Ötezer méteres tibeti hegyek útjain próbálják ki az új Csepel teherautót

 

Szabad Nép

Bizony nagy bosszúság a szakembereknek, ha külföldről kedvezőtlen híreket kap a kezéből kikerült gyártmányról. Így kezdődik az új Csepel-diesel gépkocsi históriája is. Kínába exportált dieselmotoros teherautóink nem tudtak megbirkózni e hatalmas ország hegyi útjaival, éghajlati viszonyaival. Ismeretes, hogy Kínában Észak-Szibéria zord tele és Afrika trópusi forrósága egyaránt megtalálható. A sok ezer kilométeres utak 2500-4000 méter magas fennsíkokon át vezetnek egy-egy városba, tartományba. Ezeken a fennsíkokon a levegő sűrűsége a megszokott érték kétharmadára csökken, a motor hiába szívja a szabvány szerinti levegőadagot, kevés az oxigén az üzemanyag elégetéséhez. Az üzemanyag egy része elhasználatlanul távozik a motorból, a teljesítmény pedig csökken. Ez volt tehát az oka, hogy a 3,5 tonnás Csepel-kocsik csupán 2,5 tonna rakománnyal és kétszeres üzemanyagfogyasztással közlekedtek egyes kínai országutakon.

Körösi-Csoma Sándor nyomában jár hamarosan a Csepel gyár teherautója

A Kínában járt szakbizottság tapasztalatai alapján 1954 végén megkezdődött a munka Járműfejlesztési Intézet kísérleti üzemében. A kutatómérnököknek olyan motort kellett szerkeszteniök, amely meredek úton teljesítménycsökkentés nélkül megelégszik a hegyi levegővel. De honnan vegyék a hegyi levegőt? Leleményes megoldással "műhegyet" létesítettek, s erről a műhegyről szívhatta a motor az éltető elixírt. A műhegy egy több száz literes hordó volt, szabályozható torokkal. A hordó gyomrában érzékeny műszereket helyeztek el, amelyek pontosan jelezték a hordóban uralkodó légnyomást. Ilyen gondos kísérletek, sok-sok munka után a JÁFI mérnökei elkészítették a négytonnás Csepel-diesel gépkocsi új változatát, a Csepel HD-400-as hegyjáró teherautó terveit.

Fel, Tibetbe! A Csepel-túra útvonala, melyről szerkesztőségünk folyamatosan beszámol

A Csepel Autógyár kísérleti üzemében Campe Károly üzemvezető és lelkes munkatársai az intézet tervezőinek közreműködésével elkészítették az új gépkocsi három prototípusát. Az új alkatrészek gyártásában az ország más neves gyárai is részt vettek.

A gépkocsi külalakján nem történt változás, lelke-motorja azonban a hegymászáshoz idomult. A motort különleges légfeltöltő berendezéssel látták el, amely a magas hegyvidékeken kiegyenlíti a légsűrűség csökkenéséből származó veszteséget. Hegymászóképességét az úgynevezett változtatható áttételű hátsó hidakkal növelték, ennek köszönhető az is, hogy az eddigi öt helyett tíz sebességi fokozattal működik. A hosszú úton át tartó állandó emelkedőkön a visszakapcsolási fokozatok közelebb vannak egymáshoz és a maximális sebességértékhez is. Az utazási átlagsebesség így megnő, az üzemanyagfogyasztás pedig csökken - a Csepel-autó visszanyerte eredeti teljesítőképességét, méghozzá a nagy hegyek kapaszkodóin!De mi lesz a lejtőn? Erre is gondoltak. A legkorszerűbb légfék-berendezés mellett kézi fék is van, méghozzá olyan kivitelben (az intézet egyik mérnökének találmánya), ami a biztonsági fék szerepét is betölti. Az órákig tartó ereszkedés közben a kocsit állandóan fékezni kell, így aztán a fékek idő előtt elkopnának, az utazás életveszélyessé válhatna. Ezért szerelték fel ezeket a hegymászókat kipufogófékkel: a lefelé haladó kocsi motorja kompresszorként működik, s állandóan fékez.

Az előzetes gazdasági számítások szerint a szokványos gépkocsikhoz képest a hegyi diesel-teherautók időkihasználása 30 százalékkal, terhelhetősége 50 százalékkal nő, a tonna-kilométerre eső üzemköltség pedig 45 százalékkal csökken a nehéz terepen.

A hegyi kocsik kialakítása nem csupán gazdasági kérdés, komoly műszaki fejlesztési feladat is - mondja Winkler Dezső elvtárs, az intézet igazgatója. - Ahogy ma már magától értetődnek tekinthetjük, hogy a repülőgép-motor minden magasságban "leadja" a szükséges teljesítményt, úgy kell a jövőben a gépkocsi-motorok kialakításánál figyelemmel lenni arra, hogy magaslati viszonyok között is megfelelő teljesítményt nyújtsanak. Ma már több ország szakemberei foglalkoznak ezzel a feladattal. Az automobilok felhasználási területét ez lényegesen kibővíti és új exportpiacok feltárását teszi lehetővé.

A három új kocsi a télen és a tavasszal sík és hegyi útvonalakon tette meg sikeres próbaútját. De az igazság kedvéért el kell mondani, hogy még a Bükkbe is magukkal vitték a műhegyet... Mindaddig szükséges kellék marad, amíg a kínai szakemberek rendelkezésükre nem bocsátották az "igazi" magaslati levegőt.

Pompás utat jelöltek ki: Lancsoutól Tibet szívéig, Lhaszáig, a híres Dalai Láma csodálatos palotájáig vezet a Csepel-teherautók útja. A legvakmerőbb turisták sem kívánhatnak maguknak hosszabb és változatosabb utat. A hőmérséklet az éjszakai mínusz 25-től a nappali plusz 35 Celsius fokig változik. Az egy hónapra tervezett utazás első szakaszán 116 híd van. Karma és Lhasza között az út 90 kilométeren át már 5000 méter fölé emelkedik. A legmagasabb pont 5450 méter a tengerszint felett, közben 160-szor kell vizes terepen átgázolni. Visszafelé Yümen irányában a gépkocsik sósivatagon haladnak át, ahol 35-40 kilométeres szakaszon még az út is sóból van.

A csaknem 5000 méteres próbaút expedíciójának vezetője Somhegyi Kristóf kutatómérnök, a gépkocsi tervének készítője, a három próbamester: Olajos János, Tolnay Antal, Rugyai Andor; a JÁFI meghívta a kísérletekhez a Csepel Autógyárból Pentelényi Jánosfőkonstruktőrt és Sárvári István próbamestert, valamint az Ikarustól Galambfalvy Antal próbamestert.

A kísérleteken résztvevők számára természetesen szokatlan lesz a munkakörülmény, az éghajlat, a légritka levegő. Hogy a kiküldött szakemberek ilyen körülmények között is kellő kondícióban végezhessék munkájukat, egészségi állapotuk ellenőrzéséről a Kútvölgyi úti állami kórház főorvosa: dr. László András gondoskodik. Kétmázsás "orvosi táskájában" minden szükséges gyógyszert, felszerelést - többek között oxigénbelélegző készülékeket vitt magával.

A három gépkocsi jelenleg Pekingben állomásozik, a kis expedíció néhány nap múlva indul a próbaútra. Próbaút? Nem, több lesz ez annál: valóságos nemzetközi verseny! Ugyanis a kínai, a csehszlovák és a német hegyjáró teherautók is megmásszák a tibeti hegyóriásokon át vezető utakat. A Szabad Nép munkatársa is velük tart, hogy számot adjon az izgalmas út várhatóan sok érdekes élményről - s reméljük, a magyar autóipar jó szerepléséről.

Jó szerencsét, jó utat kívánunk!

(Tudósítónktól.)