Holyfield 44 évesen is visszatérne

Negyvennégy esztendősen, 48 profi mérkőzéssel a háta mögött még nem adta fel a reményt a visszatérésre Evander Holyfield. A világ egyetlen négyszeres profi nehézsúlyú világbajnok ökölvívója két éve nem vívott meccset, de amióta visszaszerezte egészségügyi okok miatt egyszer már bevont versenyengedélyét, csak arra készül, hogy ismét ringbe lépjen. A Holmes, Bowe, Foreman, Tyson, Moorer, Lewis, Ruiz elleni csaták után új kihívásokat keresve talán idén lesz rá lehetősége.

Élsport negyven felett

A kis Evander egy kilencgyermekes család legfiatalabb csemetéjeként 1962. október 19-én született az Alabama állambeli malomvárosban, Atmore-ban. A családfenntartó édesanya, Annie Laura Holyfield néhány évvel később Atlantába költözött gyermekeivel, s folyamatosan azt sulykolta beléjük, az ember csak kemény munkával érheti el célját. Holyfield folyamatosan a sportról álmodott, arról, hogy a helyi Atlanta Falcon csapatában egyszer ő maga is nagy sztár lesz.

A tojáslabdával gyorsan közeli barátságba került, édesanyja bátorítására nyolcévesen jelentkezett a Warren Memorial Boy's Clubba, az Atlanta délkeleti részén lévő együttesben futójátékosként (fullback) alkalmazták. A klub azonban nemcsak amerikaifutballistákat nevelt, akadtak ökölvívók is. Evander addig járt Carter Morgan edző nyakára, amíg a szakember be nem vette tanítványai közé.

Ettől kezdve Holyfield két sportágat űzött, ám amíg amerikaifutballban a Fulton középiskolai csapatának kispadjáig vitte, addig a ringben folyamatosan a csúcson maradt. 8 és 11 éves kora között nem szenvedett vereséget, Morgan edző ekkor tanácsolta neki azt, ne hagyja abba a bunyót, s akkor világbajnokot farag belőle. S lám, a fiatal Evander amatőr pályafutása során pazar, 169-11-es rekordot könyvelhetett el.

1983-ban a venezuelai Pán-Amerikai Játékokon már a válogatottban is bemutatkozott, s ezüstérmet szerzett, majd az 1984-es bajnokságon úgy nyert aranyat, hogy minden ellenfelét padlóra küldte. Ezzel bebokszolta magát az olimpiai csapatba is. "Úgy éreztem magam, mintha a mennyországban lennék. Nem egy fekete fiú vagy egy bokszoló voltam, egyszerűen csak egy amerikai, egy olimpikon, aki a hazáját képviselhette Los Angelesben" - emlékezett vissza az ötkarikás játékokra. Szívében azonban azóta is mélységes csalódottságot érez, az aranyérem legnagyobb várományosaként ugyanis a félnehézsúlyúak elődöntőjében a mérkőzés vezetője 'állj' utáni ütésért leléptette.

Holyfieldre azonnal kivetette hálóját a profi világ, 1984. november 15-én Lionel Byarm ellen mutatkozott be, gyakorlatilag nyolc éven át uralta összes mérkőzését. Az első igazán nagy csatára 1990-ben került sor. Az év úgy kezdődött, hogy egy tokiói gálán James Buster Douglas meglepetésre kiütötte a 10. menetben Mike Tysont, így Holyfieldnek nem maradt más választása, mint Douglas ellen ringbe szállni. A boksztörténelem első "pay per view" összecsapásán a kihívó a 3. menetben demoralizálta Douglast, megszerezve ezzel a WBC, a WBA és az IBF nehézsúlyú övét.

Adatok:

Születési idő: 1962. október 19.
Születési hely: Atmore, Alabama (USA)
Magasság, testsúly: 187 cm, 100 kg
Amatőr mérlege: 169 győzelem, 11 vereség
Profi mérlege: 38 győzelem (25 K.O.), 8 vereség, 2 döntetlen
Beceneve: Real Deal

A vitathatatlan (undisputed) bajnok első címmeccsén George Foreman ellen lépett ringbe, s pontozással verte, majd Atlantában kiütötte Bert Coopert, s 1992 júniusában Larry Holmes felett is egyértelmű győzelmet aratott. 28 győztes összecsapás után 1992. november 13-án Riddick Bowe ellen utolérte a végzet: a Las Vegas-i csatában kihívója pontozással nyert, a csata 10. menetét pedig az esztendő legjobbjának ítélte a Ring Magazine.

1993-ban Alex Stewart legyőzése után sikerült a visszavágás Bowe-nak, ám 1994 tavaszán Michael Moorer, 1995 novemberében pedig ismét Bowe intézte el - utóbbi ráadásul technikai KO-t mért Holyfieldre.

Közben rövid időre visszavonult szívpanaszok miatt, de éppen a szíve vitte előre, amikor ismét "játékra" jelentkezett. 1996-98 között öt meccset vívott, mindet megnyerte - közte két Tyson ellenit. Nem tudni, melyik az emlékezetesebb: az 1996-os, amelyet a 11. menetben KO miatt fejeztek be idő előtt, vagy az 1997-es, amelyen Tyson kétszer is megharapta ellenfele fülét, emiatt leléptették.

1999. március 13-án a Lennox Lewis elleni összecsapás már más okok miatt vált címlap-sztorivá. A New York-i Madison Square Gardenben a szakemberek szerint ugyanis Lewis nyújtott jobb teljesítményt, de a világbajnoki öv megvédte Holyfieldet, a pontozók döntetlenre mentették a találkozót. Novemberben viszont már nem volt pardon, Lewis alaposan megdolgozta riválisát, s egyhangú pontozással átvette a nehézsúly trónját.

2000-ben még Holyfield egyszer megrázta magát, s John Ruiz ellen visszaszerezte a WBA-címet, s vált a boksztörténelem egyetlen négyszeres világbajnokává, ám ezután már csak a Hasim Rahman elleni gyömöszölést mutathatta fel sikernek. Utolsó három meccsén sorrendben Chris Byrd, James Toney (TKO-val!), majd Larry Donald is legázolta.

A ring egykori ura 38 győzelemmel (25 KO), 2 döntetlennel és 8 vereséggel a háta mögött 2004-ben vívta utolsó meccsét, ráadásul a Donald elleni zakó után New York Állam Sportbizottsága eltiltotta a versenyzéstől. A New York Daily News című lap szerint a testület, annak is az elnöke, Ron Stevens meg nem határozott egészségügyi indokokra hivatkozva hozta meg a döntést. "Miért teszik ezt velem? Mit tettem ezen a mérkőzésen, ami kiváltotta ezt a lépést? Nem értem, miért akarnak megvédeni saját magamtól" - adott hangot elkeseredettségének, s leszögezte, nem tervezi visszavonulását.

Olyannyira nem, hogy a nehézsúlyú legenda, áprilisban beperelte a promóterkirály Dong Kinget, amiért nem szervezett neki mérkőzést az elmúlt időszakban. A 43 éves volt bajnok ugyanis tavaly nyáron visszakapta versenyengedélyét, s mindent elkövet, hogy ringbe lépjen ismét. Talán a Bokszvilágszövetség (WBA) újdonsült nehézsúlyú világbajnoka, Nyikolaj Valujev egyik gáláján.