Dzsudzsák Balázs: A Real Madrid az álmom

Dzsudzsák Balázs 2008 januárjában igazolt Eindhovenbe, első szezonjában rögtön bajnok lett, ám számára a negyedik hely ellenére is az idei tavasz a legkedvesebb. A gyengébb ősz után ugyanis februárban megtáltosodott, 13 meccsen 9 gólt szerzett, s immáron arról álmodik, hogy egyszer a Real Madridnak is megtetszik a játéka. A 22 éves exdebreceni balszélső az [origo]-nak adott interjújában reagált Erwin Koeman védekezését bíráló szavaira, elmondta, mely csapatok akarták leigazolni, és arról is beszélt, hogy ha legyőzzük a svédeket, akkor miképp kell majd Portugáliát is két vállra fektetni.

- Mennyit változott a játéka, amióta Hollandiában futballozik?
- Nagyon sokat. Futómennyiség, taktika, technika, tapasztalat - sokáig sorolhatnám, hogy mi mindenben fejlődtem, de a legtöbbet annak köszönhetem, hogy nagy meccseken szerepelhettem, például az UEFA-kupában a Tottenham és Fiorentina ellen, majd a BL-ben is játszhattam a Liverpool, a Marseille és az Atlético ellen. Mindemellett olyan színvonalú edzéseken vehettem részt, olyan taktikai utasításokat kaptam, amelyektől mindenképpen érettebbé vált a játékom.

- Gondol még azokra a csapatokra, amelyek a PSV előtt el akarták vinni Debrecenből?
- Mindössze annyi van bennem, hogy amikor az Ajax ellen lépek pályára, szeretnék emlékezetes teljesítményt nyújtani, hogy bebizonyítsam: hiba volt lemondani rólam. Eddig szerencsére, amikor ellenük játszottam, mindig gólt szereztem.

- Csak Hollandiába hívták?
- Az angol Sheffield United, az olasz Atalanta és a svéd Elfsborg - miután búcsúztatta a Lokit a BL-selejtezőből - érdeklődéséről is hallottam, ám 2007 őszén úgy döntöttem, fél évet még maradok Debrecenben. Ezt sohasem fogom megbánni.

- Pedig a PSV idén csak negyedik lett, az Ajax legalább a dobogóra felfért, nem lett volna jobb Amszterdamba igazolnia?
- Igen, idén néhány ponttal megelőztek minket, de ettől függetlenül is úgy érzem, jobban döntöttem, hogy Eindhovenbe jöttem. Az Ajaxnál mindig van valami probléma, idény közben felállt az edzőjük - igaz, a miénk is-, de a botrányok ritkán jellemzők a PSV-re. Nyugodtabb és jobb klubot választottam, jobb a közösség, senki nem egyénieskedik, és összetartó csapatként működünk.

- Mielőtt az Eredivisiébe szerződött, az olaszok elleni 2007-es barátságos meccsen remekelt, majd volt egy gyenge bajnokija, amelyen épp figyelték a játékát. Most így járt Rudolf Gergely is, akinek a nemzeti csapatban jól megy, a Honvéd-Lokin viszont nem tudta meggyőzni a lelátóról szemlélődő Roy Keane-t. Mit tanácsol neki, hogy lehet jól kijönni ebből a helyzetből?
- Amikor az Ajax figyelt, sajnos nem voltam olyan erőben, hogy végig tudtam volna nyomni a meccset, ezért úgy érezték, nem rám van szükségük. Rudolf nemrég sérüléssel bajlódott, s talán ez volt érezhető a játékán. Biztos vagyok benne, hogy hamarosan a régi formájában fog tündökölni, s előbb-utóbb ismét sikerül majd külföldre szerződnie.

A Den Haag ellen triplázott

- Három edzője is volt már Eindhovenben, mi az, ami elsőre eszébe jut róluk?
- Seef Vergoossenről mindent elmond, hogy az átigazolásom után öt nappal betett a kezdőbe a legnagyobb rangadón, a Feyenoord elleni idegenbeli mérkőzésen. Ő volt az, aki útnak indított hollandiai pályafutásom elején, látatlanban bízott bennem, nagy köszönettel tartozom neki. Vele nyertem elsőként - s remélhetőleg nem utoljára - bajnoki címet Hollandiában. Őt Huub Stevens váltotta, akivel kapcsolatban vegyes érzéseim vannak. Nem volt felhőtlen a viszonyunk, nagyon figyeltem, hogy semmiképp ne menjen a sárdobálás közöttünk. Vele az elején volt problémám, nem találtuk meg a közös hangot. Egyfolytában azt mondogatta, hogy van valami hiba a játékomban, látszott is, hogy dekoncentrált voltam a pályán, ám mégis: épp neki köszönhetem, hogy visszatértem a helyes útra. Kitett a csapatból, majd beverekedtem magam a kezdőbe, majd jó kapcsolat alakult ki kettőnk között. Az őt követő Dwight Lodeweges szintén azok közé tartozik, akiknek sokat köszönhetek. Ősszel nem nyújtottam életem formáját, ám ő leült és elbeszélgetett velem, visszaadta az önbizalmamat, most pedig már arról nyilatkozhatok, hogy ez volt a legeredményesebb szezonom. Bátran ki merem mondani, hogy az utóbbi hetekben nagyon jól ment a foci, szárnyaltam a futballpályán.

- A számok is ezt mutatják, hiszen február vége óta 13 meccsen 9 gólt szerzett, míg előtte 19 bajnokin mindössze kettőt.
- A nagy kontraszt legfőbb oka, hogy ősszel folyamatosan azt a játékot kellett hoznom, mint egy robotnak, a támadások után teljesen vissza kellett lépnem védekezni, az pedig lehetetlen, hogy a következő kontratámadásból már egy az egy elleni párharcokat is csináljak. Lodeweges magához hívott, és azt mondta: nem szeretné, hogy olyan remegésben legyek, mint az őszi szezonban. Az ezt követő taktikai változás volt számomra a fordulópont, onnantól kezdve nem arra kellett figyelnem, hogy a kipattanókra odaérjek, támadásban kellett hozzáadnom a játékhoz azt a muníciót, amit a védekező játékos már megcsinált helyettem. Persze vissza kell érnem az ellenfél támadásainál is, ám ezt jó helyezkedéssel, kommunikációval le tudjuk rendezni a társakkal.

- Júliustól ismét új edzőt kapnak, Fred Ruttent.
- Nem tudok róla semmit, csak azt, hogy dolgozott már a PSV-nél, Guus Hiddink mellett volt pályaedző. A Twentével tavaly remekelt, odaértek azt UEFA-kupára, majd elvitte a Schalke, a német kaland viszont nem jött neki össze. Remélem, jobb lesz vele, mint a Schalkéban szintén megfordult Stevensszel. Úgy tudom, Rutten a játékos, támadó focit szereti, ami számomra mindenképp jó hír.

- A 11 pontos előnnyel bajnoki címet nyert AZ Alkmaarnak még Európa-klasszis játékosa sincs, miképp tudta így tönkreverni a holland mezőnyt?
- Állítom, ha hamarabb van nálunk edzőváltás, akkor esélyesek lettünk volna akár az első hely megszerzésére, így is csak a balszerencsén múlt, hogy nem lettünk ezüstérmesek. Az Alkmaar titka a tökéletes csapategység, a remekül megszervezett védekezés és támadás - hibátlanul játszott.

- Sok rosszat hallani a holland drukkerekről, az Ajax-Feyenoordra például öt évig nem engednek be vendégszurkolókat. Tényleg ilyen szélsőségesek?
- Abszolút, egyszerűen képtelenek megtalálni az arany középutat, főleg a nagyobb rangadókon kelnek ki magukból. A szurkolók a meccs előtt már napokkal elkészítik a transzparensek, az újságokon keresztül üzengetnek egymásnak a játékosok, s ennek nem lehet más a vége, mint a balhé. A PSV szurkolótábora viszont nem ilyen, színházként tekintenek a futballra, és élvezni akarják a mérkőzéseket.

- Az ön játékát is élvezik?
- Szerencsére igen, skandálják a nevemet, dalt költöttek rólam, befogadtak, és szeretik a játékomat.

- A csapaton belül mekkora sztárnak számít?
- A szurkolók szeretete adja a legtöbbet az önbizalmamhoz, mert érzem a szeretetüket, náluk biztosan ott vagyok a top 3-ban. A szakma Afellayjal említ egy lapon, aki ugyan két góllal többet lőtt, mint én, de a gólpasszokkal megelőztem, szóval én lettem a csapat legeredményesebb játékosa, amire külön büszke vagyok.