Hogyan állunk a Tisza vidéki Vegyikombináttal?

 

Szabad Nép

Új beruházási módszerrel megtakaríthatják a felvonulási épületek egy részét - 12 emeletes igazgatósági épület, 2500 személyes konyha építését kezdik meg

(Tudósítónktól.)
Második ötéves tervünk legnagyobb ipari alkotása lesz a Tisza vidéki Vegyikombinát, amely magyar kutatók, mérnökök tervezte eljárásokkal földgázból egész sor fontos vegyiterméket - PVC-t, nitrogén- és kettősműtrágyát stb.-t - készít majd. Már a hatalmas ipartelep tervezése is nagy erőpróbát jelent, hiszen a világ első ilyenfajta vegyi-óriását csak néhány évvel ezelőtt, 1952-ben építették fel Amerikában. Ezért számítható a nagy munka fontos állomásának, hogy nemrégiben az IPARTERV-nél Dávid Károly Kossuth-díjas mérnök (aki a Népstadiont is tervezte) irányításával elkészült a kombinát első épülettömbjének, az igazgatósági épületcsoportnak a beruházási feladatterve. Ez a terv egy 30 millió forintos beruházási program legfőbb feladatait határozza meg, a központi igazgatóság épületének, s az úgynevezett kommunális - szociális, kulturális stb. célokat szolgáló - építményeknek az elhelyezését, várható költségeit írja elő. A feladatterv még felsőbb szervek elé kerül jóváhagyásra, de főbb adatai alapján máris megkezdődhetett az építkezés részletes műszaki kivitelezési terveinek kidolgozása.

Dávid Károly, ifj. (Bp., 1903. márc. 19. - Bp., 1973. nov. 30.): építész, Kossuth-díjas (1954). Tanulmányait a bp.-i műegy.-en végezte, diplomájának megszerzése után (1931) külföldi tanulmányútra ment (Olaszo., Ausztria, Dánia, Hollandia). Franciao.-ban Le Corbusier irodájában dolgozott. Részt vett a párizsi egy.-i város svájci pavilonjának tervezésében. Hazatérése után az országos tervpályázatok állandó résztvevője volt, legtöbbször díjnyertes tervekkel. 1939-ben elnyerte a Ferihegyi repülőtér felvételi épületére kiirt pályázatot. Tervezései közül jelentősebbek: a Pénzintézeti Központ (1937), a Tabáni Gyógyszálló (1938), a Nemzeti Sportcsarnok (1938), az isztambuli kikötő felvételi épülete (1941-42), a Magánalkalmazottak Biztosító Intézetének (MABI) Péterfy Sándor utcai rendelője (1939), az ankarai Sportkombinát (Wanner Jánossal és Váradi Szabó Lajossal, 1942). 1948-ig magántervező volt, majd az állami tervezés szolgálatába állt. Társaival együtt részt vett a bp.-i Népstadion tervezésében (1948-53). 1950-1954 között épült fel tervei alapján a szombathelyi ápolónőképző és a Magy. Optikai Művek (MOM) kultúrotthona, majd iskolák, fürdőépületek, az ország különböző városaiban és Bp.-en. Fő alkotása a Bp., I. ker. Táncsics Mihály u. 20. sz. alatti társas lakóház. Jelentős alkotása még az 1974-ben befejezett uszoda Szegeden. Több emlékmű építészeti részét tervezte (kispesti Felszabadulási emlékmű, 1960; szegedi Tanácsköztársasági emlékmű, 1960; Virág Benedek-emlékszobor, 1966; Marx-Engels-emlékmű, 1967; szegedi Lenin-emlékmű, 1969; - Megalakulásától tagja volt a Magy. Építőművészek Szövetségének, 1959-ben elnökké választották. - Irod. Máté Pál: D. K. (Bp., 1974).

Miért éppen ezeknek a létesítményeknek tervei készülnek el először? A kérdés indokolt, hisz az első ötéves terv nagy beruházásai során megszokhattuk már, hogy a tervezés és az építkezés is a termelés megindítását tekintette a legsürgősebbnek, s a "mellékes" építkezések a munka legvégére maradtak. De éppen az első ötéves terv beruházásainál szerzett tapasztalatok mutatták meg e módszer hátrányait. Az irodák, lakások, utak és más úgynevezett "alaplétesítmények" hiánya kezdettől fogva fékezte és drágította az építkezést. Az új ötéves terv irányelv-tervezetének vitájában számos szakember is hangoztatta az építkezési sorrend megváltozásának fontosságát. Javaslatuk megszívlelését mutatja, hogy éppen legnagyobb ipari létesítményünknél, Tiszapalkonyán az új beruházási módszert alkalmazzák. A lakásépítkezés már az idén megkezdődött, s jövőre még nagyobb ütemben folytatódik.

A terv szerint az építkezés dolgozóinak csaknem kétharmada a lakóépületekben ideiglenesen berendezett - de a barakoknál jóval barátságosabb, otthonosabb, lebontásra nem kerülő - szállásokon kap helyet.

A kombinát területén egyelőre ugyancsak az ilyen "alaplétesítmények" (utak, vasút, rakodótérség stb.) építése folyik. 1957-ben megkezdődik az igazgatósági tömb építkezése, s két év alatt be is fejeződik. Így lehetővé válik, hogy az építők s a kombinát felszerelésében, a termelés megindításában résztvevők, sok száz szakember kezdettől fogva a zavartalan munka követelményeinek, s szociális normáknak megfelelő helyiségeket kapjon. Nem kevésbé fontos az sem, hogy egész sor ideiglenes, lebontásra korlátozott - és éppen ezért drága - felvonulási épület megépítése feleslegessé válik.

A tiszapalkonyai kombinát egyik legnagyobb épülete lesz a 12 emeletes igazgatósági ház, amelyben egyebek között 700 személyes kultúrtermet is építenek, s ez lesz egyszersmind az ipartelep állandó mozija is.

A 2500 személyes korszerű konyha és étkezde ugyancsak az építkezés első szakaszában készül el. Egészen újszerű létesítmény lesz a sajátos üzemi ártalmak elleni védekezést szolgáló orvosi rendelő. A 200 személyes, úgynevezett tovább képző iskola épületében az oktatótermeken kívül szakköri és klubhelyiségek is lesznek.

A gyár területén még a termelés megindítása előtt elkészül a várható nagy forgalomra méretezett autóbuszállomás, amelyhez korszerű, széles autóút vezet.

Az állomás épületében a hivatali és a váróhelyiségeken kívül különböző üzlethelyiségeket is építenek, s ugyancsak itt kap helyet majd a postahivatal is. Az épületek sorát a korszerű tűzoltószertár és laktanya zárja be.

A terv szerint az igazgatósági tömb épületei egy darabig - az egész kombinátépítkezés befejeztéig - "nyers állapotban" maradnak. Csak a legvégén célszerű ugyanis elvégezni az építkezés 4 millió forintba kerülő képzőművészeti munkáit, mert a nagy forgatagban a szobrokat, a moziburkolatokat, a freskókat károsodás érheti. Bizonyos, hogy az ilyen előrelátható gondoskodás az építők szociális, kulturális igényeiről, vidámabbá, gyorsabbá teszi a munkát Tiszapalkonyán.