Schmitt Pál maradt a MOB elnöke

A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) pénteki rendkívüli közgyűlése úgy döntött, hogy nem hívja vissza elnöki posztjáról Schmitt Pált. A jelen lévő 141 tag közül 69 szavazott igennel és szintén 69 nemmel, 3 pedig tartózkodott. A közgyűlés berekesztésekor több tag jelezte, hogy a döntetlen eredmény miatt új szavazást kellett volna elrendelni.

Elásná a csatabárdot

Óriási médiaérdeklődés közepette - húsz perc késéssel kezdődött a Magyar Olimpiai Bizottság rendkívüli közgyűlése a Thermal Hotel Heliában. A közgyűlés egyetlen napirendi pontja "a MOB hatékonyabb érdekképviseletének és érdekérvényesítési képességének helyreállítása, valamint biztosítása és mindezek érdekében a MOB elnökének visszahívása" volt.

Schmitt Pál MOB-elnök 30 perces megnyitóbeszéde végén felajánlotta lemondását. Az elmúlt időszak eredményeit felidézve kijelentette, hogy egy olyan évben érte őt támadás, amely az egyik legsikeresebb a MOB történetében. Felidézte, hogy sikeres téli olimpián és magyar éremesőt hozó hazai rendezésű Európa- és világbajnokságokon van túl a magyar sport. A marketingeredményeket említve kiemelte, hogy a MOB eddigi bevételei ezen a téren meghaladják a 300 millió forintot.

A júliusban ellene indult aláírásgyűjtést alkotmányellenesnek és diszkriminatívnak nevezte, mivel az politikai szerepvállalásának jogosságát kérdőjelezte meg szerinte. "Elvártam volna, hogy valaki akár egyszer is, de figyelmeztessen, ha rossz úton járok, ha keveset vagyok itt. De nem hallottam ilyen visszajelzést. Mindezek ellenére kész vagyok megméretni magam" - mondta Schmitt.

A testületet 1989 óta irányító sportdiplomata ezután átadta a közgyűlés levezetési jogát Gémesi György alelnöknek. A napirendi pont ismertetése után a közgyűlés úgy döntött, öt percben korlátozza a hozzászólások idejét.

Rövidre sikerült a hozzászólások sora, ezután viszont zavar keletkezett a szavazás során. Két hozzászólást követően Gyenesei István azt javasolta, hogy a közgyűlés további vita nélkül szavazzon, elfogadja-e Schmitt Pál lemondását. Ezt a tagság 61 százalékban támogatta.

A szavazógépek kiosztásánál kiderült, hogy immár 140 tag van jelen. A voksolásnál 66-an igennel, 61-en nemmel válaszoltak arra, hogy elfogadják-e a lemondást, hárman tartózkodtak. Így csak 130-an szavaztak, ezért újabb névsorolvasás kezdődött, aminek során ezúttal 136 tagot regisztráltak, viszont 141 szavazógépet osztottak ki. Ezért a közgyűlés úgy döntött, hogy papíron szavaz a kérdésről.

A szavazás során testületet Schmitt mellett 69, ellene szintén 69 küldött szavazott, hárman tartózkodtak. A közgyűlés berekesztésekor több tag jelezte, hogy a döntetlen eredmény miatt új szavazást kellett volna elrendelni. A MOB alapszabálya ugyanis kimondja, hogy a közgyűlés döntéseit a jelenlévők több mint felének egyhangú (igen, vagy nem) szavazatával hozza. Szavazatazonosság esetén a vitát folytatni kell és a voksolást egy alkalommal megismételni. Amennyiben az újabb szavazás is döntetlen eredményt hoz, a témát le kell venni a napirendről. Gémesi György levezető elnök viszont úgy értékelte az eredményt, hogy a fölvetett kérdés, miszerint vissza kell hívni Schmitt Pált elnöki posztjáról, nem kapott megerősítést.

Molnár Zoltán, a MOB ügyvezető igazgatója szerint nem kellett volna újraszavazást elrendelni. Szerinte az alapszabály a tisztségviselők megválasztásáról egyértelműen fogalmaz: az a személy tekintendő megválasztottnak - illetve akkor kell visszahívni -, ha a szavazók ötven százaléka, plusz egy fő ezt kívánja. Hozzátette, többek olvasatában 72 - és nem 71 - voksra lett volna szükség Schmitt Pál leváltásához. "141-en szavaztak, ennek a fele 70 és fél, ám ezt felfelé kell kerekíteni, hiszen 70-nél biztosan nincs meg az ötven százalék. Így 71 plusz 1 fő kellett volna az elnök úr visszahívásához. Amennyiben az elektronikus szavazás működött volna, akkor az alapján a három tartózkodó sem támogatta a visszahívást. A kezdeményezés elbukott" - mondta Molnár Zoltán.

Schmitt Pál is úgy véli, ő győzött. "Szoros eredmény volt, de nyertem, vívónyelven úgy mondanám, hogy 5-4-re bizonyultam jobbnak. Remélem, ezután akik ellenem léptek fel részben politikai, részben más indíttatásból, félreteszik az ellentéteket, mivel immár harmadszor választottak meg titkos szavazással elnöknek. Izgultam, mint a versenyen a szavazás során, de ez így volt fair, az ember méresse meg magát" - mondta Schmitt a voksolás után.

"Az én érdekérvényesítési képességem nem romlott, ez a szavazás pedig megerősített tisztségemben, kész vagyok Pekingig folytatni a munkát. A célom továbbra is jól képviselni az olimpiai család érdekeit. Mindenkit biztatok, hogy ne mondjon le, a következő időszak feladata lesz, hogy megszüntessük a megosztottságot a MOB-on belül és elássuk a csatabárdot."

Az aláírásgyűjtéstől a pénteki szavazásig

Schmitt Pál MOB-elnök leváltására a nyáron indult aláírásgyűjtés, ennek nyomán Vass Károly elnökségi tag július elején bejelentette, hogy a 102-en írták alá azt az indítványt, amely szerint a MOB elnöke és főtitkára nem lehetne országos párt elnöke, alelnöke, vagy főtitkára. A 18 tagú elnökségből írásban 10-en csatlakoztak a kezdeményezéshez.

Schmitt a Magyar Nemzetben "madárijesztőknek" nevezte az aláírókat. A NOB jogi osztályának igazgatóját írásban arról tájékoztatta, hogy a MOB a politikai nézetei miatt diszkriminatívan kíván vele szemben fellépni, márpedig a diszkrimináció legyen az faji, vallási, politikai, az olimpiai mozgalommal nem egyeztethető össze. A MOB-elnök közölte: "értetlenül áll" az őt ért támadás előtt, hiszen legutóbb annak tudatában választották meg a Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) elnökévé, hogy ő a Fidesz alelnöke, ezt a tisztet ugyanis már akkor is viselte.

Válaszul Gyenesei István, független országgyűlési képviselő, a MOB tagja úgy nyilatkozott, Schmitt Pálnak valóban magánügye, hogy milyen politikai nézetet vall, de a MOB-nak, a legpatinásabb civil szervezetnek, a magyar sport szervező erejének a megosztottsághoz vezetet az első számú vezetőjének országos pártpolitikai szerepvállalása.

Július 13-án 22 olimpiai bajnok írta alá azt a felhívást, amelyben kiállnak Schmitt Pál mellett. Ugyanaznap a tíz elnökségi tag, akik nem vettek részt a vezetőségi ülésen, rendkívüli elnökségi ülés összehívását kérte. Schmitt augusztus 7-re tűzte ki a rendkívüli ülést.

Július 21-én a tíz elnökségi tag rendkívüli közgyűlés összehívását szorgalmazta szeptemberre, annak okaként és céljaként pedig már a korábbi alapszabály-módosító indítványtól függetlenül a MOB hatékonyabb érdekképviseletének és érdekegyesítő képességének helyreállítását, valamint biztosítását jelölik meg. Egyben javasolták, Schmitt "a MOB örökös tiszteletbeli elnökeként segítse itthon és külföldön az olimpiai mozgalmat, a Magyar Olimpiai Bizottság pedig válasszon új elnököt".

Az augusztus 7-i elnökségi ülésen öt órás vita után arra a kompromisszumra jutottak a felek, hogy Schmitt - aki elnézést kért a "madárijesztőktől" - a decemberi rendes közgyűlésig dönt szerepvállalásáról. A MOB elnökségének egyik magát megnevezni nem kívánó tagja ugyanakkor az MTI-nek azt mondta, hogy a testület méltányosságból mellőzte a Schmitt Pál távozását ösztönző szavazást. Hozzátette, az elnök a kompromisszumos megállapodásnak megfelelően írásban rögzítette, hogy december 9-ig bejelenti lemondását. Ennek nyomán vita robbant ki arról, ki mit nyilatkozott, s az elnök lemondott-e vagy sem.

Augusztus 14-én 55 MOB-tag mégis rendkívüli közgyűlés összehívását kezdeményezte, hogy kiderüljön, mi történt az elnökségi ülésen. Egy hét múlva 12 egykori és jelenlegi kiváló úszó állt ki Schmitt mellett.

Augusztus 22-én Schmitt a MOB tagjaihoz fordult levélben, amelyben október 14-re soron kívüli közgyűlés összehívását kérte, ahogy fogalmazott: "Öntsünk tiszta vizet a pohárba!".

Két nap múlva Szekeres István MOB-tag átadta Molnár Zoltán ügyvezető igazgatónak azt az indítványt, amelyben a MOB tagjainak egyharmada rendkívüli közgyűlés összehívását kéri szeptember 2-ra: "A rendkívüli közgyűlés egyetlen napirendi pontjának oka és célja: A MOB hatékonyabb érdekképviseletének és érdekérvényesítési képességének helyreállítása, valamint biztosítása és mindezek érdekében a MOB elnökének visszahívása".

Az augusztus 28-i újabb rendkívüli elnökségi ülésen az a döntés született, hogy a felügyelő bizottság vizsgálja meg, rendelkezésre áll-e a rendkívüli közgyűlés kezdeményezéséhez szükséges mennyiségű aláírás. Az fb két nap múlva határozott: megvan az összehívásához szükséges 55 aláírás, így az ülés megtartható az elnökség által indítványozott időpontban, szeptember 8-án, pénteken 14 órakor.

A rendkívüli közgyűlésen Schmitt Pál felajánlotta lemondását. A küldöttek végül nem hívták vissza az elnököt: mellette és ellene egyaránt 69-en szavaztak, hárman tartózkodtak. A leváltáshoz 71 voks kellett volna.