A magyar külügyminisztérium nyilatkozata a szuezi kérdésről

 

Szabad Nép:

A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma a Szuezi-csatorna Társaságának az Egyiptomi Köztársaság részéről 1956. július 26-án történt államosításával kapcsolatban kormánya megbízásából a következőket tartja szükségesnek leszögezni:

1. Az Egyiptomi Köztársaság a Szuezi-csatorna Társaság állami tulajdonba vételével Egyiptom érdekeinek és a nemzetközi jog általános elveinek megfelelően járt el. A mai nemzetközi jog az államok szuverenitásának elvén épült fel. Az állami szuverenitásból következik, hogy minden állam szabadon rendelkezik a területén lévő javakkal. Az Egyesült Nemzetek Szervezetének a közgyűlés VII. ülésszakán, 1952. december 21-én hozott határozata is leszögezi, hogy "a népeknek természeti kincseik és erőforrásaik szabad felhasználására és kiaknázására való joga szuverenitásuk alkotó részét képezi és megfelel az Egyesült Nemzetek Szervezete alapokmányában lefektetett célkitűzéseknek és elveknek".

2. A Magyar Népköztársaság kormányát teljes mértékben kielégíti és megnyugtatja az Egyiptomi Köztársaság kormányának azon - az államosításra vonatkozó 1956. évi 285. számú törvénybe is foglalt - kötelezettségvállalása, amely a Szuezi-csatornán való hajózás szabadságának biztosítására vonatkozik. A magyar kormány abban a tényben, hogy az államosítás óta a Szuezi-csatornán zavartalanul folyik a hajóforgalom, ezen kötelezettségvállalás megvalósulását látja.

3. A Magyar Népköztársaság kormánya teljes mértékben magáévá teszi és tiszteletben tartja az Egyesült Nemzetek Szervezete közgyűlésének VII. ülésszakán hozott fent idézett határozatát, amely ajánlja az ENSZ összes tagállamának: "tartózkodjanak minden olyan eljárástól, amelynek célja közvetlenül vagy közvetve, valamely állam megakadályozása abban, hogy természeti erőforrásai felett szuverenitását gyakorolhassa".

Nem kerülte el azonban a magyar kormány figyelmét, hogy egyes nyugati államok, az állami szuverenitás elvének megsértésével - figyelmen kívül hagyva az ENSZ idézett határozatát - ebben a kérdésben a legkülönbözőbb formában nyomást igyekeznek gyakorolni az Egyiptomi Köztársaságra. A magyar kormány véleménye szerint az ilyen beavatkozás csak hátrányos következményekkel járhat a népek békéje szempontjából az adott probléma megoldását pedig semmiképpen sem viheti előre. A magyar kormány szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy a Magyar Népköztársaság, mint az ENSZ tagállama, a Szuezi-csatorna-egyezmény részese és mint olyan állam, amely a béke megőrzésére és a nemzetközi feszültség további enyhítésére törekszik, elítéli az Egyiptomi Köztársaság, illetve bármely szuverén állam belügyeibe való beavatkozást.

4. A Magyar Népköztársaság kormányának véleménye szerint, amennyiben a Szuezi-csatornán való szabad hajózás biztosítását illetően egyes államoknak még mindig lennének aggályai, úgy a problémát tárgyalások útján kellene megoldani. A magyar kormány azonban kétségét fejezi ki a tekintetben, hogy a tervezett "huszonnégyhatalmi értekezlet" nyújtaná erre a legalkalmasabb keretet, mert az az értekezlet résztvevőit tekintve, nélkülözi a fontos nemzetközi problémák megoldásához szükséges egyetemességet.

Szembetűnő többek között, hogy a londoni értekezletre nem hívták meg Magyarországot, amelynek az 1888. évi Szuezi-csatorna-egyezményben való részességét a trianoni szerződés 217. cikke kifejezetten fenntartotta, valamint az, hogy hasonlóképpen mellőzték az Osztrák-Magyar Monarchia többi jogutódját, így Ausztriát, Csehszlovákiát és Jugoszláviát és egyéb, a kérdésben érdekelt államokat. A Magyar Népköztársaság kormánya ezt diszkriminációnak tekinti, elítéli és a leghatározottabban tiltakozik ellene.

A magyar kormány a fentieknek megfelelően azon a véleményen van, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete az a hivatott fórum, ahol minden, a Szuezi-csatornán és egyéb nemzetközi víziutakon történő szabad hajózással kapcsolatos esetleges probléma megtárgyalható, békés úton, megállapodással, az egyenjogúság elve alapján megoldható. Az ENSZ ugyanis magában foglalja mindazon országokat, amelyek részesei az 1888. évi Szuezi-csatorna-egyezménynek, továbbá azokat az országokat is, amelyek a csatornát és a többi nemzetközi víziutakat leginkább használják.

A Magyar Népköztársaság kormánya bízik abban, hogy a kérdés megoldásával kapcsolatban a nemzetek közötti együttműködés és a béke érdekében a politikai józanság és meggondoltság jut érvényre.

A Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma a fenti nyilatkozatot augusztus 11-én eljuttatta a budapesti angol, francia, amerikai és egyiptomi követségekhez.

Korábban:

A szovjet külügyminiszter nyilatkozata a szuezi kérdésről

Szuez és a nyugati hatalmak

Szuez: London és Párizs "erélyes intézkedéseket" sürget

A Szuezi-csatorna államosítása a nemzetközi érdeklődés homlokterében

Egyiptom államosította a Szuezi-csatornát