Az elátkozott berni vb-döntő rejtélyei

November 25-én van a 66. évfordulója az évszázad mérkőzésének, amikor az Aranycsapat 6-3-ra legyőzte Angliát a londoni Wembley Stadionban

Kétség nem fért hozzá, hogy a Puskás Ferenc vezette, 1950. június 4. óta veretlen magyar labdarúgó-válogatott toronymagas esélyesként érkezett az 1954-es svájci világbajnokságra. A döntőig szinte egyenes út vezetett Sebes Gusztáv szövetségi kapitány együttesének, a fináléban azonban 3-2-re alulmaradt azzal az NSZK-val szemben, amelyet csoportmeccsen 8-3-ra kiütött, az Aranycsapatnak meg kellett tehát elégednie az ezüstéremmel.

Svájc 1946-ban kapta meg az 5. labdarúgó-vb rendezési jogát, ugyanazon a napon, amikor Brazíliát választották az 1950-es Mundial házigazdájának.

Az akkor még 16 csapatos viadalra a címvédő Uruguay, valamint a házigazda Svájc alanyi jogon kijutott, a maradék helyeken 11 európai, 2 amerikai és 1 ázsiai ország osztozott.

Nagy meglepetésre a négy évvel korábbi harmadik és negyedik spanyol, illetve svéd válogatott nem jutott túl a selejtezőkön.

Lebonyolítás, ahol a szerencse is főszerepet kapott

A 16 résztvevő országot négy négyes csoportba sorsolták. Minden kvartettbe két kiemelt és két nem kiemelt válogatott került, a kiemelt csapatok pedig nem játszottak egymással. A két találkozót követően a csoport első és második helyezettje jutott a negyeddöntőbe, pontazonosság esetén sorsolással döntöttek a győztesről, míg a második és harmadik csapatok pontegyenlősége esetén egymás elleni mérkőzéssel döntöttek a továbbjutást érő pozícióról.

Az egyes csoportot a hárompontos Brazília nyerte – az akkori szabályok értelmében a győzelemért még csak két pont járt –, méghozzá sorsolással, a szintén három pontot szerző Jugoszlávok előtt, Franciaország és Mexikó búcsúzott.

A magyar válogatottól mindenki aranyérmet várt a 1954-es világbajnokságon. A csapat balról jobbra: Puskás, Grosics, Loránt, Hidegkuti, Bozsik, Zakariás, Lantos, Buzánszky, Tóth, Kocsis, Czibor Forrás: DPA/AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Schirner Sportfoto

A magyarokat is érintő kettes csoportban fölényes diadalt arattak Puskásék,

Dél-Koreát 9-0-ra, az NSZK-t 8-3-ra verték. Ami miatt azonban nem lehetett felhőtlen az öröm, hogy a magyarok kapitánya megsérült, és kérdésessé vált a játéka a torna hátralévő részében. Mivel a törökök legyőzték az ázsiaiakat, a németektől viszont kikaptak, így itt a csoport második helyéről egy újabb német-török mérkőzés döntött, amit a triplázó Morlock vezérletével simán, 7-2-re nyert az NSZK és jutott a legjobb nyolc közé.

Uruguay szintén sorsolással előzte meg Ausztriát, mivel mindkét alakulat megverte a csoport másik két résztvevőjét, Csehszlovákiát és Skóciát, az utolsó négyest pedig Anglia nyerte a házigazda Svájc előtt.

Dél-amerikai utakon az álom felé

A magyarok Brazíliával néztek szembe a negyeddöntőben, és remekül kezdték a találkozót, hiszen

Hidegkuti és Kocsis góljaival már a 7. percben 2-0-s vezetésre tettek szert.

Bár Djalma Santos a tizennyolcadik percben büntetőből szépített, végig kézben tartottuk a mérkőzést, ez pedig láthatóan nem ízlett a dél-amerikaiaknak, akik brutális belépőkkel és szerelési-kísérletekkel vétették észre magukat. A folytatásban Lantos növelte az előnyt, szintén 11-esből, majd a hajrában Kocsis újra betalált, Julinho gólja pedig csak szépségtapasz volt,

4-2-vel jutottunk az elődöntőbe.

Szintén a négy közé került Ausztria, amely egy igazi klasszikust vívott a svájciakkal, és végül

vízilabda-eredménnyel, 7-5-ös meccsen ment tovább.

Az osztrák Theodor Wagner egyik gólját lövi a háromból a svájci Eugene Parlier kapujába Forrás: DPA/AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Schirner Sportfoto

A címvédő Uruguay 4-2-re verte Angliát, az NSZK pedig 2-0-ra a jugoszlávokat.

Amennyire sima volt az egyik elődöntő, annyira izgalmas a másik: a németek 6-1-el intézték el az osztrákokat, és játszi könnyedséggel jutottak a fináléba, a Magyarország-Uruguay találkozó azonban hosszabbításba torkollott. Pedig sokáig úgy tűnt, minden rendben lesz,

Czibor és Hidegkuti találataival egészen a 75. percig 2-0-ra vezettünk,

Juan Hohberg azonban 10 perc alatt duplázott, így jöhetett a kétszer 15 perces ráadás. Ott aztán a magyarok gólvágója,

Kocsis Sándor villantotta meg tehetségét, a 111., majd a 116. percben lőtt gólja világbajnoki döntőt ért.

Az érthetetlen berni csoda

A fináléban tehát a magyar csapat azzal az NSZK-val találkozott, amelyet csoportmérkőzésen 8-3-ra ütött ki. Hogy még nagyobb legyen az örömünk, Puskás felépült sérüléséből, és játékra jelentkezett, ám a németeknél is volt változás, méghozzá a csoportmeccshez képest hat helyen.

Ennek ellenére álomszerűen kezdtük a találkozót, a visszatérő

Puskás és Czibor góljaival már a 8. percben 2-0-ra vezettünk.

Aligha volt olyan ember a világon, aki ekkor nem a magyarok sikerét vizionálta, a németek azonban máshogy gondolták. Morlock és Rahn találataival a 18. percben újra döntetlen állt az eredményjelzőn. A folytatásban csak helyzetekig jutottak a csapatok, a hajrában azonban Rahn a második gólját is megszerezte, és hiába egyenlített Puskás néhány pillanattal később, Griffiths asszisztens jelzésére William Ling játékvezető érvénytelenítette a találatot.

3-2-re győztek tehát a németek, így történetük első világbajnoki aranyérmét ünnepelhették, míg mi első nemzetként másodszor is elbuktuk a vb-döntőt.

Csapatkapitányok egymás közt: Puskás Ferenc gratulál a vb-győzelemhez Fritz Walternek. Forrás: DPA/AFP/usage worldwide, Verwendung weltweit/Koll

Hogy pontosan mi lehetett a vereség oka, azt máig előszeretettel találgatják. Sokan a fáradtság számlájára írták a dolgot, mondván, a brazil és az uruguayi meccs többet kivett a magyarokból, illetve olyan vélemények is napvilágot láttak, hogy a német játékosok a döntő előtt – akkor még legálisan – metamfetamint kaptak. Az biztos, hogy Németországnak a vb-cím visszaadta a második világháborúban elveszített önbecsülését,

Budapesten ellenben spontán tüntetések törtek ki a találkozót követően, az emberek kirakatokat törtek be, végül a három napig tartó zavargásokat az ÁVH fojtotta el.

A tornán szerzett 27 góljával mindenesetre máig csúcstartó a magyar csapat, a 11 találattal gólkirály Kocsis Sándornál pedig csak a francia Just Fontaine szerzett több gólt egy világbajnokságon (1958-ban 13-at).

A döntő: NSZK–Magyarország 3-2 (2-2)

1954. július 4., Bern
vezette: William Ling (angol)
NSZK: Turek - Posipal, Liebrich, Kohlmeyer - Eckel, Morlock, F. Walter, Mai - Rahn, O. Walter, Schäfer. Edző: Sepp Herberger.
Magyarország: Grosics - Buzánszky, Lóránt Lantos - Zakariás, Hidegkuti, Bozsik - Tóth M., Puskás, Kocsis, Czibor. Edző: Sebes Gusztáv.
gólszerző: Rahn 18., 84., Morlock 10., ill. Puskás 6., Czibor 8.

Sorozatunk következő részében az 1958-as világbajnokság eseményeit elevenítjük fel.