A Mississippi állambeli Oxfordban lévő egyetem csapata háromszoros országos bajnok és hatszoros főcsoportgyőztes, ami ugyan nem kiemelkedő az NCAA-ben, de igenis tiszteletreméltó eredménysor, megspékelve egy-két aranyba foglalt névvel a hivatásos és az egyetemi foci hírességeinek csarnokában, köztük a Manning fiúk, Payton és Eli édesapjával, Archie Manninggel. A csapat dollár tízmilliókból gazdálkodik: az egyetem "sportosztályának" (athletic department) éves költségvetése 117 millió dollár, amivel országosan a 24. helyen áll.
Ezt csak azért írjuk ide, hogy világos legyen: az NCAA-ben, különösen az amerikaifoci szegmensben óriási pénzek mozognak, amelyeket főleg magánadományokból teremtenek elő, a pénzek elosztásáról pedig az egyetem igazgatótanácsa, a board dönt. Miután ennyi pénzről van szó, érthető, hogy a sportigazgatónak döntő szava van a tanácsban. Így van ez az Ole Missnél is, ahol Keith Carter tölti be ezt a pozíciót.
Nem túlzás, ha azt mondjuk, örültek az új edzőnek:
Ő szerezte meg a Rebels élére főedzőnek,
négy évre 16,2 millió dolláros fizetésért Lane Kiffint,
akinek 2027-ig szóló szerződése volt a Florida Atlantic University csapatánál, ahol 2017-ben rögtön egy 11-3-as szezonnal nyitott, ami 2008 óta az első pozitív mérlegű szezonja volt a FAU-nak, és először értek el tíznél több győzelmet az NCAA legmagasabb osztályában (Division 1). Ezek után nem csoda, ha az Ole Missnél valóságos megváltóként tekintenek rá, akinek a várható eredmények reményében minden eszköz használata megengedett.
Így az is, hogy másodedzőnek egy olyan pszichopatát alkalmazzon, mint D.J. Durkin, aki felelőssé tehető egy 19 éves focista haláláért,
és bizonyítottan olyan légkört alakított ki a Marylandi Egyetemen, amire az amerikai sajtóban leggyakrabban csak a "mérgező" jelzőt használják. Viszont azon túl, hogy a tragikus esetet követően öt hónappal később kirúgták, továbbra is megbecsült és keresett tagja az edzői szakmának. Marylandi menesztése óta volt már tanácsadó az NCAA egyik legnagyobb programjánál, az Alabama Crimson Tide-nál, de az NFL-ben szereplő Atlanta Falcons főedzője, Dan Quinn is számított a segítségére, mondván, ő a legjobb ember a feladatra – első kézből ismerhette Durkin módszereit, miután együtt dolgoztak a Florida Gators csapatánál.
De mi is a baj D.J. Durkinnel? Már a fentieken kívül? Van egy-két dolog, amit a számlájára lehet írni, és, ami után valóban feltehetjük a kérdést: hogy lehet ez az ember még szabadlábon?
Durkint 2015. december 2-án nevezték ki a Maryland főedzőjének, ő pedig a következő év januárjában szerződtette Rick Courtöt az erőnléti edzői posztra. Court azonnal szabadkezet kapott főnökétől, de ennek csak később lettek fájdalmas következményei.
Május 29-én egy edzésen hőgutát kapott a csapat egyik támadó falembere, Jordan McNair, akit több mint 41 fokos maghőmérséklettel – nem lázas beteg volt, a maghőmérséklet a test belső hőmérsékletét mutatja meg, ez ideális esetben kb. 37 Celsius fok, erős terhelésre pedig 38-39 fok közé emelkedik – szállítottak kórházba, ahol június 13-án meghalt.
Jordan McNair halála semmin sem változtatott az egyetemi ligában:
Az egyetem azonnal vizsgálatot rendelt el, meghallgatták Durkint is, miközben a McNair család perre készült, de ennél több nem történt. Augusztus 3-án a Durkin-Court páros megkezdte a felkészülést az új idényre. Egy héttel később az ESPN megdöbbentő riportot közölt a Marylandi Egyetem futballcsapatánál uralkodó "mérgező" légkörről. Az edzőpáros részéről
bevett szokás volt a bármilyen feladat során kevésbé jól teljesítő játékosok megalázása,
a túlsúlyosok különösen ki voltak ennek téve. Mindennapos volt a melegek gyalázása, az ösztöndíjasokat "tolvaj"-nak nevezték, Durkinnek pedig egyik kedvenc fogása volt, hogy a közös csapat ebédeken sorozatgyilkosokról készült filmeket nézetett a játékosokkal. A megszégyenítéstől való fokozott félelem pedig oda vezetett, hogy a játékosok jóval saját határaikon túl is teljesíteni akartak – ennek lett az áldozata Jordan McNair.
Az egyetem ezt követően kényszerszabadságra küldte Durkint, Wallace D. Loh, az egyetem elnöke pedig úgy fogalmazott, hogy
teljes jogi és erkölcsi felelősséget vállalnak az edzői stáb elkövetett hibáiért.
Rögvest új vizsgálat indult, amelynek végén, szeptember 21-én az egyetem által felkért orvosszakértő, Rod Walters megállapította, hogy "az edzői stáb későn reagált a hőguta jól látható jeleire, és nem kezdte meg időben annak agresszív kezelését". A board számára készült 192 oldalas jelentés kimondta, szó sem volt "mérgező légkörről", és nem az edzők által kialakított viszonyok vezettek McNair halálához. Azt ugyanakkor nem tagadták, hogy ijesztő gyakorlattá vált a focisták megalázása, és mindennapos volt a lelki terror. A meghallgatás után a board elnöke "hihetetlenül egyenes"-nek nevezte Durkint,
akit azonmód visszahelyeztek a csapat élére,
egyúttal megerősítették posztján a sportigazgatót, Dale Evanst is. Loh viszont bejelentette, a tanév végén távozik, miután közölték vele, hogy vagy visszaveszi Durkint, vagy ki fogják rúgni.
Október 31-én hivatalos lett Durkin visszatérése: "Hiszünk benne, hogy Durkin edzőt igaztalanul hibáztatják a rosszul működő sportrészleg miatt. Miközben megvan a felelőssége, nem fair mindent az ő nyakába varrni" – mondta az igazgatótanács elnöke.
Az újrakezdés azonban nem hozta a várt eredményt. Az első csapatgyűlést több játékos is otthagyta, míg mások a Twitteren fejtették ki véleményüket arról, hogy milyen fájdalmas, hogy a pénz fontosabb, mint egy 19 éves fiú halála.
Több marylandi politikus is kritizálta az egyetem döntését, Jordan McNair édesapja pedig úgy fogalmazott: "Mintha egy hatalmas gyomrost kaptam volna, miközben az arcomba köpnek." Ugyanakkor az is tény, hogy több játékos nyíltan kiállt Durkin mellett, ahogy volt olyan kongresszusi képviselő is, aki "nagyszerű ember"-nek nevezte az edzőt.
Durkin helyzete azonban ezzel együtt is tarthatatlanná vált, a hallgatói önkormányzat azonnal jelezte, hogy szó sem lehet az edző visszatéréséről, és az egyetem végül meghátrált. Loh elnök – miután a marylandi kormányzó is megszólalt az ügyben, a diákok mellett állást foglalva –
október 31-én közölte Durkinnel, hogy ki van rúgva,
amit az edző döbbenten vett tudomásul, és elviharzott anélkül, hogy szólt volna a játékosainak. Viszont kétségtelenül történelmet írt, ő az első, akit nem az eredményei miatt rúgtak ki az egyetemi csapattól.
Mint fentebb írtuk, Durkin edzőnek megmaradtak a befolyásos barátai, Alabamából, Dél-Karolinából és az Atlanta Falconstól is segítő kezet nyújtottak neki. Legújabban pedig az Ole Missnél számítanak rá. A Mississippi Egyetem sportigazgatója, Keith Carter "büszke, elkötelezett" férfiként jellemezte Durkint, aki "alapos átvilágításon" esett át. Ennek megfelelően kétségük sincs afelől, hogy ő a megfelelő ember a másodedzői feladatra. Most már csak a személyi edzőként dolgozó Rick Court visszatérésére várunk.