Cápa: Hihetetlenül ritka, fehér cápát fedeztek fel Albánia mellett

Andrej Gajić kutató a víz alatt tartja a cápát. A cápa lucisztikus.

Fotó: Andrej Gajić

Egy fehér disznócápát cápát fedeztek fel Albániában, a Sazan-sziget közelében. A kritikusan veszélyeztetett disznócápát (Oxynotus centrina) egy kereskedelmi halászhajó fogta meg a lakatlan katonai sziget, a Sazan-sziget mellett, körülbelül 200 méter mélyen. Ez az első eset, hogy ennél a cápafajnál leucizmust fedeztek fel. A leucizmus egy genetikai rendellenesség, ami szétrombolja a melanintermelést, csökkentve a pigmentációt. Az albinizmustól eltérően, ahol az állatoknál teljesen hiányzik a melanin és szivárványhártyájuk piros, a leucisztikus cápák íriszpigmentációja normális, még ha teljesen fehérnek is látszanak.

Andrej Gajić, az albániai Sharklab ADRIA igazgatója, a tanulmány vezető szerzője azt nyilatkozta, hogy a leucizmusnál az egyed termel melanint, de bizonyos területeken, vagy az egész testben hiányzik. Ez a cápa leucisztikus volt, nem pedig albínó, mert figyelemre méltóan sápadt, majdnem fehéres foltokkal a farkán, de a szemeinek a recehártya pigmentációja normális. Az október 16-án a Journal of Fish Biology magazinban publikált tanulmány az első eset, hogy a disznócápáknál leucizmust és az első eset, hogy az Oxynotidae családnál pigment rendellenességet írnak le.

Andrej Gajić kutató a víz alatt tartja a cápát. A cápa lucisztikus.
Fotó: Andrej Gajić  / Live Science 

 

 

A cápafajoknál kivételesen ritka a pigment rendellenesség

 

A disznócápák általában teljesen sötét szürke-barna, vagy fekete színűek, fejükön és oldalaikon sötét foltokkal, ami segít beolvadniuk a környezetbe. A képek azt mutatják, hogy ez az egyed sápadt, fehéres-szürke foltokkal. Úgy tűnik egészségére nincs hatással ez a furcsa színezés.

Gajić azt mondja, hogy vannak kutatók, akik szerint a pigmentáció hiánya az egyedeket láthatóvá teheti a predátorok és a préda számára, potenciálisan csökkentve a túlélési esélyüket. Ez a felfedezés és más pigment rendellenességgel élő egészséges cápákról való jelentések arra utalnak, hogy ezeknek az anomáliáknak nincsen jelentős negatív hatásuk a mélytengeri cápáknál a táplálkozásra, a ragadozók elkerülésére, vagy a szaporodásra. 

 

A cápáknál kivételesen ritka a pigment rendellenesség, és csak 15 esetet dokumentáltak a mélytengeri fajoknál. 

 

A leucizmus főként genetikai rendellenesség és olyan abnormalitások okozhatják, amik hatással vannak a melanintermelésre és melaineloszlásra. Az embrionális fejlődés alatti bomlások is okozhatnak abnormális pigmentációs mintázatot.

A kritikusan veszélyeztetett disznócápát (Oxynotus centrina)   a lakatlan katonai sziget, a Sazan-sziget mellett, körülbelül 200 méter mélyen fogták meg.
Fotó: Andrej Gajić / Live Science

 

Bár még több kutatásra van szükség, más is okozhatja a színezés megváltozását, beleértve a szennyeződésnek való kitettséget, a magas hőmérsékletet, a fejlődés alatti hormonális változásokat, és az izolált populációk közötti beltenyészetet.

 

 A tudósok azt is ki akarják deríteni, hogy az emberek általi veszélyek, mint például a szennyezés és a halászat milyen hatással van a cápák betegségekre és más rendellenességekre való fogékonyságára.

 

Egy normális barna disznócápa bőr és egy leucisztikus cápa bőre.
Fotó:  Andrej Gajić / Live Science

Vlorë, az a régió, ahol a cápát megfogták, a cápák és ráják fontos forrópontjai lehetnek. Más kritikusan veszélyeztetett fajokat is találtak ezen a területen, falócápákat (Centrophorus uyato) és tüskés pillangórájákat (Gymnura altavela). Vannak, amelyeket ebben a században korábban nem dokumentáltak az Adriai-tengernek ezen a részén, például a tüskés pillangó ráját.

(Forrás: Live Science: https://www.livescience.com/)