Különösebb esztétikai érzék vagy grafikai képzettség nélkül is bárkinek feltűnhetett, hogy a 2017-es budapesti vizes-vb szerdán megjelent plakátjai helyenként amatőr fotosopgányolásra emlékeztetnek. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) rektora szerint
nem csak az a gond, hogy többszínű vízben úsznak a sportolók.
"Egy-egy ilyen esemény arculata akkor ítélhető meg jól, ha teljes spektrumában látható, ebből a szempontból nagyon nem szerencsés, hogy darabokban kerülnek nyilvánosságra az egyes elemek: előbb az azóta visszavont, majd megpályáztatott kabalafigura, Bol-dog, aztán a logó, most pedig a plakátok" – mondta az Origónak Fülöp József.
A MOME rektora úgy látja, nemcsak a teljes arculat egységes megközelítése hiányzik, hanem a most nyilvánosságrai hozott plakátok sem egységesek. "A montázstechnika alkalmazásán látszik a trendkövetés igénye, de hiányzik a rendszer" – magyarázta, hozzátéve, hogy ez nem mindig (csak) a grafikus hibája, gyakran a megrendelői utasítások vagy éppen azok hiánya is hozzájárul.
Az azonban biztos, hogy a technikai kivitelezésben is bántó hibák vannak.
Egy ekkora esemény többet érdemelne: helyzet, amellyel élni kellene, ehhez pedig arra van szükség, hogy nemcsak a szervezés meg az építkezés, hanem a vizuális megjelenítés is fontos legyen. Ha nem nyílt pályázattal választják ki a grafikust, amivel önmagában nincs baj, hiszen a pályázat nem garancia a minőségre, akkor a megbízó felelőssége nagyobb abban, hogy minőségi legyen a munka. Ez most nem sikerült" – mondta Fülöp József.
A magyar szövetség grafikusa által készített terv legszembetűnőbb bakijai a laikusoknak is rögtön egyértelműek: a többszínű víz, a hídhoz képest aránytalanul nagy műugró, az elfelejtett színezés. Megkértük az Origo fotórovatának vezetőjét, Dudás Szabolcsot, emelje ki a szakszemmel legkínosabb részleteket.
"A sportolók fotói különböző technikákkal készültek, nincsenek egységesre fényelve, arányuk különböző a felületeken, az egészen apró műugrótól a fél posztert elfoglaló, felismerhetetlen Gyurta Dánielig.
Gyurta ráadásul reklámhordozó, van a sapkáján céglogó, míg a többieken nincs.
A betűtípus nem egyedi, korszerűtlen, giccses."
"A posztereken óvodás szinten próbálták összefésülni a Duna színét a sportolókat körülvevő más árnyalatú vízzel. A legigénytelenebb a Lánchídról leugró sportoló távoli pacája, ahol elfelejtették monokrómmá változtatni a budavári palota egy részét. Nem szólva a vízbe érkezés előtt csapódó vízcseppekről. Aki ezt készítette, figyelmen kívül hagyta a szakma írott és íratlan szabályait, ezért nyújt pocsék vizuális élményt. Maga a kreatív is nagyon primitív, didaktikus ezzel a Duna-vízzel meg a rakparttal. Igénytelen, alaphibáktól hemzsegő grafikai munka" – foglalta össze Dudás Szabolcs.
Mindez különösen azért szomorú, mert nem egyszerűen tervekről van szó. Mint a 444.hu csütörtökön megírta, a Magyar Úszószövetség elnöke, Gyárfás Tamás által főszerkesztett FINA Aquatics World Magazine (az úszó-világszövetség hivatalos lapja) idei második számának címlapján is a plakátok egyike szerepel:
Innen már aligha lehet az arculatot visszavonni vagy átdolgozni.
Pedig még kéznél is lenne egy, a befutónál ránézésre sokkal kidolgozottabbnak tűnő koncepció. Hetsch Ferenc, a KREA Kortárs Művészeti Iskola diákja iskolai feladatként tervezte meg a vb teljes arculatát, a levélfejlécektől a karszalagokon át a plakátokig. A munkája itt nézhető meg, alább pedig egy ízelítő: