A tanulók túlterheléséről

 

Szabad Nép

Egy pedagógus hozzászólása

Az utóbbi időben mind több és több szó esik általános iskoláink tantervéről és a tanulók túlterheléséről. Hogy magam is képet kapjak a túlterhelés jelenlegi állapotáról, a múlt tanév júniusában ezt a feladatot adtam a Balatonfüredi Általános Iskola VIII. osztályos növendékeinek: írjatok össze tantárgyanként tíz-tíz olyan feladatot, kérdést, amelyet minden tanulónak tudnia kell.

A válaszul érkezett körülbelül 100 kérdés meggondolkoztató és tanulságos. Fizikából többek között ezt írják:

1. Lenz törvénye.

2. Mitől függ a kondenzátor befogadóképessége?

3. Mitől függ a vezeték ellenállása?

4. Jobb kéz szabály.

5. Hogyan működik a csengő?

6. Egyen- és váltóáramú generátor működése.

7. Ohm törvénye.

8. Mi az indukció és az indukált áram?

9. Mitől függ az áram erőssége?

10. Mit nevezünk mágneses térnek és erővonalnak?

A többi tárgyból is érdemes néhányat idézni. Magyarból: mikor és hol született, hol halt meg a Huszt költője? Mikor írta Petőfi a Szeptember végént? Kémiából: Mit nevezünk száraz és mit nevezünk szakaszos lepárlásnak? Írd le a következő szavak képletét: nátriumklorid, káliumklorid, ammóniumklorid. Írd le a következő alkoholoknak - metil, etil, propil, butil - és a következő aldehideknek - acetát és formaldehid - szerkezeti képletét. Mi a karboxil csoport?

...plusz egy kérdés: miért nincs tekintettel a gyermekekre az oktatási rendszer?

Igényesebbek azok a kérdések, amelyeket a tanulók véleménye szerint csak a jobb tanulók tudnak. Bizonyos, hogy ezekre a kérdésekre - csak a könnyebbjére is - az átlagműveltségű emberek közül csak kevesen tudnának válaszolni. Persze az évek során az ember emlékezetéből sok minden kihullik. De ha túl sokat kívánunk a tanulóktól, az csak meggyorsítja a felejtést.

A "Történelemtanítás" decemberi száma közli a Fáy Gimnázium I. osztályában végzett tanulmányi "felmérést". Ebben a történelemtanár leírja, hogy 38 első osztályos növendékétől "felmérő" dolgozatban választ kért arra a kérdésre, hogy milyen eseményeket ismernek a tanulók a törökellenes háborúkból és milyeneket a németellenes küzdelmekből. A tanulók több mint fele kitűnő rendű volt. A 38 tanuló közül 35-nek jelese volt történelemből, s jelentős részük fővárosi iskolából került ki. Mégis - csak igen kis hányaduk írta helyesen a mohácsi csata dátumát.

Az Oktatásügyi Minisztérium foglalkozott és foglalkozik is a túlterhelés problémáival, s hogy mégis újólag fel kell vetni ezt a kérdést, annak sajátos oka van. Az általános iskoláinkban tapasztalható maximalizmusnak csak egyik fajtája az anyagmaximalizmus. Szólni kell azonban az időbeli és módszerbeli maximalizmusról is.

Az általános iskolák tanulóinak heti kötelező óraszáma 30. (Ez részben osztott iskolákban 32-re emelkedik.) Ehhez jön egy osztályfőnöki óra. Nem is általános iskolai tanuló az, aki egy, esetleg, ha különleges készségei vannak, két szakkörnek nem tagja. Ez további két-két óra. LMHK két óra, úttörő két óra, karének egy óra. Összesen 39-40 óra. Ha ehhez minimálisan napi 3 óra tanulást veszünk, akkor az általános iskola felső tagozatán a 10-14 éves tanulóink heti elfoglaltsága csaknem 60 óra. Ez bizony korántsem felel meg a hirdetett és megvalósítani kívánt életkori sajátosságok elvének. Tanulóink elfelejtenek gyermekek lenni, játszani.

De szólni kell a módszerbeli maximalizmusról is. Meglátogattam egy iskolát, ahol a nevelő éppen Koreáról és Mongóliáról tanított. A tanító előadása száraz, igen középszerű volt. Az igazgató - aki velem együtt jelen volt ezen az órán - ugyancsak igénytelen bírálatot mondott. S mikor megkérdeztem: nem gondolt-e a nevelő arra, hogy képekkel, irodalmi szemelvényekkel vigye közelebb a tanulókhoz az ismeretanyagot, a válasz határozott "nem" volt. Pedig mennyi lehetőség kínálkozott csak ennél a két országnál is!

Úgy gondolom, nevelőinken elhatalmasodott a prelegáló hajlam. Az általános iskolai dobogót mind többen és többen nézik egyetemi katedrának és a szemléltető, változatos módszerek alkalmazása helyett előadásokat tartanak. Komensky Ámos János körülbelül 300 évvel ezelőtt kimondta a didaktika egyik fontos törvényét: semmi sem volt az értelemben, ami ne lett volna az érzékekben. Mi ennek ellenére direkt úton közvetlenül az értelemhez szólunk. Ez a módszer nem a legcélravezetőbb. Az Oktatásügyi Minisztériumra itt az a nagy feladat hárul, hogy minél több, minél jobb közhasználatú, széles körben alkalmazható szemléltető eszközt, képet juttasson el az általános iskolákhoz.

Reméljük, hogy általános iskoláink felső tagozatának tantervénél ugyanúgy mérsékelni fogják az anyagot, mint azt most az alsó tagozatnál tették. Pedagógusaink így élvezetesebb, színesebb módszerekkel taníthatnak, s tanulóink szilárdabb, maradandóbb tudás alapjait szerzik meg az iskola padjaiban.

Fónai Tibor

tanulmányi felügyelő

Korábban a Szabad Neten:

Sok a házi feladat, túlterheltek a gyerekek

Országos értekezlet az új tanév előkészítésére

Hanyatlik a tanítás színvonala is

Elkészülnek-e tanévnyitásra az új iskolák?