcosok is megkapják azt a figyelmet, ami addig csak a férfiaknak járt. Az 5-0-s mérleggel álló Carano ekkor 2007 végére már országszerte ismert volt, aki egyebek közt női MMA tehetségkutató mentora volt és lövöldözős videojátékhoz adta a hangját.

De a népszerűségében az is szerepet játszhatott, hogy ő maga nem játszott szerepet:

„Szerintem egy csomó lány van, aki jobban megérdemli ezt a címet – mondta az MMA arca témában a Las Vegas-i egyetemen (University of Nevada) pszichológia diplomát szerző Carano. – Nem akarok tuskó lenni, meg tényleg jól esik, de összesen öt meccsem volt eddig... Várják meg, amíg harcoltam a legjobbakkal. Biztosan tudom, hogy vannak nálam is sokkal jobb harcosok a világban. Én velük akarok megküzdeni."

A nála is jobb harcossal aztán 2009. augusztus 15-én akadt össze, amikor Cris Cyborg az első menet utolsó másodpercében kiütötte – ez volt a Strikeforce első gálája, ahol egy női címmérkőzés lehetett az est főmeccse.

A visszavágóra már nem került sor, ahogy a 2014-ben meglebegtetett Ronda Rousey elleni ütközetre sem. Pedig mindkettő izgalmas lett volna, utóbbi például azért, mert a szintén nagyon helyes Rousey amolyan „új Gina Carano" lett az MMA-ban, és a női MMA-t és Caranót 2007-ben még a fenébe küldő UFC-vezér, Dana White éppen az ő leigazolásával kezdte kiépíteni a mára gyümölcsöző női vonalat.

Carano nem sokkal Cyborg elleni vereség után tűnt fel először a filmvásznon. Első alkalommal még csak a DVD-n kiadott, egy rakás aktív és korábbi harcművészt felvonultató Blood & Bone című filmben, a 2011-es A bűn hálójában viszont már igazi mozifilm volt, ahol a rendező Steven Soderbergh (többek között a Mint a kámfor, az Ocean's-filmek, a Magic Mike rendezője) már kimondottan rá szabta a főszereplő harcművész, titkosügynök, Mallory Kane szerepét. Carano látványosan vert péppé olyan A-listás hollywoody sztárokat, mint Michael Fassbender, Channing Tatum és Ewan McGregor, amivel meg is ragadt a szakmában.

Meggyőző produkció:

A 657-es járat című film ugyan szintén csak DVD-n jelent meg, viszont Robert De Niróval játszhatott együtt, a világszerte 870 millió dollárt fialó agyament szuperhősfilm, a halálian vicces Deadpool viszont már letarolta a mozikat, és akármilyen hidegvérű szemétláda is volt, nem tudtunk haragudni a Carano által szuperdögösen megformált Angel Dustra. És még az is kiderül, hogy a sportolóból lett színészek (a sor végtelen Johnny Weismüllertől, Bud Spenceren, Joe Bugneren, OJ Simpsonon át Dwyne Johnsonig, Vinnie Jonesig és Jason Stathamig, hogy csak a legjobbak közül említsünk néhányat) legtöbbjével ellentétben Gina Carano nem csak agresszív biodíszletként használható: a Shop Stop két idiótájával (Kevin Smith, Jason Mewes) forgatott Madness in the Method című vígjátékban senkinek nem rúgja szét farát, mégsem bántja a néző szemét.

Meg sem kellett vernie senkit:

November 30-án pedig eljött a nagy nap: a Disney+ Star Wars-sorozatának, a The Mandalorinnek a 4. részében feltűnt a Gina Carano által alakított Cara Dune, akinek a karaktere „igazi faszagyerek, akit imádni fognak a rajongók" – mondja Carano, aki bevallása szerint harcművész létére világ életében a „kemény nők" toposza ellen harcolt, és mindig arra vágyott, hogy egy Büszkeség és balítélet típusú kosztümös filmbe hívják. Ehhez képest pillanatok alatt beleszeretett az új karakterébe, ahol hasznát veszi erejének és küzdősportos múltjának is.

'Star Wars' trooper Cara Dune helps Gina Carano embrace her strength in 'The Mandalorian' https://t.co/vA666YScrr pic.twitter.com/L6GHaWmygg
— TV's Other Worlds (@tvsotherworlds) November 30, 2019

„Van egy jelenet, amiben egy pasit viszek a hátamon, azt vagy ötvenszer vettük fel, állandóan, letettem, felvettem egy kb. 80 kilós férfit.

A stábban sokan azt hitték, hogy csak egy bábut emelgetek, aztán volt nagy csodálkozás, amikor a „bábu" felállt és elsétált

– mondta az ESPN-nek Carano, akit azért a közelharc jelenetekről is megkérdeztek persze. „A nagy részét valóban én csinálom, de, ami nem megy azt nem erőltetem, arra ott vannak a kaszkadőr, akik sokkal profibban megcsinálja. Én olyan hátralépek, és rábízom a munkát. A bunyót viszont vállalom, kimondottan tetszik, hogy más stílusban verekszem én, más stílusban a kaszkadőrök."

Azt még nem tudni, hogy Gina Carano hány epizódban lesz látható a The Mandalorianben, de az biztos, ha rajta múlik, akkor sokban: „Kezdem megszokni, hogy színésznő lettem. Ez a legjobb munka, amit életemben csináltam, büszke vagyok rá!" – jelentette ki.