Az ünnepi könyvhét első napján

 

Esti Budapest:

A November 7. téren három könyvsátor várta tegnap már kora délelőtt a vásárlókat a Savoy-kávéház előtt a Művelt Nép Könyvkiadó árusította az ünnepi könyvhét köteteit. Az első böngészők között legnagyobb sikere annak a szépen bekötött albumnak volt, amelyet az idén minden könyvsátornál megtalálhattunk, s amelynek címe: A kívánság és bírálat könyve. A könyv lapjai kora délelőtt még tiszták voltak ugyan, a vásárlók azonban az album létezésének puszta tényét rendkívüli örömmel regisztrálták.

Ugyanez volt tapasztalható az Új Magyar Könyvkiadó sátránál is, amelyet ugyancsak a November 7. téren kereshettek fel a könyvbarátok. Ennek a sátornak egyik vonzóereje az a plakát is, amelyen a könyvkiadó értesíti az olvasókat, hogy minden ezredik vásárlóját értékes könyvjutalomban részesíti.

Úttörő fiatalok a November 7. téren álló könyvsátorban válogatnak a könyvhéten

Szikra Nemzeti Színház 900. Legnagyobb keresletnek az első nap tanúsága szerint a versek örvendtekIllyés Gyula, Juhász Gyula, Szabó Lőrincz, Somlyó György, Tóth Árpád könyveit keresték az olvasók.

A kívánság és bírálat könyvében ebben az idő tájban már több leírást is találhatunk a Szikra-sátrak mellett; Ács Istvánné aláírással Móra Ferenc műveit reklamálja egy olvasó, Kótai Oszkár a Pozsonyi út 43-ból Shaw-drámákat szeretne olvasni, egy másik bejegyző kifogásolja, hogy Ibsen-évforduló van, s mégsem lehet Ibsen könyveket találni a könyvsátrakban. A külföldi irodalom és elsősorban a haladó nyugati írók produktumait hiányolja egy bejegyző, csatlakozva ahhoz a beíráshoz, amely általában kevesli a műfordításokat.

A Képzőművészeti Alap Kiadóvállalatának sátrában a délutáni órákban körülbelül öt-hatezer forintos forgalmat bonyolítottak le. Balázs Júlia boltvezető a legjobban menő könyvek közé sorolja Bárány Tamás Csigalépcső-jét. Fehér Klára A tenger című könyvét, Szántó György Mozart kutyája című munkáját és Barabás Tibor Beethoven-jét. A további kérdezősködés azonban kideríti, hogy legalább ilyen sikerük van az ifjúsági könyveknek, az Opera-kalauznak, Bernáth Aurél Így élünk Pannóniában című könyvének és Bihari Klára Brigitta nővér című novelláskötetének.

A Képzőművészeti Alap sátortól nem messze kedves látványt nyújtott a Kartográfiai Vállalat szerény kis asztala, amelynél Gondos György, a vállalat egyik dolgozója büszkén újságolta, hogy váratlanul nagy az érdeklődés a térképészeti kiadványok iránt is. Ahhoz képest, hogy rendkívül szerény számú kiadvánnyal állhattak az érdeklődők rendelkezésére, már az első nap több mint 800 forint volt a bevételük, illetve délután hat óra körül még ennyi volt.

Az ünnepi könyvhét első napját a hirtelen támadt júniusi zivatar ünneprontó záporral próbálta megzavarni - hiába. S amit a könyvbarátok az időjárás miatt első napon veszítettek, azt az ünnepi könyvhét további folyamán még bőségesen behozhatják.

A fordulat éveit követően az új rendszer lelkes és őszinte híveivé vált kommunista írók többsége az ötvenes évek elején döbbenten csodálkozott rá a való világ tényeire. 1953 után született műveikben - Kucka Péter: Nyírségi napló , Zelk Zoltán: Este egy munkásvonaton - a valósághoz és az igazsághoz való visszatérés élménye fogalmazódott meg. Ugyanez a hatás érezhető annak a fiatal, pályakezdő költő-nemzedéknek a lírájában, amelynek tagjai Csoóri Sándor, Simon István, Fodor András, Szécsi Margit voltak, illetve az Emberavatás antológia prózaíróinak - Csurka István, Fejes Endre, Sánta Ferenc, Galgóczi Erzsébet elbeszéléseiben. Illyés Gyula, Nagy László és Juhász Ferenc költészetében már megfogalmazódott a kiszolgáltatottság, a megrendülés, a csalódottság és a korszak ellentmondásainak egy része. A totális rendszer által okozott emberi szenvedéseket ábrázolta Déry Tibor a Niki, és a Szerelem című novelláiban. Ha 1956 tavaszára nem is állt helyre az irodalmi élet és értékrend néhány évvel korábban megszakított folytonossága, a művek és az alkotók szabadsága lassan és folyamatosan növekedett. Az irodalmi nyilvánosságnak igen jelentős szerepe volt az 1956-os forradalmat megelőző politikai küzdelmekben. A Nagy Imréhez kötődő reformer-kommunista írói-újságírói ellenzék - amely az 1954-es Memorandum-ügyben, a Szabad Nép lázadással felérő párttaggyűlésén, az Írószövetségben folyó vitákon szerzett politikai tapasztalatokat - számos tagja a forradalmi eseményekben és a bukást követő ellenállási kísérletekben is meghatározó szerepet vállalt.