Eriksson 2001 januárjában vette át az angol nemzeti tizenegy irányítását, és eredeti szerződése értelmében egészen a 2008-as Európa-bajnokságig maradhatna a háromoroszlánosok élén - azonban az év elején megegyezett a szövetséggel, hogy már a nyáron távozik.
Ennek oka az volt, hogy a mester az egyik angol bulvárújság zsurnalisztája "átverése" nyomán több olyan információt is kiadott, amelyek arról árulkodtak, hogy megfelelő ajánlat esetén szívesen dolgozna egy klubnál, ráadásul több bizalmas információt is kikotyogott a játékosokról.
Az FA ezután jobbnak látta, ha a vébé után elköszön a svéd edzőtől, és máris megkezdte Eriksson utódjának keresését - és természetesen a skandináv szakember is nekiláthatott a jövője biztosításának. Amíg Eriksson az angol válogatott mestere volt, többször is felmerült a távozásának gondolata.
Volt, hogy a Chelsea FC vezetőségével tárgyalt, arra is volt példa, hogy a fogadóirodák biztosra vették: ő lesz a Real Madrid szakvezetője, azonban végül mindig maradt a háromoroszlánosok élén. Immár több mint öt éve dolgozik tehát szövetségi kapitányként, és a hírek szerint nagyon hiányzik neki a napi munka, ami csak egy klub edzőjeként lehetséges, így hát tehát kicsi a valószínűsége, hogy megint elvállalja egy válogatott vezetését. Ez rossz hír lehet a dél-afrikaiak számára, hiszen a következő vébé házigazdája szívesen látta volna Erikssont válogatottja kispadján.
A Dél-Afrikai Labdarúgó Szövetség elnöke, Danny Jordan a BBC-nek adott nyilatkozatában elárulta, hogy véleménye szerint a svéd szakember lenne az ideális megoldás a számukra, hiszen az afrikaiaknak teljesen új csapatot kell építeniük a 2010-es viadalra - a jelenlegi gárda nem tudott kijutni a vébére, és az idei Afrika-kupán is alaposan leszerepelt.
A dél-afrikaiakon kívül a napokban még az olasz FC Internazionaléval hozták kapcsolatba Erikssont, de a milánóiaknál nem a vezetőedzői pozícióban szeretnék alkalmazni (legalábbis a pletykák szerint), hanem sportigazgatóként. Mindezt elsősorban az Inter trénere, Roberto Mancini szorgalmazza, aki egykoron a Sampdoriában és a Lazióban éveken keresztül volt Eriksson játékosa, és nála kezdte meg tréneri pályafutását is, hiszen a svéd nevezte ki pályaedzőjének visszavonulása után.
Olaszország ideális helyszín lenne Erikssonnak, akinek Angliában az életét a bulvársajtó valósággal pokollá tette (az angol válogatottól való távozása is egy ilyen lapnak, na meg saját ostobaságának köszönhető), és szeretne visszatérni Itáliába, ahol a magánélete sohasem volt terítéken. A kérdés csak az, hogy elégedett lenne a sportigazgatói szerepkörrel, ami megint csak inkább adminisztrációs munkával járna. Ha igazak azok a híresztelések, amelyek szerint Eriksson inkább vezetőedző szeretne lenni egy klubcsapatnál, akkor nem valószínű, hogy az Inter lesz a befutó, azaz a többi sztárklub még reménykedhet...