Sortűz a Kossuth téren

 

10-11 óra között az Astória Szállótól 8-10 ezer tüntető vonul a Kossuth Lajos térre, a Parlament elé "Vesszen Gerő!" és "Nem vagyunk mi fasiszták!" jelszavakkal. Követelik, hogy Nagy Imre tartson beszédet. Az Országházat védő szovjet harckocsik, páncélozott járművek legénysége és az épület előtt álló szovjet katonák barátkozni kezdenek a tüntetőkkel. A tömegből többen felmásznak a harckocsikra.

Megérkeznek a tüntetők a Parlament elé

11.15 körül újabb szovjet tankok érkeznek a térre. Rövidesen géppuskasorozat dördül, majd általános és kaotikus lövöldözés kezdődik, a szovjetek gépfegyverekkel és harckocsiágyúval lövik a menekülő tömeget. A közel 20 perces vérengzésnek 60-80 halálos és 100-150 sebesült áldozata van.

A mentés azonnal megkezdődik, de még délután is szállítanak el sebesülteket és halottakat a térről.

Menekülés a sortűz elől

A sortűz kezdetéről két - egymásnak részben ellentmondó - álláspont ismeretes.

1. Az egyik szerint a Földművelésügyi Minisztérium és más, a térre néző épületek tetőterében elhelyezett orosházi határőrök ("zöld parolis" ÁVH-sok) nyitnak tüzet a tömegre, hogy megakadályozzák a szovjet harckocsik átállását. A Parlamentet védő szovjetek - támadásként értékelve az akciót - viszonozzák a tüzet a minisztérium irányába.

2. A másik verzió szerint az Akadémia utcai pártközpontból távozó, a térre érkező Szerov tábornok - megakadályozandó a szovjet harckocsik "elfoglalását" - ad parancsot a tér "bármi áron való megtisztítására". A szovjetek először riasztólövéseket adnak le a Földművelésügyi Minisztérium homlokzatára, majd a tüntetőkre tüzelnek.