Bár nem az IBM PC volt az első személyi számítógép a piacon, hiszen már 1977-ben kapható volt az Apple saját komputere, valamint a Tandy TRS-80-asa, mégis ez az architektúra volt az, amely a drága játékszerből széleskörben használt eszközt csinált.
Természetesen a dicsőség nem csak az IBM-et illeti, nagy szerepe volt a PC elterjedésében az Intelnek, amely a gép lelkét képező processzort gyártotta, valamint a szoftverhátteret kidolgozó, akkoriban alig néhány főt számláló Microsoftnak.
Andy Grove, az Intel és Bill Gates, a Microsoft elnöke az első PC és a legújabb notebookok társaságában |
A piszkos tizenkettő
Az IBM vezetése 1980 nyarán - alig egy évvel a PC hivatalos bemutatója előtt - ismerte fel a személyi számítógépekben rejlő lehetőségeket. A vállalat tizenkét legjobb mérnökét bízta meg az eszköz megtervezésével, a szigorúan titkos fejlesztés a Project Chess fedőnevet kapta.
Mivel az IBM minél hamarabb piacra szerette volna dobni a PC-t és versenyt futott az idővel, nem maradtak hosszú hónapok arra, hogy saját processzort dolgozzon ki. A cég választása a memóriagyártóként ismert Intelre esett, amely ez idő tájt - nem túl nagy sikerrel - 8080-as jelzéssel gyártott mikroprocesszorokat.
Az első PC 4,7 MHz-es processzorral, 64 kB memóriával és 360 kB-nyi adat tárolására alkalmas nagylemezes meghajtóval került forgalomba. A géphez járt továbbá egy zöld színű, monokróm képernyő is, valamint egy indítólemez, amelyről a gép feltöltötte a memóriába a DOS (Disk Operating System) első verziójának rendszerállományait.
A konfiguráció 3000 dollárba került, de azok a felhasználók, akik nem vásároltak monitort és otthoni tévéjükre kötötték a számítógépet, csak 1500 dollárt fizettek a PC-ért.
Három dolláros autó
Az elkövetkező húsz év jelentős változásokat hozott a PC életében. Nemcsak gyorsabb és olcsóbb lett, de gyakorlatilag az élet minden területén fontos pozíciót vívott ki magának.
1985-ben áttörés történt: megjelentek a 386-os processzorok, amelyek nemcsak "még gyorsabbak" voltak, de lehetővé tették a párhuzamos programfuttatást (multitasking). Ugyanebben az évben pedig a polcokra került a Microsoft első grafikus operációs rendszere, a Windows.
Jól érzékeltetik a személyi számítógépek hihetetlen népszerűségét az 1981-es és 2000-es eladási mutatók is: míg az első évben 130 000 PC-t értékesítettek, addig tavaly már 500 millió számítógép talált gazdára világszerte. Ehhez képest az IBM 1981-ben úgy vélte, húsz év alatt talán sikerül 80 milliót eladni a PC-ből.
Mindezek ismeretében megdöbbentő, hogy az ötvenes-hatvanas években egyetlen egy olyan próféta sem akadt, aki előre megjósolta volna a komputer forradalmát. A statisztikai számításokra használt, teremnyi méretű nagyszámítógépek árnyékában dolgozó szakemberek még 1968-ban is úgy vélték, az átlagembernek sosem lesz szüksége saját gépre.
Ha az autóipar ugyanolyan sebességgel fejlődött volna, mint a számítógépipar, akkor mára 2,75 dollárba kerülne egy olyan Rolls-Royce, amely 300 000 kilométeren fogyasztana 1 liter benzint.
Michaleczky Péter
Korábban az [origo]-ban: