Az országgyűlés nem veszi tudomásul a minisztérium válaszát

 

A burkolt árdrágítás ellen

Vajdai Lajosné képviselő az áruk minőségének védelméről és a burkolt árdrágítás megakadályozásáról interpellált a belkereskedelmi miniszterhez. Megkérdezte, hogy a minisztérium milyen intézkedéseket tett és tesz e területen.

Az elnök bejelentette, hogy az indokoltan és igazoltan távollevő belkereskedelmi miniszterhez eljutatták az interpelláció szövegét. A miniszter írásban adott válaszában hangsúlyozza, hogy az áruk minőségének védelmére már tettek intézkedéseket. Például megszigorították az áruk átvételét; a fogyasztói árak megállapításánál sokkal nagyobb mértékben támaszkodnak a minőségellenőrző szervek véleményére; megszervezték 1200 legfontosabb cikknél a fogyasztói árszínvonal alakulásának megfigyelését. Ha az áruk minősége a szabványnak nem felel meg, az áru árát megfelelően leszállítják. A válasz továbbá közli, hogy különösen a május 1-i árleszállítás után hoztak intézkedéseket az áruk minőségének és az árak szilárdításának biztosításáért. Május 1 és június 15 között 16 esetben tettek bűnvádi feljelentést az árleszállítás végrehajtása során elkövetett visszaélések miatt. A kereskedelem tovább szigorítja az átvételnél az áruk minőségének ellenőrzését.

Miután Vajdai Lajosné és az országgyűlés a választ tudomásul vette, Vajdai Lajosné elmondta második interpellációját a könnyűipari miniszterhez.

Az országgyűlés nem veszi tudomásul a minisztérium válaszát

Vajdai képviselőnő fellép az alkoholfogyasztás ellen

Tisztelt országgyűlés! - kezdte Vajdainé. - Ezelőtt néhány nappal három interpellációt adtam be, miután második kérdésemre, amelyet a belkereskedelmi miniszterhez intéztem, a miniszter elvtárs némileg választ adott, ezért töröltettem ezt a kérdést. De most mégis úgy látom - miután a széles közvéleményt élénken fogalalkoztatják a napilapokban megjelent, a rumfogyasztásról szóló riportsorozatok; miután a lakosság véleményt nyilvánított, sőt intézkedéseket is követelt -, hogy az áremelés nem elégíti ki a lakosság ezzel kapcsolatos kívánságait. Az áremelés csak egyik módja az égetett szeszesitalok nagymértékű fogyasztása megakadályozásának. Ezért az a kérésem - habár tudom, hogy a miniszter elvtárs nem tud azonnal válaszolni, mivel nincs jelen -, utólag adjon választ, mit szándékozik tenni a Belkereskedelmi Minisztérium a rum árának felemelésén túl e fontos társadalmi probléma megoldására. A könnyűipari miniszter elvtársnőtől meg kívánom kérdezni, ismerve a fennálló rendelkezéseket a fiatalok munkába állását illetően tudomása van-e arról, hogy a 18 éven aluli fiatalokat a textiliparban törvényellenesen éjszakai műszakban foglalkoztatják, sőt a felvételnél erre figyelmeztetik a felveendő fiatalokat? Kérdésem, mit kíván tenni ennek megszüntetéséért? (Taps.)

Rónai Sándor elnök bejelentette, hogy az interpelláció első részét kiadják a belkereskedelmi miniszternek, hogy arra későbbi időpontban adjon választ. Az interpelláció második felére a könnyűipari miniszter indokoltan távollevő helyettese írásban adta meg a választ.

A válasz egyebek közt hivatkozik arra, hogy a Munka Törvénykönyve 102. paragrafusa alapján foglalkoztatnak 16. életévüket betöltött, de még 18 éven aluli fiatalkorúakat éjszakai műszakban is. Ezeknek a dolgozóknak az aránya könnyűipari üzemekben alkalmazott összes dolgozókhoz képest mintegy 2,5 százalék. A 18 éven aluli dolgozókat felvételükkor alapos orvosi vizsgálatnak veti alá, és ha egészségi állapotuk miatt éjszakai munkára alkalmatlannak bizonyulnak, nem osztják be őket ilyen munkára. A miniszterhelyettes ezután közli, hogy a Munka Törvénykönyve előírásának betratására az idén februárban kiadott utasítás formájában történt intézkedés.

Rónai Sándor elnök: Kérdem Vajdai Lajosné képviselőtársunkat, hogy a választ tudomásul veszi-e?

Vajdai Lajosné: A választ nem fogadom el, mert a Munka Törvénykönyve leszögezte, hogy 18 éven aluliakat éjszakai műszakban nem foglalkoztathatunk. Véleményem szerint be kell tartani a törvényt. A másik megjegyzésem az, hogy több textilgyárban szinte gyakolattá vált, hogy az orvosi vizsgálat eredménye ellenére, továbbra is éjszakai műszakban foglalkoztatják a fiatalokat. Ezt nem tudom elfogadni, s további magyarázatot és intézkedést kérek ezzel kapcsolatban. Jóllehet az éjszakai műszakban foglakoztatott fiatalkorúak száma nem magas, mégis kérem, hogy a törvényt mindenütt tartsuk be, mert ha engedünk, ez a szám a jövőben tovább emelkedik. (Helyeslés és hoszan tartó taps)

Rónai Sándor elnök: Ügyrendünk értelmében az országgyűlés dönt a tekintetben, hogy a miniszteri választ tudomásul veszi-e. Aki tudomásul veszi, szíveskedjék szavazni. (Senki sem szavaz. - Nagy taps.) Határozatilag kimondom, hogy az országgyűlés a miniszter válaszát nem vette tudomásul és felhívja a minisztert, hogy a kérdést alaposan megvizsgálva, újra adjon választ az interpellációban előadott kérdésre. (Taps.)

... Gyakori jelenség, hogy a dolgozók a rendes keresetüket, sokszor a fizetés napján teljes egészében italra költik, vagy ittas állapotban elvesztik, ellopják tőlük s ilyenkor áll elő az, hogy a család szükségleteinek fedezése céljából követik el a társadalmi tulajdont károsító kisebb jelentőségű cselekményeket. ... Az alkoholizmus okait vizsgálva, elsősorban kell rámutatni a kellő öntudat hiányára. A munkalehetőségek és a jó kereseti lehetőségek a múltéhoz képest lényegesen magasabb életnívót biztosítanak. A kevésbbé öntudatos dolgozók ezt a lehetőséget akként értelmezik, hogy a keresetük jelentős részét italra és nem az életnívó általános emelkedését jelentő szükségletek kielégítésére fordítják. Szorosan összefügg ezzel a teljesen helytelen üzleti politika is. Ugyanis a vendéglátó ipari vállalatok nem szerveznek nagyobb számmal olyan fogyasztóhelyeket, amelyek jellegüknél fogva az üdülés, a pihenés, vagy nívós szórakozás lehetőségét adják meg, hanem ezek számának róvására olyan üzemeket létesítenek, amelyek kizárólag italkiszolgálásra irányulnak. Ezek a hírhedt "talpanálok" [sic!], amelyek egyenesen az alkoholizálás propagandáját szolgálják. ... Ugyancsak helytelen üzleti politikánál fogva, - ami mögött nyilván az eladott italok magasabb egységárára tekintettel - fokozzák a töményszesz u.n. rövid italok forgalmát. ... Helytelen üzleti politikának kell megjelölni azt is, hogy olyan üzemek, amelyeknek közfelfogás szerint nem tartoznak az üzletkörébe italkimérés, szintén foglalkoznak töményszesz kiszolgálásával, mint pl. a cukrászdák és espressok. Az okok közt kell említeni azt is, hogy nem érvényesülnek azok a szabályok, amelyek az ittas embereknek és fiatalkorúak részére történő kiszolgálást tiltják. Összefügg ez is a helytelen üzleti politikával, mert az italos állapotban lévő emberek zabolátlan fogyasztása ugyancsak lehetőséget ad a terv túlteljesítésére. Megállapítható az is, hogy mivel 1953-ban a rendőri büntetőbíráskodás megszűnt, a rendőrség minthogy téves szemlélet alapján nem hozzátartozó kérdésről van szó, nem tartja sajátjának, hogy ellenőrizze ezen korlátozások betartását. ... Az alkoholizmus káros hatásainak kiküszöbölése érdekében a következő megfontolások tartandók szem előtt. Az alkoholizmus elleni küzdelem szempontjából is rá kell mutatni arra, hogy ez is társadalmi kérdés, éppen úgy mint a prostitúció. Itt is döntő jelentősége van a nevelésnek, az öntudat kialakításának, ugyanúgy, amint ennek részleteire a prostitúció elleni küzdelem kapcsán rámutattunk. Nem lehet szó nélkül hagyni az alkoholfogyasztás hazug propagandáját is, mint pl. "a sör folyékony kenyér" feliratú plakátra kell felhívni a figyelmet. Ez a propaganda sürgősen megszüntetendő. ... Sürgősen fel kell számolni a főváros világvárosi viszonylatára tekintettel a tűrhetetlen állapotokat okozó Marx téri népbüfét, a Sport kávéházat, a Fehérökör vendéglőt és más ilyen jellegű üzemeket. De ezeken túlmenően a vendéglátó ipari üzemek jellegét is át kell formálni és a pihenés, szórakozás, üdülés lehetőségeit biztosító helyeket kell a talponállók leépítésével szaporítani. Feltétlenül meg kell szüntetni azokat a lehetőségeket, hogy a cukrászdák, espressok tömény italokat szolgáltassanak ki. A büntetőjogi eszközök alkalmazása körében érvényt kell szerezni annak, hogy a szabálysértési esetekben legalább ezen a címen megtörténjék azoknak a felelősségre vonása, akik részegeket szolgálnak ki, vagy fiatalkorúaknak adnak ki szeszes italt. Ezzel kapcsolatban fel kell vetni azt a gondolatot, nem volna-e helyesebb ezeket a cselekményeket bűntetté nyilvánítani és mint ilyeneket súlyos büntetéssel sújtani. A büntetőjogi eszközök vonatkozásában indokoltnak mutatkozik a BHÖ. 189. pontjába felvett rendelkezés hatályon kívül helyezése. Érvényt kellene szerezni a Legfelsőbb Bíróság ama elvi állásfoglalásának, amely szerint az ittasság rendszerint nem tekinthető enyhítő körülménynek. Jogszabály alkotás keretében olyan jogszabályt kellene megalkotni, amely magát a leittasodás tényét rendeli büntetni, függetlenül attól, hogy a leittasodott személy ezzel botrányt okoz-e, vagy ittas állapotában követ-e el bűncselekményt vagy sem. A büntetőjogi eszközök ezen reformján túlmenően ki kellene építeni a társadalmi megítélés helyes irányítását. Nevezetesen azt, hogy a leittasodókkal szemben a megvetés és gyűlölet légköre alakuljon ki. Ennek érdekében minden olyan esetben, amikor hatóság észleli az ittasságot, akkor a dolgozó munkahelyét és pártszervezetét kellene erről értesíteni. Ilymódon lehetővé válik, hogy fegyelmi úton történő felelősségre vonása lebonyolódjék, másrészről pedig a dolgozótársai előtti tudatosítással, helytelen magatartásának kipellengérezésével egyrészt a leittasult személy visszatartó motívumot kapna. Ez az eljárás egyébként az általános megelőzés érdekeit is kellően szolgálja. Budapest, 1956. március 3. BFL. XXV. 60. 00905/90/1955. (Budapest Főváros Levéltára - Fővárosi Ügyészség igazgatási TÜK-iratai.)www.archivnet.hu