|
A bevezetőben a Battlefieldhez és az Operation Flashpointhez hasonlítottuk a játékot, ami azért is helytálló, mivel multiplayer shooterrel állunk szemben. Egy összecsapásban összesen harminckét játékos teheti próbára ügyességét. A játékmódok között megtalálhatóak a klasszikus változatok - deathmatch, team deathmatch, king of the hill, capture the flag -, de akadnak olyanok is, melyek nem tartoznak a ma már standarddá vált multiplayer módok közé.
Ezek egyikében például az egyik csapatnak meg kell próbálnia kiszabadítani egy túszt, mely már a játék kezdetén az ellenfél foglya. Értelemszerűen a másik gárda feladata a túszszabadítás megakadályozása. Ennek egy némileg durvább formája, mikor nem kiszabadítani kell valakit, hanem egyenesen meggyilkolni - e mód kapta az assassination nevet. A bombing run játékváltozattal ugyan már találkozhattunk más játékokban is, de még nem tekinthető klasszikusnak - talán a Soldner után már azzá válik.
A méret a lényeg mottó megmarad akkor is, mikor a felhasználható arzenált vesszük górcső alá. A Secret Warsban a fejlesztők elmondása szerint nem kevesebb, mint hetven fegyver kapott helyet. Találkozhatunk Heckler & Koch 23-mas pisztollyal, a legendás ötvenes távcsöves Berettával, a LAW 80 tankelhárító löveggel vagy a jó öreg AK 47-essel is, melyek mellett azonban olyan játékszerek is bekerültek a programba, melyek még legfeljebb az Amerikai Hadsereg tervezőasztalán létezhetnek.
Fegyverek mellett szintén nem lesz hiány járművekből sem. Lesz itt mindenféle katonai dzsip, páncélozott csapatszállító (APC), de találkozhatunk veszélyesebb bestiákkal, mint a szovjet T-80-as vagy az amerikai M1-Abrams tankok. Ha egy járműbe pattanunk, nem feltétlen kell földhözragadt gondolkodású katonának gondolnunk magunkat, mivel a járgányok között helye kaptak a helikopterek (HIND, UH-60) és vadászrepülőgépek (F16 Falcon, F/A 18 Hornet) is.
Ezekkel a fegyverekkel nemcsak az ellenfeleink egészségi állapotát, hanem a bennünket körülvevő környezetet is alaposan átalakíthatjuk. A grafikai motornak hála a tankokon vagy a repülőkön található fegyverekkel valóságos krátereket robbanthatunk a talajba, vagy egész dombokat radírozhatunk le - már ha a ellenség hagy erre időt. A talajhoz hasonlatosan elpusztíthatjuk a fákat, bokrokat, és természetesen az emberkéz alkotta építményeket is.
Annak érdekében, hogy minél élethűbben visszaadják a fejlesztők a háborús hangulatot, bevezették az úgynevezett félelem-faktort. Ezen azt kell értenünk, hogy ha emberünket keményen szórja az ellenfél ólommal, akkor bizony nem fog olyan hatékonyan harcolni, mintha nem lenne semmiféle veszély. Ez úgy nyilvánul meg, hogy a célkereszt összevissza ugrál a képernyőn, és még a cél befogása esetén sem lehetünk biztosak a találatban. Ez eleinte bizonyára idegesíteni fogja a keményvonalas akciójáték-rajongókat, akik nyilván nem félnek játék közben, de mindenesetre érdekes ötletnek tűnik.
Mivel a játékot csak a következő év februárjára várhatjuk, könnyen elképzelhető, hogy akkor már nemcsak a két, bevezetőben említett játékkal kell felvennie a versenyt, hanem más trónkövetelők is színre lépnek. Ennek ellenére bízunk benne, hogy a Soldner sem fog csalódást okozni és felzárkózik a kategória élmezőnyéhez.
Rendszerkövetelmény:
Processzor | P3 733 |
RAM | 128 Mbyte RAM |
VGA | 32 MB VRAM |
DirectX verzió | Directx 8.1 |